Az erőszak iskolaévei

Az év elején megrázó felvételek sokkolták a lakosságot, a Szenci járásban található Annamajorban egy csapat tizenéves videón rögzítette, amint egy elhagyatott épületben egy 11 éves kislányt leitatnak és bántalmaznak. A rendőrség nyomozást indított az ügyben, az esetre pedig reagált az oktatási miniszter is, aki egy szakemberekből álló válságstábot küldött a helyi iskolába.

Az annamajori lakosokat rendkívül felháborította a fiatalok viselkedése, az egyik bántalmazó háza előtt körülbelül százan gyűltek össze tüntetni. A szakértők az eset kapcsán hangsúlyozták: rendszerszintű problémáról van szó, a zaklatás különböző formái és az alkohol-, illetve kábítószer-fogyasztás egyre nagyobb mértékben tapasztalhatók a fiatalok körében. Branislav Gröhling (SaS), az iskolaügyi tárca vezetője kijelentette, a bántalmazás kérdésével foglalkoznak, és lépéseket tettek a megelőzés érdekében.

A belügyminisztérium bűnmegelőzési osztályával együttműködve tavaly júniustól augusztusig egy felmérést végeztek a szlovákiai iskolákban, ahol a szociálpatológiai jelenségekre voltak kíváncsiak. Az adatok elemzését tartalmazó jelentést a napokban tették közzé. „Nem örülök ennek a helyzetnek, többet kell foglalkoznunk a gyerekekkel, és jobban oda kell figyelnünk arra, mivel töltik a szabadidejüket. A belügyminisztérium bűnmegelőzési osztálya egy képzéssorozatot készít az alap- és középiskolákban dolgozó szakemberek részére” – jegyezte meg Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter az eredmény kapcsán.

Az önkéntes alapon zajló kutatásban összesen 1112 alapiskola és középiskola vett részt, ami 35,5%-os arányt jelent (a statisztikai adatok szerint a vizsgált időszakban összesen 3147 alap- és középiskola működött Szlovákiában). Az arányokat tekintve az alapiskolák domináltak (787), a középiskolák közül 270, az egyesített iskolákból pedig 53 csatlakozott az adatgyűjtéshez. A jelentés készítői kiemelték, a negatív jelenségek legnagyobb koncentrációja Pozsony, Zsolna, Nagyszombat és Besztercebánya megyében volt megfigyelhető. 

A kérdőívben arra irányuló kérdés is szerepelt, tevékenykedik-e szociálpedagógus vagy iskolapszichológus az adott intézményben. Kiderült, szociálpedagógust az iskolák 90,5%-a nem alkalmaz – sok esetben szükség lenne rá, de a költségvetésbe egyszerűen nem fér bele – az ilyen jellegű problémákat általában az iskolai pszichológusra, nevelési tanácsadóra bízzák, vagy pedig a Pedagógiai-pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ munkatársaihoz fordulnak. A megkérdezett iskolák negyede jelezte, a 2019-es és 2020-as tanévben iskolai pszichológus biztosította a tanácsadást a diákok részére, ami azt jelenti: a több mint ezer iskolából 819-ben hiányzott a szakértő.

Dohányzás, zaklatás

A válaszok alapján megállapították, a diákok által tanúsított negatív viselkedési formák között szerepelt a dohányzás (56,4%), iskolakerülés (47,3%) és zaklatás (30,8%). Az internetes zaklatás, egymás ellen elkövetett erőszak, vandalizmus, önpusztítás és alkoholfogyasztás szintén több száz iskolában okozott gondot. Az extrémizmus jeleit 37 iskolában tapasztalták a diákoknál. A dohányzás, alkohol, drog és annak terjesztése, szélsőséges viselkedés és öngyilkossági hajlam főként a középiskolákban van jelen, az alapiskolákban jellemzőbb a diákok közötti erőszak, bántalmazás, szexuális zaklatás és vandalizmus. Az elemzés szerint 526 iskola mondta azt, gondot jelent a tanulók iskolakerülése. „Összesen 297 részt vevő iskolának volt legalább egy diákja több mint 60 órányi igazolatlan hiányzással” – áll az összefoglalóban.

Korai terhesség

A szakértők szerint aggodalomra ad okot az is, hogy a teherbe esett 18 év alatti diáklányok több mint fele (59,1%) az alapiskolákból származik. Ez a veszély leginkább a 350 főnél alacsonyabb létszámú iskolák esetében áll fenn. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) statisztikája szerint, 2019-ben 38 olyan szülés került a nyilvántartásba, ahol az anya életkora 10 és 14 év között volt, a 15 és 17 év közöttiek korosztályában pedig 1249 szülést regisztráltak. Sokatmondó tény, hogy 289 fiatalkorú kismama alapiskolai végzetséggel sem rendelkezett.

Hézagos rendszer

A gyerekek bántalmazása sok esetben a felnőttek tudta nélkül történik, az áldozatok különböző okokból gyakran inkább hallgatnak az őket ért atrocitásokról. A felmérés eredményéből látszik, e téren leginkább a félelem játszik szerepet (532 iskola), de sok esetben nemcsak a bántalmazó bosszújától tartanak, hanem szégyellik magukat, amiért áldozattá váltak, valamint nem bíznak a környezetükben – abban, hogy valaki segít nekik. A gyerekekkel szemben elkövetett erőszak leleplezésére vonatkozó kérdés nyitott volt, tehát a válaszadók kifejthették saját véleményüket. Ezt sokan meg is tették – tapasztalataik szerint az agresszorok gyakran következmények nélkül megússzák a dolgot.

Lelki nehézségek

A megkérdezett középiskolák egyötödében jelent problémát a diákok önpusztító viselkedése, öngyilkossági gondolatokkal szintén nagyobb arányban küszködnek a tizenévesek, mint a kisgyerekek. A részt vevő iskolák közel 6%-a jelentette, tapasztaltak erre utaló jeleket a diákoknál. Az elemzés szerzői hangsúlyozták, a hivatalos statisztikák nem térképezték fel kellőképpen ezt a problémát, s a látszólag alacsony arányt is rendkívül nyugtalanítónak tartják. Emlékeztettek az NCZI adataira, mely szerint 2020-ban kilencven 15 és 19 év közötti fiatal követett el öngyilkossági kísérletet, a fiatalabb korosztály (14 éves korig) tagjai közül pedig 30-an próbáltak véget vetni az életüknek.

Agresszió

A diákok közötti erőszakról jobbára az alapiskolák számoltak be (203) – ez a jelenség leginkább Nagyszombat, Eperjes és Trencsén megye tanintézményeire volt jellemző. A szakértők figyelmeztetnek, az adatok mindössze az érintett iskolák számát tükrözik, a valós incidensek aránya lényegesen magasabb lehet. A felmérésből kiderült, több tucat iskolában előfordult az is, hogy egy diák rátámadt az osztálytársára – a fizikai erőszakot az eltérő származás, bőrszín vagy nemzetiség váltotta ki. Szlovákiában 208 iskola jelezte, hogy találkozott a vandalizmussal. Mindemellett komoly problémát jelent a szélsőséges megnyilvánulások visszaszorítása a fiatalok körében – az iskolák gyakran hiába hívják fel a szülők figyelmét az extrémizmus és radikalizmus jeleire, a diákok sok esetben épp az ő viselkedési mintájukat követik.