Árdrágító és költségnövelő a terjedő afrikai sertéspestis

„A tenyésztők a védekezésre saját anyagi eszközeiket fektetik be. A fertőtlenítést, az elkerítést mind mi finanszírozzuk. Az afrikai sertéspestis az egész Európai Unió problémája. Az unió jelentős tételt jelölt ki a pestis elleni védekezésre, amelyből a hazai állategészségügyi felügyelőség is részesedett. De egyéb formái is vannak a támogatásigénylésnek, amelyekkel kapcsolatban azonban Szlovákia eddig még nem jelzett vissza” – tájékoztatott František Valašek tenyésztő Nyitra megyéből. A Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetsége szintén nyomatékosította, a honi tenyésztők számára anyagilag egyre igényesebb a pestissel szembeni védekezés. „Levelet írtunk a mezőgazdasági miniszternek, melyben jeleztük, hogy növekednek a védelemre fordított kiadásaink, nem csupán a nagytenyészetekben, de valamennyi tenyésztőnél. Ugyanis ahol akár egyetlen egyedet tartanak nyilván, ugyanúgy előfordulhat a betegség, mint a nagytenyészetekben. Reméljük, a tárca felméri a helyzetet, és segít a tenyésztőknek” – hangsúlyozta Andrej Imrich, a sertéstenyésztők szövetségének az elnöke.

Nem segít az agrártárca

A rendkívüli anyagi támogatásokkal kapcsolatos kérvényeket tartalmazó írásos dokumentumban az áll, hogy az afrikai sertéspestis elleni védekezésre Szlovákiában 9,3 millió euró fordítható. Ebből az összegből azonban a tenyésztők eddig egyetlen centet sem láttak. „Ezen pénzeket elsősorban a vadászszövetségek kapták meg hűtőberendezések vásárlására, melyekben az elejtett vaddisznókat tárolják. Remélem, a jelenleg folyamatban lévő közbeszerzési folyamatot egy hónapon belül befejezzük. A további anyagi eszközöket a zólyomi állategészségügyi központ analitikus berendezésének a megvásárlására jelöltük meg. Ezt követően szabtunk tételeket a fertőtlenítő eszközök vásárlására, valamint az állatorvosok szolgálatainak megtérítésére. Tehát valamennyi pénz a szlovákiai megelőző intézkedésekre kerül” – magyarázta Jozef Bíreš, a Szlovákiai Állategészségügyi és Élelmiszeripari Hivatal (ŠVPS SR) igazgatója. A mezőgazdasági minisztérium megerősítette, hogy maguknak a sertéstenyésztőknek nem különített el pénzeket. „A tenyésztők a kórral szembeni védekezésre saját maguk ún. másodlagos védekezést biztosítanak. Ennek lényege főképpen a fertőtlenítésben rejlik. Minderre az agrárminisztériumtól nem kaptak mindmáig pénzügyi forrást” – mondta Daniel Hrežík, a mezőgazdasági tárca sajtóosztályának munkatársa. A jövőben azonban változhat a helyzet. Az agrártárca egyelőre konkrét időponttal nem szolgált, de az állami támogatásból a sertéstenyésztők javíthatnának anyagi helyzetükön. Az ŠVPS SR is jelezte, idén további segítségnyújtásért folyamodik, hogy folytathassa ténykedését az afrikai sertéspestis elleni megelőző intézkedések gyakorlati megvalósításában.

Már érezzük a drágulást

A betegség következménye, hogy világszerte csökkent az értékesíthető sertéshús, ezért az árak is felfelé kúsznak, amit mi is megérzünk. A nyár folyamán több 10 centtel drágult a sertéshús kilója, főleg azért, mert e téren szintén mélyen az önellátás alatt mozgunk – hazai forrásból már csak a sertéshús alig 40 százalékát elégítjük ki. Évente átlagosan egy főre 30 kilogramm sertéshús elfogyasztása esik, azaz az áremelkedés viszonylag érzékenyen érinti a fogyasztókat.

Kényszervágás Kínában

A legnagyobb gond Kínából érkezik – a távol-keleti országban 5,5%kal, 24,7 millió tonnára apadt a sertéshústermelés az első fél évben, elsősorban az országban tavaly megjelent sertéspestis miatt, amiért jelentős kényszervágást kellett végrehajtani. Kína rendelkezik a világ sertésállományának felével, valamint Kína a világ legnagyobb sertéshús előállítója és fogyasztója is. A csökkenő állomány és sertéshústermelés miatt nagyon emelkedett a húsféleség ára.
Kínában az első sertéspestissel fertőzött állományt tavaly augusztusban fedezték fel. Ázsiában először 2017 márciusában bukkant fel a betegség, mégpedig Szibériában. Az először Afrikában közel száz éve felfedezett betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű az állatok – Európában a sertések és a vaddisznók – esetében, de kórokozója az embert nem betegíti meg. A sertéspestis járványát nehéz megfékezni, mivel nem létezik hatékony védőoltás ellene. A pestist csak nagyon szigorú igazgatási és rendészeti intézkedésekkel lehet megállítani, az állattenyésztőknek pedig hatalmas anyagi veszteségeket okoz, mert meg kell semmisíteni a fertőzött állományt, fertőtleníteni kell a telephelyeket és hosszú ideig nem forgalmazhatják termékeiket. (susla, MTI, ú)