Az árak gyors növekedése ellenére egyre népszerűbbek a bevásárlóközpontok

Az elmúlt évtizedben a szlovákiai üzletek alapterülete nagyjából 60%-kal nőtt, ami a bevásárlóközpontok és kiskereskedelmi parkok bővítéseinek köszönhető. A CBRE kereskedelmi ingatlanszolgáltató és befektetési cég legfrissebb adatai szerint ezek jelenleg 2,36 millió négyzetmétert foglalnak el. Ennek 70%-át a bevásárlóközpontok, 30%-át pedig a kiskereskedelmi parkok teszik ki. Hogy mi a különbség a két üzlettípus között?

„A bevásárlóközpont olyan épület, amelyben több, különböző típusú üzlethelyiség található, és amelybe belépve a látogató az egyes üzlethelyiségek között is a belső térben mozog. A kereskedelmi park ezzel szemben kisebb számú bérlővel rendelkező épület, ahol a látogató mindig kívülről lép be az egyes üzletekbe”

– mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. A rendelkezésre álló adatok alapján az idei első fél évben mindkét üzlettípus látogatottsága és forgalma is megugrott az egy évvel korábbihoz képest. Míg a bevásárlóközpontok bevételei átlagosan 11%-kal nőttek az előző évhez képest, a kiskereskedelmi parkoké 21%-kal. A látogatottság mindkét esetben 8%-kal nőtt a tavalyi évhez képest.

Hűséges vásárlók

Érdekes eredményekkel szolgál a CBRE globális felmérése is, amely a válaszadóknak többek között azt a kérdést tette fel: mely árukat vásárolják meg szívesebben közvetlenül az üzletekben és melyeket online? A felmérés legnagyobb tanulsága, hogy az európai fogyasztók többsége még mindig inkább az üzleteket részesíti előnyben az online bevásárlással szemben, még ha ez utóbbi részaránya az elmúlt években látványos ütemben nőtt is. A megkérdezettek 84 százaléka például az élelmiszereket és tisztálkodási szereket még mindig inkább személyesen veszi meg az üzletekben. A téglaüzletek dominálnak a webshopokkal szemben azonban a luxuscikkek vagy ékszerek (73%) és a barkács-  áruk (72%) esetében is. Az európai fogyasztók a háztartási cikkeket (lakberendezés, bútorok) és a kozmetikumokat is szívesebben vásárolják meg közvetlenül az üzletekben. Hasonlóképpen, a válaszadók több mint fele hagyományos üzletekben vásárol cipőt és ruházatot (beleértve a gyermekruházatot is). Ezzel szemben a válaszadók több mint fele ajándékokat, hobbitermékeket vagy elektronikai cikkeket inkább már online vásárol.

Szabadidős program

Azt a tendenciát, hogy a vásárlók visszatérnek a bevásárlóközpontokba, Martin Šmigura, a Wood & Company befektetési igazgatója is megerősítette.

„Az emberek még mindig a bevásárlóközpontokat részesítik előnyben a napi szükségletek, illetve a divat és a gasztronómia terén. A bevásárlóközpontok még az elektronikai cikkek esetében is azt tapasztalják, hogy ha a vásárló online rendel, sok esetben bejön az üzletbe, hogy átvegye az árut. Az online vásárlással szemben a hagyományos vásárlásnak van még egy előnye – sokan szabadidős tevékenységnek tekintik. A minőségi bevásárlóközpontok, amelyek szórakozást és kikapcsolódást is biztosítanak, így jelentős előnnyel rendelkeznek”

– véli Šmigura.

Javuló hangulat

„A szlovákiai családok vásárlási szokásait számos tényező befolyásolja. Az elmúlt években ezek közül elsősorban a világjárványt, az ukrajnai háborús konfliktust és az ezzel kapcsolatos energiaválságot, illetve az ország rekordmagas inflációját említhetjük” – mondta el Sadovská. A Statisztikai Hivatal adatai szerint azonban az elmúlt hónapokban már javult a szlovákiai fogyasztók hangulata. A fogyasztói bizalmi index 2022 októberében érte el az elmúlt év legalacsonyabb, tehát legrosszabb értékét, mínusz 36 ponttal. A mutató 2023 áprilisára azonban már mínusz 21,2 pontra javult, júliusban pedig mínusz 20,7 ponton állt. „A fogyasztói hangulat ehhez hasonló javulását utoljára két évvel ezelőtt mértek a statisztikusok” – tette hozzá Sadovská, aki szerint mindez nem kis mértékben járult hozzá a vásárlási kedv javulásához.