Čaputová kezében a régi és az új miniszterek sorsa

Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn benyújtotta lemondását Mária Kolíková igazságügyi és Branislav Gröhling oktatási miniszter, valamint Ivan Korčok külügyi tárcavezető is távozik posztjáról. Az SaS elnöke, Richard Sulík gazdasági miniszter még múlt héten lemondott. A négypárti koalíció lényegében szétesett, kisebbségi kormányzás következik.

Nehézkes lemondás

A lemondásukat benyújtó SaS-es tárcavezetők azonban nem távozhatnak a tisztségükből azonnal, ugyanis a köztársasági elnök Zuzana Čaputová csak szerdán tér haza külföldi szolgálati útjáról. Az államfő csak ezt követően fogadhatja el hivatalosan a lemondásokat. Így elképzelhető, hogy Kolíková, Gröhling, Korčok, valamint Sulík még részt vesz a szerda tíz órakor kezdődő kormányülésen. Az Alkotmány ugyanis nem ismeri a „távozóban lévő miniszter” fogalmát, így jogilag az államfő döntéséig mindhárman a tisztségükben maradnak. A lemondások elfogadásakor az elnök az új minisztereket is kinevezi, vagy a kormány valamely más tagjára ruházza az adott tárca vezetését. Erre a Pellegrini-kormány idején volt példa, amikor 2020 januárjában néhány hónapra Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter vette át Sólymos Lászlótól (Híd) a környezetvédelmi tárca irányítását, miután az utóbbi egy rendőrségi incidensbe keveredett. Čaputová egyébként nem lát problémát abban, hogy a négy SaS-es miniszter lemondását elfogadja, de egyben várja, hogy mihamarabb bemutassák neki az új tárcavezetők nevét.

Az új miniszterek kinevezése azonban nem lesz egyszerű folyamat, hiszen a miniszterelnöknek, Eduard Hegernek (OĽaNO) kell a neveket az államfő elé terjesztenie, miközben a kormányfőnek, a Denník N információi szerint, csütörtökön vagy pénteken szolgálati ügyben Olaszországba kell utaznia. A jelöltekről online, vagy telefonon is konzultálhatnak. Heger korábban arról beszélt, a szabadon maradt tárcák vezetőinek nevét még a héten bemutatja. Az államfő pedig jelezte, a kinevezés nem automatikus, hiszen a döntése előtt minden jelölt alkalmasságát fontolóra veszi, de ezzel együtt is mihamarabb be szeretné iktatni az új minisztereket. Akkor léphet fel egyfajta alkotmányos probléma, ha valamely jelöltet nem tartja alkalmasnak és nem nevezi ki, hiszen ekkor a lemondását benyújtó SaS-es miniszter az akarata ellenére a hivatalában maradhat. Mindezzel együtt is arra lehet számítani, hogy a nyilvánosság teljes bizonyossággal csak jövő héten tudja meg, ki vezeti tovább az igazságügyi, az oktatási, a gazdasági és a külügyi tárcát.

A jelöltek

Az immáron csak az OĽaNO-ból, a Sme rodniából és a gyakorlatilag szétesett Za ľudíból álló hárompárti koalíció politikusai az elmúlt napokban nagyon ügyeltek arra, kétséget kizáróan egyetlen, az SaS távozása után üresen maradt miniszteri posztra jelölt személy nevét se erősítsék meg. A koalíciós pártok vezető képviselői arról beszéltek, nem pártjelölteket, parlamenti képviselőket, hanem szakembereket szeretnének a négy minisztérium élére állítani.

Az Új Szóhoz is eljutottak a potenciális miniszterek személyéről szóló szóló részleges információk, illetve a szlovák sajtóban is megjelent több név. A Denník N azt írja, a külügyminiszteri posztra Rastislav Káčert, Szlovákia prágai nagykövetét jelölnék, aki ezt nem tagadta, de nem is erősítette meg. Káčer harminc éve dolgozik diplomataként, világos euro-atlanti elköteleződése van, korábban budapesti nagykövet is volt, nyilvánosan és élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is. Ahogy arról pedig mi is beszámoltunk, ha nem sikerül diplomatát állítani a külügyminisztérium élére, akkor a jelenlegi védelmi miniszter Jaroslav Naď (OĽaNO) veheti azt át, míg a védelmi minisztériumot a jelenlegi államtitkár, Marian Majer vezetné tovább.

