Balassi Bálintra emlékezett Esztergom

Júlia és Credulus szerelmi története Görgey Gábor átdolgozásában elevenedett meg a színpadon korabeli zenekísérettel, a Musica Historica együttes előadásában. Balassi Bálint színdarabját Körömi Gábor rendezte, melyben a Júliát alakító Magyari Lilla és Credulust megszemélyesítő Szabó Victor szerelmi csatározásait és boldog egymásra találását kísérhették figyelemmel a szép számmal összegyűlt nézők. A teltházas előadás után kegyeleti emlékpark avatásra került sor az esztergomi Balassi szobornál. Az ünnepségre várakozók Balassi megzenésített verseit hallhatták, majd a Balassi énekkar közreműködésével közösen elénekelték a Himnuszt. A kulturális élet képviselői mellett dr. Lomniczi István, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is tisztelettel adózott neves költőnk emléke előtt. Dr. Koncz Erika, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára megnyitó beszédében a miniszter személyes üdvözletét nyújtotta át, majd köszöntötte a ma hetvenes éveiben járó Sághy Évát, aki tizenhat éves korában, a Balassi szobor avatásakor szavalt verset. Ez után Megygyes Tamás, Esztergom polgármestere tisztelgett költőnk munkássága előtt, s bejelentette, hogy a város októberben felújítja Balassi Bálint szobrát. Újvári Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója megemlékezésében az esendő embert láttatta Balassiban, aki egy lehetne közülünk. Hibáival és erényeivel kiemelkedne a mai társadalomból, mert bár nem volt jó katona, mégis hősként halt meg az esztergomi várostromban. Jókai Anna, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke szerint Balassi Bálint sas volt az apró madarak előtt, aki mindössze negyven éves volt, amikor elhagyta vitézkedéseinek színterét. Életútja tele volt zsákutcákkal és vargabetűkkel, melynek megnyilvánulásain, versein teljes költői lelkével dolgozott. Mégis kevés verse szerepel a szavalók repertoárjában, üveglap alatt őrizgetjük üzeneteit, mint egy múzeumi tárgyat. Balassi Bálint fektette le a magyar költészet alapjait, sorsának és költészetének jellegzetessége valamennyi későbbi költőnknél fellelhető. Jókai Anna szerint Ady Endrében talán Balassi szellemi egzisztenciája öltött testet, hasonló életútjuk során mindketten szerették a tivornyákat és vonzották a veszélyt, a köznapi normákat gyakran megszegték. A 41 éves korában elhunyt Ady is olcsó alkalmi mámorok élményét álmodta művészetté, bűntudata ugyanolyan katarzist szült, mint sok évvel azelőtt Balassi versei. Merüléseik, perpatvaraik megítélhetők, ám a haza iránti szeretet és tisztelet mindkét költőnél jelentős súllyal szerepelt. Hátrahagyott verseikkel üzenik ennek a századnak, hogy a harcokba, a lét szenvedéseibe ugyan belebukik a törékeny fizikum, de lelkében akkor aratja legnagyobb sikerét az ember. Tudnunk kell ma is, hogy nincs egy képzeletbeli tálca, melyről az élet finomságai egyszerűen levehetők, meg kell küzdenünk minden egyes falatért. S hogy nem a rá aggatott címek, posztok és külsőségek, hanem a lelki nagyság teszi hatalmassá az embert. Az ünnepi megemlékezés után koszorút helyezett el Balassi Bálint szobránál Szigeti László, a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Államtitkára, Ján Oravec, Párkány polgármestere, dr. Koncz Erika, Meggyes Péter helyettes oktatásügyi államtitkár, Megygyes Tamás Esztergom polgármestere, Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója, Seél Örsi Lóránt, az Esztergomi Balassi Bálint Emlékbizottság elnöke, Maróthi Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia akadémikusa, a Magyar nemzeti Múzeum képviseletében Rezi-Kató Gábor és Horváth Béla, a Vármúzeum igazgatója, Holló József Ferenc, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Múzeumának igazgatója, dr. Lomniczi István, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Jókai Anna.