A védekezés lehetőségei

Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület tájékoztatása szerint több mint két hét után ismét a megengedett határérték alatt van a szállópor-szennyezettség Esztergomban. A Környezetvédelmi Felügyelőség által működtetett mérőállomáson február elsejétől jóval az egészségügyi határérték feletti adatokat regisztráltak. Február 6-án a megengedett határérték több mint háromszorosát mérték a műszerek (mért érték: 160 mikrogramm/köbméter, míg a határérték 50 mikrogramm/köbméter). A magas szennyezettségérték fő forrása a széntüzelés, a dízeljárművek által kibocsátott korom, illetve a gépkocsik féktárcsáiból porló azbeszt, valamint a talajfelszínről a szél által felkapott porszemcsék. A szálló, vagy más néven ülepedő por a 10 mikrométer alatti mérettartományt jelenti, mely a tüdőbe jutva veszélyt jelent az emberi egészségre. Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa tájékoztatta lapunkat a védekezés és az elhárítás lehetőségeiről.

Hogyan védekezhetünk a szennyeződés hatásai ellen?

Egyelőre sehogy, de hasznos lenne elgondolkodni például az Olaszországéhoz hasonló korlátozó intézkedések kidolgozásán. Ott ilyen magas porszennyezettségnél életbe lép az úgynevezett riadóterv, a kritikus helyzet fennállásakor a páros és páratlan rendszámú autókat napi váltásban engedik közlekedni. Sem Esztergomban, sem az országban máshol nincs ilyen korlátozás, Budapesten, ahol ugyanebben az időszakban valószínűleg ennél is rosszabbak voltak az értékek, nem tesznek semmit.

Milyen a mostani helyzet?

Múlt pénteken volt a legmagasabb a szennyezettség, túllépte a megengedett érték háromszorosát. A csapadék és szél hiányában felhalmozódott szálló por mennyisége vasárnapra csökkent, a napokban már a határértékek alatt van. A speciális meteorológiai helyzet (anticiklon) elmúlásával megszűnt a levegő magas portartalma, egy részét a hó belemosta a talajba, illetve a szél elfújta.

Hogyan lehetne elkerülni a jövőben az ilyen eseteket?

Esztergom speciális helyzetben van, a közlekedés mellett számolnia kell a párkányi papírgyár és a dorogi égetőmű káros hatásaival is. A két utóbbi üzem működési paraméterein nem tudunk változtatni, így áldásos lenne egy olyan városfejlesztési terv, mely nem enged be még nagyobb forgalmat a városba.