Čaputová: A testnevelésórák számának szakmai és nem politikai kérdésnek kell lennie

Az államfő azt javasolja, hogy függetlenül attól, milyen típusú alapiskoláról van szó, és hogy az iskolában van-e tornaterem, halasszák a törvény hatályba lépését 2025. szeptember 1-jére. A vétóról szóló döntés szakértői véleményeken alapul. A köztársasági elnöknek meggyőződése, hogy a testnevelésórák számának elsősorban szakmai és nem politikai kérdésnek kell lennie, és figyelembe kell venni az iskolák lehetőségeit.

Az államfő az oktatási minisztérium és a szakmai szervezetek szakvéleményét figyelembe véve döntött a törvény visszaküldéséről. „A szakvéleményekből az derül ki, hogy 2023. szeptember 1-jei hatállyal nem lehetne a gyakorlatban bevezetni ezt a törvényt, még azokban az iskolákban sem, ahol van tornaterem, mert ez komoly hatással lenne az iskolák működésére" - mondta a szóvivő.

Čaputová szerint a testnevelésórák számának növelése más tantárgyak óraszámának rovására menne, ami a pedagógusok munkaidejének és fizetésének csökkenéséhez vezethet. „A testnevelésórák számának növeléséhez szükség lenne szaktanárokra is, akikből már most is hiány van" - fogalmazott Strižinec. Az államfő rámutatott, az adatok azt mutatják, hogy az iskoláknak mintegy felében nincs tornaterem, azaz több időre van szükségük ahhoz, hogy elfogadják a változtatásokat.

Az államfőnek alkotmányjogi kifogásai is vannak a törvény hatályosságának elhalasztása kapcsán egyes iskolák esetében. Úgy véli, a törvényjavaslat rendelkezései megkülönböztetik az egyházi iskolákat az állami iskoláktól, és az ezzel kapcsolatos előterjesztői indoklást nem tartotta kielégítőnek.

Az oktatási törvény módosítását az OĽANO javasolta, májusban jóváhagyta a parlament. Kivételt kaptak volna a hatálya alól 2025 szeptemberéig azok az iskolák, amelyeknek nincs tornatermük. Kivételt képeztek volna az egyházi iskolák negyedik évfolyamai is, mert ezeknél a heti szabad órakeret csak egy órából áll, és ezen általában hittant tanulnak.