Az új kormány már nem engedheti meg magának a pénzszórást

„Bár a hétvégi parlamenti választásokat követően most inkább arról folyik a vita, hogy mely pártok alkotják majd az új kormánykoalíciót, a koalíciós tárgyalások során egész biztosan terítékre kerülnek majd a pártok által szorgalmazott gazdasági célkitűzések is. A lakosság számára egyáltalán nem mindegy, hogy milyen gazdaságpolitikát választ az új kormány, mivel ez jelentős mértékben rányomja majd a bélyegét a családok életszínvonalára” – mondta el lapunknak Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője.

Rossz startpozíció

Az új kormány már a startnál jelentős lépéshátrányban lesz, az elmúlt évek megrázkódtatásai, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború okozta gazdasági problémák miatt ugyanis a 2020 óta regnáló kormányok látványosan növelték az ország eladósodottságát. A felelőtlen pénzszórásnak pedig meglesznek a következményei, amelyeket a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) szerint a lakosság is megérez. Az IFP szerint a gazdaság a legjobb esetben is csak rendkívül lassan nő majd, az életszínvonal gyors növekedéséről így még csak nem is álmodhatunk. A lakosság pedig az adóemelések és kiadáscsökkentések kellemetlen kombinációjával szembesülhet, a magas kamatlábak korszakában a hitelminősítőknek és a pénzpiacoknak ugyanis kevés okuk van arra, hogy tétlenül szemléljék a felelőtlenül gazdálkodó államok pénzszórását. A korábban megszokottól eltérően a kormány így már nem segíthet be a gazdaságnak további masszív hitelfelvétellel, vagyis bármilyen kormány is alakul, idővel egész biztosan rákényszerül a spórolásra. A szakértők a bruttó hazai termék (GDP) fél és egy százaléka közötti éves konszolidációt tartanak optimálisnak, ami abszolút összegben évente akár egymilliárd eurós lefaragást is jelenthet.

Nem árt az óvatosság

A végső cél a kiegyenlített költségvetés elérése lenne, ami azt jelenti, hogy az államnak nem szabadna több pénzt költenie a bevételeinél, így nem kényszerülne rá a hitelfelvételre, és a méretesre duzzadt adóssághegy további emelésére. Míg azonban a koronavírus-járvány előtti években már elérhető közelségbe került a kiegyenlített költségvetés elfogadása, mára ez újra csak egy elméleti célkitűzés. Az IFP legutóbbi felmérése szerint, ha az új kormány kiegyenlített költségvetést állítana össze a jövő évre, a szlovák gazdaság teljesítménye a forráshiány miatt 6,4 százalékkal, a foglalkoztatás pedig 130 ezer fővel esne vissza. Az amúgy is meggyengült reálbérek 4 százalékkal csökkennének, ami a háztartási fogyasztás visszaesése miatt az életszínvonal további csökkenéséhez vezetne.

Az elhamarkodott és drasztikus megszorítások így több kárt okoznának, mint amennyi hasznot hoznának, mindez azonban nem jelenti azt, hogy az új kormánynak nem kell tennie semmit. Az új kabinet tétlensége esetén ugyanis a Költségvetési Tanács számításai szerint az államadósság, amely idén a GDP 57 százalékát teszi ki, tíz éven belül a GDP 83 százalékára nőne. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt elkerüljük?

„Az új kormány legfontosabb kihívásai között szerepel majd az államháztartás hosszabb távú konszolidációja és a 2024-re szóló állami költségvetés elfogadása. A koalíciós tárgyalások még eltartanak egy ideig, ami leszűkíti a mozgásteret az állami költségvetéssel kapcsolatban, az új kormánynak azonban nem szabadna felelőtlen döntéseket hoznia”

– figyelmeztet Matej Horňák. A Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a hitelminősítők már korábban figyelmeztettek arra, hogy Szlovákiának – ha meg akarja tartani jelenlegi minősítési szintjét – meg kell mutatnia, hogy komolyan gondolja az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. „Ezért minél hamarabb fel kellene mérni, hogyan kezdhetünk el gyorsan és viszonylag fájdalommentesen spórolni” – teszi hozzá Horňák.

Uniós források

Bár az új kormánynak csak korlátozott mozgástere lesz a régi programozási időszakból fennmaradt uniós források felhasználásában, nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy az új programozási időszak és az uniós helyreállítási alap forrásainak a felhasználásával is gondok vannak. „Fontos megjegyezni, hogy a 2020–2027-es új programozási időszak hamarosan a második felébe lép, és Szlovákia még csak most kezdi meghirdetni az első finanszírozási felhívásokat. Épp ezért egyszerűsítenünk kell az uniós alapokból származó támogatások igénylésének a szabályain, és ki kell alakítanunk egy hatékony támogatási rendszert (például adminisztratív segítségnyújtás) a pályázók számára. Az új kormánynak folytatnia kell a gazdaságélénkítési terv végrehajtását is, amelyhez számos lehetséges beruházás kötődik” – tanácsolja Horňák.

Reformokra lesz szükség

Nem kis fejfájást okoz az is, hogy Szlovákia felzárkózása az uniós országok átlagos gazdasági szintjéhez gyakorlatilag leállt, miközben az egy főre jutó GDP-nk az uniós átlag nagyjából 80 százaléka körül mozog. „Az olcsó munkaerőn alapuló gazdasági növekedési modell kimerülőben van, ezért más növekedési impulzusok után kell néznünk. Különösen fontos lenne a kutatás és az innováció, a vállalkozói szellem és az induló vállalkozások támogatása. Szlovákiának tehát egy erősen reformpárti kormányra lenne szüksége, amelynek lenne bátorsága olyan változtatásokat szorgalmazni, amelyek hosszabb távon meghozzák a gyümölcsüket. Ide tartozik például az oktatási rendszer reformja és a digitalizáció támogatása is. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy Szlovákia az az ország, ahol a legtöbb autót gyártják ezer lakosra vetítve, miközben világszerte egyre gyorsabb tempóban halad az átállás az elektromobilitásra. Ha Szlovákia nem akarja elveszíteni pozícióját az autóipar globális térképén, elengedhetetlen, hogy reagáljon az előttünk álló kihívásokra” – véli a Szlovák Takarékpénztár elemzője.