A küszöbön álló energetikai válság szempontjából kulcsfontosságú gazdasági tárca vezető tisztségére Karel Hirman energetikai szakértő lehet a jelölt, aki szintén kritikus az Orbán-rendszerrel szemben. A lap szerint az oktatási tárca vezetésével kapcsolatban Daniel Bútora neve merült fel, aki többek közt csúcsmenedzserek oktatásával foglalkozott. Az is elképzelhető azonban, hogy a OĽaNO parlamenti képviselője, az ultrakonzervatív Richard Vašečka, a törvényhozás oktatási bizottságának elnöke venné át a minisztériumot. Az igazságügyi miniszteri tisztséggel kapcsolatban Eduard Burdának, a Comenius Egyetem Jogi Kara dékánjának és Ľudovít Bradáč egykori bírónak a neve merült fel. Az SaS-es minisztériumokból távozó államtitkárok pozícióit a megmaradt kormánypártok azonban már politikai jelöltekkel töltenék fel.

Bizalom és biznisz

Ha az államfő végül kinevezi az új minisztereket, nem szükséges, hogy a parlament újra bizalmat szavazzon a kormánynak. Heger nem is fogja ezt kezdeményezni. „Úgy gondolom, most nem állhatunk ki a parlament elé, hiszen tudjuk, hogy 70 kormánypárti képviselőnk van. Ilyen helyzetben bizalmi szavazás helyett akár rögtön benyújthatnám a lemondásomat is” – mondta a kormányfő keddi sajtótájékoztatóján arra utalva, hogy az SaS ellenzékbe vonulásával a 150 fős parlamentben a kabinetnek nincs meg a biztos többsége. Sulíkék már jelezték, be fognak nyújtani bizonyos javaslatokat a törvényhozás elé, amelyeket ha a megmaradt hármaskoalíció képviselői támogatnak, akkor az SaS is hajlandó megszavazni egyes kormányintézkedéseket. Azt is kijelentették azonban, hogy Igor Matovič pénzügyminiszter menesztését is megszavazzák, ha ez terítékre kerül. A szintén ellenzéki Smer vezetője, Robert Fico pedig azonnal fel is ajánlotta, hogy ők is támogatják a Matovič leváltásáról szóló esetleges indítványt, ha cserébe az SaS segít nekik az előrehozott parlamenti választás elérésében. Fico szerint ugyanis csak egy ilyen üzlet keretében szavazzák meg a pénzügyminiszter menesztését, hiszen ha nem kérnének érte semmit, akkor szerinte az SaS Matovič távozása után visszaülne a kormányba.

A koalíciós pártok közül a Boris Kollár vezette Sme rodina pedig feltételeket támasztott, amelyek teljesülése esetén hajlandóak a kormányban maradni. Kollár a végrehajtási amnesztia bevezetését, a turizmus támogatását és az energetikai helyzet megoldását nevezte meg. A tegnapi sajtótájékoztatóján azonban nem pontosította, hogyan akarják biztosítani, hogy a kormány intézkedéseit a parlamentben a képviselők többsége támogassa. A biztos többséghez ugyanis a koalíciónak hat mandátuma hiányzik. „Nem szívesen lennék egy olyan kormányban, amely ĽSNS vagy a Republika gatyamadzagján lóg” – jelentette ki a Sme rodina elnöke, és hozzátette, ha az ellenzék leblokkolja a parlament működését, akkor szerinte előrehozott választást kell tartani. Ezen túl nem lát problémát abban, hogy a kormányból távozott SaS képviselői a továbbiakban is megtartsák vezető tisztségeiket a parlamenti bizottságokban.