<p>Elemzők szerint Robert Fico kormányának bizonyos értelemben jól jött a világgazdasági válság. Van ugyanis mire hivatkoznia, ha számon kérik teljesítetlen ígéreteit, vagy a halmozódó problémákat. Különösen így van ez a szociális területen – a kormány mindenért a gazdasági válságot okolja, és persze négy év után is az előző kormányt hibáztatja.</p>
A válságra fogják, hogy nem teljesítették az ígéreteket
Természetesen a gazdasági válság jócskán rányomta bélyegét az élet minden területére. Világszerte, így Európában is csökkent a gazdaság teljesítőképessége, nőtt a munkanélküliek száma. Robert Fico kormányfő a válság kitörése után még rendkívül magabiztosan és határozottan állította: a válság Szlovákiát nem fogja érinteni. Amikor aztán néhány hónap múlva kénytelen volt ő is rájönni, hogy Szlovákia nem elszigetelt ország a galaxisban, a válság és hatása ezt az országot sem kerüli el, akkor a kormányfő átesett a ló túlsó oldalára. Mindent a válsággal magyarázott. Még azt is, hogy azért változtatott a nyugdíjrendszer második pillérét szabályozó törvényen, hogy a válság miatt az emberek ne veszítsék el befektetett pénzüket.
Munkanélküliség és válság
Ekkor született a már-már szállóigévé vált kijelentése: „a gazdasági válságot nem az itteni emberek okozták, ne ők szenvedjenek miatta”, s hozzátette kedvenc mondatát: A szociális kormány ezt nem engedi meg.
Mikor Robert Fico számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a válság Szlovákiára is hatással lesz, a kormány gyorsan válságkezelő csomagot fogadott el. Tagadhatatlanul szükség volt rá, hiszen a válság hatásait kezelni kell – csakhogy a válságintézkedések sem segítettek megfékezni a munkanélküliség növekedését. A miniszterelnök azzal érvel, hogy minden országban nőtt a munkanélküliség – ez így is van, viszont nálunk jóval gyorsabban és nagyobb mértékben, mint más országokban. A kormány ezt cáfolja, szerinte ezt csak az ellenzék állítja – ám az Eurostat, az Európai Statisztikai Hivatal, amelynek feltehetően nincs túl sok köze a szlovák ellenzékhez, ugyanerre mutatott rá. Ugyan nem Szlovákiában a legmagasabb a munkanélküliek aránya, Lettországban vagy Spanyolországban rosszabb a helyzet, ám a munkanélküliség növekedésének ütemét tekintve a lista élére ugrottunk.
A válságtól függetlenül, még jóval annak kitörése előtt módosította a kormány a Munkatörvénykönyvet. A kormányprogram szerint ez is a foglalkoztatottság növelését segíti elő, s Robert Fico sokszor hangoztatott célja az volt ezzel, hogy a munkavállalók érdekeit védje a munkaadókkal szemben. Ám a hatás semleges volt, sőt bizonyos esetekben, a hangoztatott céllal ellentétben, akár a kárára is válhat a munkavállalónak. A módosítás megszabta ugyanis például a maximális heti munkaidőt, ami azt vonja maga után, hogy a munkavállaló, ha akar sem vállalhat több munkát.
Családtámogatás
Kétségtelen, hogy az állampolgárok szempontjából pozitívumnak számít néhány szociális intézkedés. 2007 elejétől vezette be a kormány az első gyermek születésekor járó, majd 2008-tól a második és harmadik gyermek születéskor is járó 25 ezer koronás támogatást. Az első három gyermek születése után 829,85 euró jár. Nőtt a gyermekgondozási segély is, ám annak ellenére, hogy a kormány ezt 2006 óta folyamatosan ígérte, csak idén, a választási évben emelte. Noha az összeg több mint 90 euróval több az eddiginél, mégis sokan bírálják: ugyanis csak a szülők egy bizonyos csoportjának jár, ráadásul megszünteti azt a lehetőséget, hogy az anya dolgozzon a gyes alatt. Igaz, egy új támogatást is bevezetett a Fico-kormány – ez annak a szülőnek jár, aki visszamegy dolgozni a gyermek hároméves kora előtt, s emiatt elesik a gyermekgondozási segélytől. Ennek a támogatásnak a kérvényezése azonban rengeteg papírmunkával és bürokráciával jár.
A nyugdíjasoknak karácsonyi nyugdíj-kiegészítést ígért a kormány. Ezt az ígéretét betartotta, a nyugdíjasoknak 2007 karácsonya óta 49,79–66,39 euró közti összeg jár plusztámogatásként, a nyugdíjuk nagyságától függően.
Második pillér
Négyéves időszaka alatt a kormány kétszer is megnyitotta a második nyugdíjpillért. A világ más országaiban, ahol ez a rendszer működik, ez nem jellemző, a nyugdíjtakarékosság lényege ugyanis épp a hosszú távú takarékoskodás. Elemzők szerint a kormány azért nyitotta meg a rendszert, hogy a távozók eddigi megtakarításaival feltöltse az első, állami nyugdíjpillért, amely így is hatalmas hiánnyal zárta a tavalyi évet. A hivatalos kormánymagyarázat szerint viszont a Viera Tomanová vezette szociális minisztérium azért folyamodott a tőkepilléres rendszer megnyitásához, hogy aki úgy érzi, számára előnytelen, kiléphessen belőle. Paradox módon azonban bizonyos személyek számára épp ez a kormány tette előnytelenné a második pillérben való spórolást – felemelte ugyanis a kötelező nyugdíjtakarékosság idejét 10 évről 15-re, így tehát az 50 éven felülieknek valóban nem éri meg itt takarékoskodni. A kormány azzal is riogat, hogy a mai harmincasok-negyvenesek is rosszul járnak a második pillérrel. Ficóék szerint az előző kormány, amely a tőkepilléres takarékossági rendszert bevezette, mindenkit becsapott a nagy nyereségek ígéretével, ezért volt szükség a nyugdíjrendszer megnyitására. A kormány azonban nem érte el célját – az általuk tervezetthez képest sokkal kevesebben léptek ki a második pillérből. Ekkor jött a második nyugdíjpillér elleni újabb támadás, egy újabb törvénymódosítással: az ügyfelek megtakarításait kezelő magán-nyugdíjpénztárak kötelesek a korábbi öt év helyett félévente megvizsgálni az ügyfelek megtakarításainak hozamait, s ha az negatív, akkor a pénztáraknak a saját vagyonukból kell azt feltornázni a kiinduló szintre. A magán-nyugdíjpénztárak emiatt nem mernek kockázatosabb tranzakciókba kezdeni, így az eredmény az lett, hogy az ügyfelek befektetett pénze ugyan biztonságban van, ám nincs esélyük nagyobb hozam elérésére, akkor sem, ha épp kedvező a „gazdasági széljárás.”
Szociális vállalatok
A Fico-kormány sok botránya közül az egyik a szociális vállalatokhoz fűződik. Nyolc szociális vállalatot a kormány azért hozott létre, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalókat segítse. Közben azonban fokozatosan kiderült – egyebek mellett az uniós ellenőrzések során –, hogy kormányhoz közeli személyek és cégek állnak a vállalatok mögött, a támogatásokat az uniós törvényeket megszegve adta nekik az állam – így az a veszély fenyeget, hogy Brüsszel nem fizeti ki a vállalatoknak az állam által már megfizetett pénzt, így Szlovákiának ebből az ügyből is több millió eurós kára lesz.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.