<p>Azt állítja, egy törpepárt is bejuthat a parlamentbe, még akkor is, ha a preferenciái mélyen 5 százalék alatt mozognak. Ha most mégsem jönne össze, pártja próbálkozni fog az önkormányzati vagy az európai parlamenti választásokon. Both Szilárddal, a Šanca jelöltjével beszélgettünk, aki a párt választási listájának ötödik helyén indul.</p>
Both Szilárd: Van esély a bejutásra
Miért dönt úgy egy vállalkozó, akinek korábban semmi köze nem volt a politikához, s akinek látszólag mindene megvan, hogy belép egy pártba, és elkezd politizálni?Van egy 23 éves fiam, aki Hollandiában jár egyetemre, és egy 9 éves lányom, aki Poprádon tanul. A fiam egyszer megkérdezte tőlem, hogy hazajöjjön-e Hollandiából, ha végez, a kislányom pedig azt kérdezte, hogy szerintem maradjon-e itt Szlovákiában, vagy költözzön el valahova külföldre. A fő motiváció számomra tehát az volt, hogy a gyerekeimnek megígértem, valamilyen módon megpróbálok segíteni az országon, a régiókon, az ország megreformálása ugyanis elkerülhetetlen. Miért épp a Šancát választotta?Ez egy sikeres üzletemberekből álló csapat, régóta ismertük egymást, úgyhogy a döntés úgymond egyértelmű volt. Mit tud a Šanca képviselőjeként kínálni a magyar választóknak?Elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozom, a mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk a szlovákiai magyar kisebbségnek, gazdaságilag meg kell erősíteni a déli régiókat. 1992-ig a mezőgazdaságban dolgoztam, akkor Szlovákia önellátottsága 92 százalékos volt. Azóta nem foglalkoztam mezőgazdasággal, tavaly májusban-júniusban talált meg ismét a téma. Rájöttem, hogy 20 év alatt háromszázezerrel csökkent a mezőgazdasági alkalmazottak száma, főleg a dél-szlovákiai és a kelet-szlovákiai régióban. Az önellátottság 50 százalékra csökkent. Valamikor a miénk volt az országban a legfejlettebb régió, most pedig ez a régió a legrosszabbul teljesítők közé tartozik az Európai Unióban. Itt a legrosszabb az emberek gazdasági és szociális helyzete, az egészségügyi ellátás, a munkanélküliség is itt a legnagyobb. Sajnos egy bizonyos társaság kisajátította magának az érdekképviseletet, és ennek következtében egyrészt csökkent a magyarság létszáma, másrészt pedig romlott az ország helyzete. Ezek azok a problémák, amelyek szintén motiváltak, hogy belépjek a politikába, hogy megpróbáljak változtatni valamin. Ha megnézzük a legutóbbi közvélemény-kutatásokat, akkor kiderül, hogy a Šanca preferenciáit elég mélyen 5 százalék alatt mérik, ezért szinte biztos, hogy nem kerülnek be a parlamentbe. Mit várnak a választásoktól?Biztosak vagyunk benne, hogy bejutunk a parlamentbe. Az emberek körülbelül 50 százaléka nem készül szavazni, s ez az 50 százalék számunkra még mindig potenciális lehetőség. Együttműködünk a Focus ügynökséggel, melynek vezetője, Martin Slosiarik szociológus állítja, hogy azok közül, akik biztosan elmennek szavazni, körülbelül 20 százalék továbbra sem tudja, kire adja le a voksát. Úgyhogy az állampolgárok 70 százalékát a következő két hétben még megszólíthatjuk. Legyünk realisták, arra még soha nem volt példa, hogy egy ilyen alacsony preferenciával rendelkező törpepárt úgymond a semmiből hirtelen bejusson a parlamentbe. Ehhez minimum csoda kellene, nem gondolja?Nem. Nézze, rengeteget publikálunk az interneten, a szociális hálókon, s épp az internet világa igazolja, hogy van esélyünk, és igény is van a politikánkra. Igen, nem jutunk be a tévébe, az újságokba, mert mindegyik médiumot valamilyen pénzügyi csoport birtokolja, s ez az oka annak, hogy sehova nem hívnak meg minket, viszont az internetes kommunikáció nagyon hatékony lehet. Az én írásaimat is napi szinten körülbelül 50–55 ezer ember olvassa. Ez egy elég nagy szám, s a párt többi képviselője is ugyanígy van ezzel. Meggyőződésem, hogy ha csak azok szavazhatnának, akik például a Facebookon kommunikálnak, akkor az összes párt közül a harmadik helyen végeznénk. Talán nagyobb esélyük lett volna, ha megegyeznek egy másik, bejutásra esélyes párttal a listájukon való szereplésről. Miért nem választották inkább ezt a módszert?Az SNS kivételével mindegyik ellenzéki párttal tárgyaltunk, de nem sikerült megegyezni. Például a Híd túlzottnak tartotta elvárásainkat, ami a listán való szereplést illeti. Persze volt egy olyan opció is, hogy ha kialakul egy esélyes jobboldali koalíció, akkor nem alapítunk pártot. Ebben az esetben befejeztük volna a politizálást, a célunk ugyanis nem az ellenzék szétaprózódásának további fokozása, hanem az ellenzék megerősítése. Sajnos azt láttuk, hogy a jobboldali mozgalmak képtelenek megegyezni, ezért folytatjuk a munkánkat. A nagy optimizmus ellenére azért előfordulhat, hogy mégsem sikerül bejutniuk a parlamentbe. Mi lesz akkor? Befejezik tevékenységüket, vagy folytatják a politizálást?A társaság nagy része – köztük én is – egész biztosan folytatni fogja a megkezdett munkát. Jönnek majd a következő megmérettetések, az önkormányzati választások, az európai parlamenti választások, tehát lesz miért tovább harcolni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2019. 12.30.
Bugár a Smerrel való kormányzásról
2019. 12.08.
Híd-lista: politikusoktól egészen a nyugdíjasokig
2019. 11.21.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.