Az ukrán vendégmunkások nem forgatták fel a munkapiacunkat

Pár héttel az ukrajnai háború tavaly február 24-ei kirobbanása után a szlovákiai alkalmazottak körében egyre nagyobb aggodalmat keltett az Ukrajna felől beinduló, Szlovákiában soha nem látott méretű migrációs hullám. Sokan ugyanis attól tartottak, hogy a szlovákiai cégek az olcsó ukrán munkaerővel helyettesítik majd a szlovákiai alkalmazottakat, akik körében így nőhet az állástalanok aránya.

„Ezek a félelmek azonban teljesen alaptalanok voltak. A szlovák munkaerőpiacon a cégek egy része még most is munkaerőhiánnyal küzd, a kormánynak így inkább arra kellene odafigyelnie, hogy a gazdasági növekedés érdekében könnyítsen az ukrán és egyéb külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos szabályokon”

– mondta el lapunknak Ladislav Hanudeľ, a Grafton munkaerő-közvetítő ügynökség beszerzési menedzsere.

Van miből válogatni

A fenti állítást a munkaügyi tárca legfrissebb felmérése is igazolja, amely szerint Szlovákiában már most is több ezer tartósan betöltetlen állás van. Ezek száma az elmúlt hónapban meghaladta a 81 ezret, amelyek közül több mint 32 ezer olyan, amelyeket a külföldi vendégmunkásokkal is könnyen fel lehetne tölteni. A szaktárca szerint ez utóbbiak főként alacsonyabb képzettséget igénylő állások, amelyeknél az sem jelent gondot, ha a vendégmunkás nem beszél tökéletesen szlovákul. Ilyenek például a gyártósorokon dolgozó betanított alkalmazottak, gépek és berendezések összeszerelői vagy a raktárakban, a szolgáltatásokban és a kereskedelemben dolgozó segédmunkások, azaz eladók, szakácsok, ápolók, pincérek. „Az ukrán munkavállalók megjelenése pozitív hatással volt a szlovák munkaerőpiacra. Különösen olyan pozíciókat töltöttek be, amelyekre a hazai álláskeresők már régóta nem tartottak igényt az alacsony vonzerő és a kisebb fizetés miatt. Az Ukrajnából érkezők elsősorban a feldolgozóiparban és a logisztikában találnak munkát, de lenne rájuk igény az egészségügyben, a vendéglátásban, az autóiparban és a gépiparban is” – magyarázza Hanudeľ.

Nem verték le a béreket

A munkapiaci elemzők szerint az ukrán munkavállalók megjelenése nem volt jelentős hatással a bérek alakulására sem. Az ezzel kapcsolatos tévhit azon a hamis feltételezésen alapult, hogy a munkáltatók elbocsátják a szlovákiai munkavállalókat, és helyettük az olcsóbb ukránokat alkalmazzák. „A szlovák munkaadók azonban általában még mindig inkább a hazai munkavállalókat részesítik előnyben, és csak ha velük nem tudják betölteni az állásokat, akkor vesznek fel külföldieket, hogy ne kelljen a munkaerőhiány miatt leállítaniuk a termelést. Hogy ez így van, az elsősorban azzal magyarázható, hogy a cégeknek a legtöbb esetben szállást kell találniuk a külföldi vendégmunkásoknak, ráadásul fizetniük kell az ukrán munkavállalók képzését és nyelvtanfolyamát is. Így elsősorban a nagyobb termelőüzemek és iparivállalatok vesznek fel ilyen vendégmunkásokat, ahol azonban a kollektív szerződéseknek köszönhetően garantált a rendszeres bérkiigazítás, függetlenül attól, hogy hazai vagy külföldi munkavállalókról van szó” – figyelmeztet a Grafton szakembere.

Harc a szakmunkásokért

Régiónk országai között ádáz verseny folyik a szakképzett ukrán munkaerő megszerzéséért, Szlovákia azonban ebben is lemarad. Annak ellenére, hogy a háborús konfliktus már egy éve tart, a kormány nem tett érdemi lépéseket annak érdekében, hogy több ukrán munkavállalót vonzzon a munkaerőpiacunkra. Bár menekülteket segítő központokat hozott létre, és megtéríti a szállásköltségeket, a szomszédos országokkal szemben nem ismeri el kellőképp a külföldön, vagyis ez esetben Ukrajnában megszerzett szakmai bizonyítványokat és diplomákat. Hanudeľ szerint hiányosságok mutatkoznak a nyelvtanfolyamok és más, a hozzánk érkezők beilleszkedését célzó programokban is, miközben Lengyelország például mér felismerte a vendégmunkások nyújtotta előnyöket. Északi szomszédunk jelentősen egyszerűsítette a gazdasági migrációra vonatkozó szabályokat, és rugalmasabban kezeli a diplomák és szakmai képesítések elismerését is.

„Az Ukrajnából érkező munkavállalók nem csekély hányada már jelezte, hogy a háborús konfliktus lezárása után is Szlovákiában maradnának. Csak a szlovák kormányon múlik, hogy ezt megkönnyítse számukra”

– magyarázza Hanudeľ.

Drága munkaerő

A szlovák kormány nagy reményeket fűz az uniós gazdaságélénkítési tervhez, amely az elkövetkező időszakban jelentős mértékben járulhat hozzá az ország gazdasági növekedéséhez. Az ezzel kapcsolatos beruházásoknak köszönhetően várhatóan 12 ezer új munkahely jöhet létre Szlovákiában, ezzel is növelve a szakképzett munkaerő iránti igényt. Az oktatási rendszerünk azonban nincs felkészülve arra, hogy hirtelen több száz villanyszerelőt vagy hegesztőt képezzen ki, vagyis ezeket külföldről kell pótolnunk. „Az államnak ebben segítenie kellene a cégeket, és az első feladata az lehetne, hogy csökkenti a munkaerőköltségeket, amelyek Szlovákiában a legmagasabbak az egész régióban. Elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése is, vagyis egyszerűsíteni és fel kell gyorsítani az EU-n kívülről érkező külföldi munkavállalók foglalkoztatását. Ez az egyetlen módja annak, hogy növeljük a versenyképességünket a szomszédos országokkal szemben, és az átmeneti lassulást követően újra beindítsuk az ország gazdasági növekedését” – véli Hanudeľ.