Barnabáš, Piroška – keresztnévadás 2013-ban

Sem a magyarországi magyar, sem a szlovákiai szlovák névadáshoz nem igazodik teljes mértékben a szlovákiai magyar szülők keresztnévválasztása 2013-ban, derül ki a belügyminisztérium által lapunknak elküldött teljes keresztnévlistából. Ami a fiúneveket illeti: a szlovákoknál már évek óta a Jakub és a Samuel számít a legnépszerűbbnek, ezeknek magyar változatait a Jakabot és a Sámuelt viszont csupán 2, illetve 3 esetben választották tavaly a szülők. Szlovák és magyarországi hatásA szlovákiai magyarok magyar–szlovák kétnyelvű környezetben élnek, így mind a magyar, mind a szlovák névhasználat hatással van rájuk, figyelmeztet Bauko János nyelvész. „A keresztnévválasztásuk eltér mind a magyarországi magyarok, mind a szlovákiai szlovákok névadási, névhasználati sajátosságaitól” – mutat rá a nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének tanára. A kétnyelvű közösségekben így a személynevek szélesebb tárából válogathatnak a névhasználók. Az egyik vagy másik nyelvből származó személynévformának kiválasztása több tényezőtől függ: a kommunikációs színtértől, a kommunikáló felektől, a társadalmi, nyelvi közegtől. A fiúknál tavaly a TOP 50-ben a Dávid, Alex, Dominik és Adrián lehet az, amelyeket vélhetően a magyar szülők is választottak gyereküknek, a szlovákkal azonos íráskép miatt viszont ezt lehetetlen pontosan kideríteni. Bauko szerint a szlovákiai magyar szülők névadási indítékairól éppen ezért nehéz nyilatkozni a névlista alapján, hiszen nincs feltüntetve a nemzetisége az egyénnek, csak a magyar bejegyzésű neveknél valószínű, hogy a szülők magyar nemzetiségűek (de arra is van példa – igaz ritkábban –, hogy vegyes házasságban élnek és magyaros bejegyzésű nevet adnak gyermeküknek). Az első olyan név a listán, amelyet szinte csak magyarok használnak, a Máté: tavaly a 99-ik leggyakrabban választott fiúnév volt, 44 esetben választották. A 102-ik helyen találjuk a Zoltánt, 41 előfordulással. 109-ik a Bence, 38 esetben választották. 112-ik az Áron 36, 118. az Ádám 32, 123. a Márk 30, 125. pedig a Levente 29 előfordulással. Magyarországon egyébként az elmúlt években a leggyakoribb fiúnevek a Bence, a Máté és a Levente voltak, a lánynevek közül pedig a Hanna, Anna és a Jázmin. Nehéz következtetni a nemzetiségreA lányoknál jóval több a nemzetközi keresztnév, ezért a belügy tavalyi statisztikájából még nehezebb (vagy lehetetlen) következtetni a nem szlovák anyanyelvű szülőkre. Tavaly Szlovákiában országos szinten a legnépszerűbbek a Sofia, Natália, Nela, Viktória és Nina voltak, a Natália és a Viktória esetében viszont lehetetlen megállapítani, hány magyar szülő választotta őket gyerekének, mivel a nevek írásképe magyarban és a szlovákban is azonos. Ugyanez a helyzet a tavaly hetedik legnépszerűbb Laurával, a 10-ik legnépszerűbb Sárával, és az Alexandrával, Tamarával, Dominikával, Leával, Veronikával, amelyek mind benne vannak a tavalyi TOP 20-ban. Az első százban nem is találunk olyan lányneveket, amelyekről biztosan állíthatnánk, hogy nagyrészt (vagy kizárólag) magyar szülők választották őket. A tavalyi adatokhoz hasonlóan a 111-ik helyen találjuk a Tímeát (47) előfordulás, a 114-iken az Annamáriát (44 előfordulás), a 133-ik helyen pedig a Noémit 31 előfordulással. Népszerű volt tavaly a Dóra (28), a Jázmin (24) a Réka és a Zsófia is (ez utóbbiak 23 esetben).A lista alapján számbeli arányokban van különbség a magyar bejegyzésű keresztneveket illetően, de a tendenciák hasonlóak, szögezi le Bauko János. „Első ránézésre mintha több magyar(os) bejegyzésű név lenne 2013-ban” – tette hozzá lapunk kérdésére, megjegyezve, hogy ez a születési adatoktól is függhet. Tavaly Szlovákiában 13 esetben választották a szülők a Zoét és a Csengét, 5 esetben az Abigélt, 4 esetben a Borbálát, 3 esetben a Kincsőt, de született egy Bíborka, egy Iszméné, egy Napsugár és egy Zselyke is. A fiúnevek esetében 