Amerikai intőt kapott Kijev és Budapest is

Hétfőn délelőtt két órán át próbálta elmagyarázni a magyar álláspontot az Ukrajnával egyre jobban elmélyülő diplomáciai krízissel kapcsolatban Magyar Levente a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára – értesült több egymástól független forrásból a Népszava. Információik szerint Magyar Levente előadása „nem hozott sok újdonságot”, a sajtóból eddig már megismert nyilatkozatok mintegy összefoglalóját jelentette inkább.

Így Magyar Levente felsorolta az elmúlt időszak kárpátaljai magyarellenes atrocitásait, a nyelvtörvény ügyét, és a legfrissebb fejleményeket, a Mirotvorec szélsőséges ukrán honlap akcióját, aminek keretében több száz kárpátaljai magyar köztisztviselő személyes adatait hozta nyilvánosságra, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek. Magyar Levente arról is beszélt a megjelent diplomatáknak, hogy a magyar hatóságok információi szerint a Mirotvorec több ukrán kormánytisztviselővel is szoros kapcsolatot ápol. (Jarábik Balázs kisebbségkutató a Parameter.sk-n megjelent múlt heti cikkében „magas rangú ukrán tisztviselőkkel” folytatott háttérbeszélgetéseire hivatkozva egyenesen azt írta, a magyarellenes akciók az ukrán titkosszolgálatokkal, de legalábbis tudtával folynak.)

A külügyi államtitkár ezen kívül azt is elmondta, a nyelvtörvény és más, a magyar kisebbség szempontjából fontos és problémás ügyekben az ukrán vezetés hónapok óta nem tesz semmit. (Petro Porosenko elnök a július 9.-i EU-Ukrajna csúcson írta alá azt a zárónyilatkozatot, amiben garantálja, hogy a törvény 2020 helyett 2023-ban lép csak hatályba, a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe fogják venni a jogszabály kapcsán a magániskolákra pedig nem vonatkozik majd a magyar tanítási nyelvű órák számának csökkentése, de azóta egyik ügyben sem történt intézkedés.) Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet hozzászólásában ugyanakkor arról beszélt, az ukrán kormány elkezdte a Velencei Bizottság ajánlásainak és a zárónyilatkozatba foglaltak életbe léptetését.

A lap forrásai szerint Niclas Trouvé svéd nagykövet nagyon kritikus hangnemben bírálta a magyar kormány az ügyben, a diplomata szerint álszent dolog, hogy az a kormány aggódik egy listázás miatt, amelyik idehaza maga is civil szervezeteket, értelmiségieket listáztat, és szintén álszentek a magyar aggodalmak a Kárpátaljára telepítendő ukrán katonákkal kapcsolatban, amíg a kormány közben arra büszke, hogy hány magyar katonát telepített a szerb-, vagy a horvát határhoz. Felszólalt David B. Cornstein is, az amerikai nagykövet szintén bírálta a kijevi és a budapesti vezetést, mint mondta, a jelenlegi helyzet csak Moszkva érdekeit szolgálja, amelyik igyekszik aláásni az ukrán integrációs folyamatokat az EU-ba és a NATO-ba, ezért sürgette a feleket, hogy egyezzenek már meg végre a vitás kérdésekben, majd az amerikai diplomácia segítségét is felajánlotta. Mint szombati cikkükben megírták, orosz forrásból értesültek úgy, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin négyszemközti beszélgetésein „minden bizonnyal regionális kérdések is szóba kerülnek”, illetve, hogy az orosz fél „nyitott a paksi hitelszerződés pénzügyi feltételeinek újratárgyalására”, természetesen „az orosz érdekek figyelembe vételével is”.

A Népszava egy forrása szerint egy érdekes kijelentése volt még Magyar Leventének, az államtitkár állítólag egy ízben azt mondta, a magyar-ukrán konfliktus „eddig jogi természetű volt”. „Ha eddig jogi volt, de ezután ezek szerint már nem, akkor vajon milyen lesz a jövőben?” - tette fel a kérdést a forrás, hozzátéve, az államtitkár nem fejtette ki bővebben, mire gondolt.

(Forrás: Népszava)