A vírus kiütötte a szlovák gazdaságot

Szlovákia gazdasági teljesítménye a világjárvány miatt az idei második negyedévben 12,1 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Statisztikai Hivatal pénteken közzétett felméréséből.

„Ehhez mérhető zuhanásra Szlovákiában 1996 óta nem volt példa. Még a legutóbbi gazdasági válság idején, 2009 második negyedévében is csak 6 százalékkal esett vissza a gazdaság, és az azóta eltelt tíz évben folyamatos növekedésről adhattunk számot” – nyilatkozta Alexander Ballek, a Statisztikai Hivatal elnöke.

„A most közzétett adatok ismeretében már hivatalosan kijelenhetjük, hogy a világjárvány miatt a szlovák gazdaság is recesszióba zuhant”

– mondta el lapunknak Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.

Leállt a motor

A járvány miatt bevezetett határzárak és egyéb megszorítások leginkább a szlovák gazdaság motorjának számító autóipart sújtották.

„Az autógyártók termelése több mint a felével esett vissza, ami az ország kivitelén is meglátszott. A visszaesés azonban a legtöbb ágazatot érintette, a legnagyobb károkról a vendéglátásban, a turizmusban, a közlekedésben és az építőiparban vállalkozók számoltak be”

– nyilatkozta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője.

A most közzétett felmérés szerint a pénzügyi szférának a járvány idején is sikerült növelnie a profitját, ez utóbbit leszámítva azonban a szlovákiai vállalatok összesített nyeresége csaknem a harmadával esett vissza a második negyedévben.

Kisebb fizetések

A gazdaság mélyrepülése ezúttal is az alkalmazottakat sújtotta a legnagyobb mértékben. „A járvány miatt az idei második negyedévben megtörtént az, amire Szlovákia 1993-as függetlensége óta még soha nem volt példa: az egy évvel korábbihoz képest 1,2 százalékkal csökkent a bruttó országos átlagbér. Míg ez a tavalyi második negyedévben 1101 euró volt, az idei év azonos időszakában már csak 1088 euró” – mondta Ballek. A pénzromlást is figyelembe vevő reálbér 3 százalékkal esett vissza.

Az ország egyes régiói és ágazatai között továbbra is szakadéknyi különbségek vannak. Míg Pozsonyban a bruttó havi átlagbér elérte az 1366 eurót, az ország másik csücskében fekvő Eperjes megyében ez csupán 823 euró. Az ágazatok közül a pénzügyi és biztosítási szektor a csúcstartó, 2054 eurós bruttó átlagbérrel, amit az IT-ágazat és a távközlés (1918 euró), valamint az energiaszolgáltatás (1864 euró) követ. A sor végén a szállodai és éttermi alkalmazottak találhatók, akiknek a bruttó havi átlagbére csupán 550 euró. Ez utóbbiak fizetése az egy évvel korábbihoz képest több mint 16 százalékkal esett vissza.

Több az állástalan

A második negyedévben 2010 óta nem látott ütemben csökkent a foglalkoztatottság is. Ballek szerint az egy évvel korábbihoz képest több mint 65 ezerrel kevesebb embernek volt munkája. A foglalkoztatottság csökkenése leginkább a fiatalabb korosztályokat érintette, regionális szempontból pedig Nyitra és Kassa megye volt a legrosszabb helyzetben. Mindez az állástalanok számán is meglátszott, ami szintén tíz éve nem látott ütemben nőtt. A Statisztikai Hivatal szerint a második negyedévben csaknem 178 ezer állástalan volt az országban, majd 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az állástalanok aránya így elérte a 6,6 százalékot, az egyes megyék között azonban e tekintetben is látványos különbség tapasztalható. Míg Eperjes megyében 12 százalékos munkanélküliséget mértek, Pozsony megyében csupán 3,1 százalékosat.

„A munkapiaci helyzet ennél is rosszabbul alakulhatott volna, ha a kormány nem lép közbe, és nem vezeti be a munkahelyvédelmi intézkedéseit” – tette hozzá Muchová.

Bizonytalan jövő

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban?

„A második negyedéves zuhanást követően még mindig abban bízunk, hogy a járvánnyal kapcsolatos válság V alakú lesz, vagyis a látványos zuhanást egy hasonló mértékű felívelés követheti. Sok függ attól, hogyan alakul a járványügyi helyzet a következő időszakban, és attól is, hogy a második hullámban milyen megszorító intézkedéseket vezet be a kormány”

– nyilatkozta Muchová.

„Ha nem is romolna tovább a járványhelyzet, a fellendülés így sem lesz gyors. A szlovák gazdaságnak leghamarabb csak 2022-re sikerül visszatornásznia magát a járvány előtti szintre” – állítja Koršňák.