A visegrádi négyek és a Benelux államok parlamentjei is együttműködnének

Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke (SNS) és a rendezvény házigazdája a tárgyalás után az újságíróknak adott interjújában nagyon pozitívan értékelte a V4-ek parlamentjeinek döntését, a találkozó megrendezését. „Ezen a napon sok mindent megtudtunk, megtanultunk, megválaszoltuk sok megválaszolatlan kérdést, és leküzdöttünk olyan problémákat, amelyek a rossz kommunikáció eredményeként jöttek létre“ – állapította meg. Danko szerint úgy akarták bemutatni a V4-et, mint egy formátumot, amely a saját látásmódjával dinamizálni szeretné az EU-t és reformokat szeretne bevezetni. A szlovák házelnök azt is nagyra értékelte, hogy a francia és a német parlament elöljárói után a Benelux államok képviselőivel és a Benelux államok parlamentjének elnökével, Gusty Graasszal is találkozhattak. „A mi országainknak van mit tanulniuk tőlük, a tiszteletemet fejeztem ki irántuk azért, amit az EU-ért tettek“ – tette hozzá Danko.

Minden résztvevő pozitívan értékelte, hogy lehetőségük volt olyan kérdésekről tárgyalni, amelyekről keveset beszélnek. Siegfried Bracke, a belga képviselőház elnöke elmondta, hogy a balkáni országok EU-hoz való csatlakozásának kérdését, amelyről a Benelux államokban nem sokat hallanak, a pöstyéni találkozó után sikerült jobban megértenie. „Azt is megértettem, hogy miért beszélnek egyes országok egyenlőtlen bánásmódról“ – mondta. Radek Vondráček, a cseh képviselőház elnöke szerint most mutatkozott meg a V4-ekben rejlő erő, valamint a formátum haszna és lényege. „Az országaink külön-külön aligha lettek volna képesek egy ilyen találkozót megszervezni. Itt látni, hogy a V4 egy jó partner, ugyanis 65 millió embert képvisel“ – tette hozzá. Vondráček szerint nagyon fontos lépés volt, hogy a résztvevők megegyeztek abban,hogy még idén sor kerül egy újabb találkozóra.

A találkozó résztvevői abban is megegyeztek, hogy meg kell erősíteni a nemzeti parlamenteket. Graas szerint az, ha a nemzeti parlamenteknek erőteljesebb lenne a hangjuk és a képviseletük, nem menne az Európai Parlament jogkörének és erejének kárára. Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke megállapította, hogy „a megoldáshoz vezető út során több véleményt meghallgattunk, most pedig meg kell ismerkednünk a másik oldal álláspontjával is“.