20-on felül volt az Attila, Kristóf, Tamás, Gábor, Gergő előfordulása is. A ritkábbnak számító férfikeresztnevek közül népszerű volt a Zalán (14), az Ármin és a Zsombor (mindkettő 7-szer), a Nimród (6) a Barnabást pedig 6-szor magyar s-sel, 6-szor pedig Barnabáš alakban írták be. Zidan, Derick, RihannaA jelenlegi középkorúak körében még oly elterjedt hagyományos nevek továbbra is visszaszorulóban vannak: az István, Sándor, Gyula, Miklós 1, a János 3, a László 5 esetben fordul elő egyedül. A Ladislav egyébként országosan a 67-ik legnépszerűbb: 92 előfordulása volt tavaly, és ebből vélhetően néhány magyar nemzetiségű is lehet. Az Álmos, Amadé, Bende, Atila, Bela, Béla, Bulcsú, Csongor egy-egy esetben fordul elő. A hagyományos magyar női nevek szintén visszaszorulóban vannak: 2013-ban a Katalint csak négy, az Évát, Ildikót és a Zuzsannát csak három, az Erzsébetet csak egy újszülött kapta. Az Anna és a Mária közül az előbbi ugyan még gyakori, de a szlovákkal azonos íráskép miatt nem tudjuk kimutatni, hány magyar szülő választotta gyerekének. Egzotikus keresztnevekből tavaly sem volt hiány. Távoli országokat idéznek a Hoang, Nassir, Nhat, Ömer, Taaie, Wu, Yago és Zack fiúnevek, nagy valószínűséggel leginkább bevándorlók adhatták gyereküknek, ugyanúgy, mint a Kyleigh, a Lamar, a Najwa, a Tal és a Xu lányneveket, amelyek tavaly csak egy-egy esetben fordultak elő. Az ismert személyiségek nevei szintén feltűnnek keresztnévként: tavaly Szlovákiában született egy Zidan, egy Owen, Fabrigas, egy Monty, egy Lennox, egy Lewis, egy Máté Péter, egy Edison és egy Derick Dexter is. A lányneveknél ilyenek voltak a Naomi (2), a Seherezádé (3), a Mária Terézia, a Rihanna és a Shakira (mindhárom csak egy esetben). 1989 óta figyelhető meg nagyobb arányban, hogy a hazai szülők egyediségre törekednek a névválasztás kapcsán. Részben ezt a gyakorlatot tükrözi a kettős keresztnevek divatja: a Manó Félix, Előd Zsombor alakok nagyon ritkák de itt gyakoribb, hogy inkább egy-egy hagyományosabb és egy ritkább keresztnevet kombinálnak (János Dominik, László Bence). A lányoknál szokatlanabb kettős keresztnevek tavalyról az Anna Róza, a Száva Anna, a Kincső Virág vagy a Lujza Salije. KétnevűségSzintén érdekesség (vagy az anyakönyvvezető hibája), hogy a Piroska egyszer előfordul magyaros, és egyszer Piroška írásmóddal is. A fent említett Barnabášt viszont vélhetően szlovák szülők is választották néhány esetben. (A belügy statisztikája szerint egyébként Natália névre is anyakönyveztek egy fiút). A vegyes nemzetiségű családokban gyakori a magyar és szlovák névformák párhuzamos használata, a személyneveket beszédhelyzettől, nyelvtől, személytől függően váltogathatják, emlékeztet Bauko János. „A vegyes házasságban élő gyermekek számára megszokottá válik a magyar és szlovák névalakok párhuzamos használata” – mutat rá. Nem mellékes az sem, hogy a szlovákiai magyarok körében eltérő család- és keresztnévhasználat mutatkozik a hivatalos (formális) és nem hivatalos (informális) színtéren. A hivatalos színtéren a szlovákos névformák használata dominál, ekkor a névsorrend keresztnév + családnév, és a nők családnevéhez az -ová végződés kapcsolódik (pl. Peter Horváth, Katarína Szabóová). A nem hivatalos színtéren (írásban és élőnyelvben egyaránt) a magyaros névformák kerülnek előtérbe, ekkor a névsorrend családnév + keresztnév, és a nők családnevéhez nem járul az -ová végződés (pl. Horváth Péter, Szabó Katalin). Ez a kétnevűség jelezheti a kettős identitást is, az érintettek többsége azonban feltehetően megelőző-elkerülő stratégiaként alkalmazza: egy esetleges nyelvi-kommunikációs problémát előz meg azzal, hogy a többségi nyelvet (mintát) elváró kontextusban a többségihez alkalmazkodó formát, a kisebbségi nyelvű vagy informális kontextusban pedig a kisebbségi nyelvű formát választja, mutat rá egyik tanulmányában Vörös Ferenc, a nyitrai magyar tanszék volt tanára.