A vásárlási szokásaink is megváltoznak

Az elmúlt napokban, hetekben a média sorra hozta a híreket az üzletek megrohamozásáról, az üres polcokról, az egymással hajba kapó vásárlókról, most azonban a Szlovák Takarékpénztár az első olyan felméréssel is előrukkolt, amelyből kiderül, mennyire is ijedtünk meg a vírustól.

„Az ügyfeleink számlaadataiból kiderül, hogy a március 5. és 18. közötti időszakban a vásárlók 6 százalékkal több árut vettek az üzletekben, mint az azt megelőző időszakban, vagyis a járvány megjelenése előtt. A legnagyobb érdeklődés a tartós élelmiszerek, rizs, tésztafélék, liszt, péksütemények és a palackozott víz iránt mutatkozott. Az éttermekben személyes elvételre megrendelt ételekért az említett időszakban 12 százalékkal, az online megrendelésekért pedig 10 százalékkal nagyobb összeget fordítottunk”

– nyilatkozta Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A bank ügyfelei csak az említett két hétben 400 ezer tranzakciót hajtottak végre és 4,3 millió eurót költöttek el az éttermekben és gyorséttermekben megrendelt ételekért, miközben az online megrendelések száma az ötödével nőtt.

Hódít a netes vásárlás

„Ez még csak a kezdet, hiszen egyre több alkalmazott marad otthon, az üzletekben így még több élelmiszer fogy majd, ráadásul nyakunkon a húsvét, amikor eleve jóval többet vásárolunk” – tette hozzá Buchláková. Szerinte sokat nyom a latba az is, hogy a határok lezárása miatt most azok is itthon vásárolnak, akik egyébként rendszeresen a szomszédos országokba járnak át feltölteni a tartalékaikat. Buchláková szerint a járvány megváltoztatja a vásárlási szokásainkat is, hiszen míg korábban az emberek kétharmada kimondottan ódzkodott attól, hogy az interneten keresztül rendeljen élelmiszert, mára – elsősorban a biztonságra hivatkozva – erre is egyre többen kerítenek sort. „Emiatt azonban egyes online üzletekben már most gondok vannak. Míg a klasszikus élelmiszerüzletek jelzései szerint számukra nem okoz gondot a vásárlási roham, egyes online kereskedőknek kifogytak a készleteik, és olyanok is vannak, amelyeknél – a megnövekedett igények miatt – a házhoz szállításra több napot is várni kell.

Heti egy szabadnap

Időközben azonban a kereskedők is egyre több problémával kénytelenek szembenézni. Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) az elnöke szerint a határzárak miatt egyre több gond van a raktárkészletek feltöltésével, nem beszélve arról, hogy a járvány miatt egyre több alkalmazott esik ki, akiket képtelenek pótolni. A kereskedők ezért azt kérik, központilag határozzák meg, hogy hetente egy napra az összes üzlet bezárjon.

„Hogy ez a szabadnap vasárnap vagy hétfő lesz, azt a válságstábra hagyjuk. A lényeg, hogy legyen hetente egy olyan nap, amikor az üzletekben dolgozók is fellélegezhetnek, és az üzleteket is fertőtleníteni lehet” –

mondta Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Az üzletláncok maguk nem egyezhetnek meg egy szabadnapban, ez ugyanis kartellezésnek számítana, amit tilt a törvény, a döntést ezért a kormánynak kell meghoznia. Az elmúlt napokban azonban már több üzletlánc is rövidített nyitvatartással várja a vásárlókat. A Kaufland például hétfőtől szombatig reggel 7-től este 8-ig, vasárnap pedig reggel nyolctól este 8-ig tart nyitva. A Tesco hipermarketjeiben reggel 7-től este 9-ig, a kisebb üzleteiben pedig este 8-ig vásárolhatunk, a Lidl pedig reggel 7-től este 8-ig árusít.

Enyhíthetnek a boltzáron

A kereskedőknek nem tetszik a jelenlegi szigorú boltzár sem, amikor az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak és benzinkutak mellett csak pár üzlettípus lehet nyitva. A kereskedők szerint a kormány lehetővé tehetné az olyan kisebb üzletek kinyitását, amelyeknek az üzemeltetése nem jelentene veszélyt a járvány terjedésére. A hétvégén kinevezett új kormány gazdasági minisztere, Richard Sulík is elismerte, hogy erre lát lehetőséget. Hogy erre azonban mikor kerülhetne sor, arra egyelőre ő sem tudja a választ. Sulík és az elődje, Peter Žiga az egyik hétvégi televíziós vitaműsorban abban megegyeztek, hogy most a legfontosabb a járvány terjedésének a lassítása, és csak olyan intézkedésekre számíthatunk, amelyek ezt nem gátolják.