AI: nincs előrelépés romaügyben

ÚJ SZÓ-HÍR

A romák hátrányos megkülönböztetése régi probléma, amit az ENSZ gazdasági, kulturális és szociális jogokkal foglalkozó bizottsága is nehezményezett. A diszkrimináció az oktatás, a lakás és az egészségügyi ellátás terén a legszembetűnőbb.

Jana Vargovčíková, az AI szóvivője emlékeztetett az egyik lőcsei alapiskola ügyére: az intézményben állítólag azért különítették el a roma gyerekeket, mert esetükben „individuális hozzáállásra” van szükség, hiszen óvodába sem jártak. Kiderült azonban, hogy a lőcsei romaosztályban semmilyen speciális oktatási-nevelési módszert nem alkalmaznak, és a gyerekek mégiscsak jártak óvodába, úgyhogy az AI szerint etnikai elkülönítésről van szó. Noha a közelmúltban végzett minisztériumi ellenőrzés után a helyzet némileg javult, néhány romát áthelyeztek vegyes osztályokba, a szegregáció problémája továbbra sem szűnt meg.

Az AI elégedetlen a romaügyi kormánybiztos és az oktatásügyi tárca hozzáállásával. Noha Szlovákiában léteznek törvényes eszközök a hátrányos megkülönböztetés, főleg a szegregáció megszüntetésére, hiányzik a módszertani útmutató és a megfelelő anyagi keret, mely az oktatási intézményekben lehetővé tenné a tényleges integráció megvalósítását.

A minisztérium és Lőcse polgármestere egyaránt visszautasította a civil szervezet bírálatát. Michal Kaliňák, az oktatásügyi minisztérium szóvivője emlékeztetett: a márciusi ötnapos ellenőrzés során nem bizonyosodott be a romák és nem romák elkülönítése, ráadásul az egyik miniszteri rendelet kimondottan tiltja a szegregációt, valamint a tárca 110 ezer euróval támogat olyan projekteket, melyek a hátrányos szociális környezetből származó gyerekekkel való munka könnyítését célozzák. Miroslav Vilkovský lőcsei polgármester az AI bírálatát a város elleni célzatos befeketítő kampánynak minősítette, és a szervezet beperlését fontolgatja. Az emberjogi aktivisták sem zárták ki, hogy bírósághoz fordulnak, hiszen hasonló ügyben az Eperjesi Kerületi Bíróság precedens értékű határozatot adott ki, melyben pontosan definiálja, mi minősíthető szegregációnak.

Az AI éves jelentésében 3 strasbourgi döntésre is felhívta a figyelmet: az Európai Emberjogi Bíróság 2012-ben 3 esetben elítélte a roma nők erőszakos sterilizálását. Ugyancsak sérülnek a romák alapvető emberi jogai az illegális telepekről való erőszakos kilakoltatások során. Vargovčíková szerint az önkormányzatok és a polgármesterek ilyenkor a romáknak „elfelejtenek” felkínálni alternatív lakást. Az AI szerint a romák hátrányos megkülönböztetése nem szlovákiai specialitás: Csehországban, Magyarországon, Szerbiában és Horvátországban hasonló módon diszkriminálják őket, mint nálunk. (sza, SITA)