A V4-ek uniós megoldást sürgetnek a menekültválságra

A találkozó házigazdája Roman Mikulec (OĽaNO) megbízott belügyminiszter volt, az eseményen részt vett Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere, Bartosz Grodecki, Lengyelország belügyi államtitkára, valamint Radek Kaňa cseh belügyminiszter-helyettes. Mikulec a közös sajtótájékoztatón megjegyezte, a háború kitörése után hallani lehetett a visegrádi országok hangját az EU-ban, illetve az uniós intézményekben, s a jövőben is fontos lesz a közös fellépés. Hozzátette, az EU külső határainak védelmével kapcsolatos költségek megtérítéséről szintén tárgyalni kell az Európai Bizottsággal. Nem zárta ki, hogy a menekülthullám felerősödésével újonnan visszatérnek az ellenőrzések a határokon.

„A tárgyalás első felében főként az ukrán helyzettel foglalkoztunk, az egyes országok tapasztalataival a háború elől menekülő személyek befogadását illetően. Megvitattuk, miként segítettünk eddig, és milyen támogatást tudunk nyújtani a jövőben” – jelentette ki Mikulec azzal, hogy nemcsak a jogszabályok módosításáról volt szó, hanem értékes információkat osztottak meg egymással a probléma gyakorlati részéről is. „Sajnálatunkat fejeztük ki az Ukrajnában történtekkel kapcsolatban és jeleztük: szándékunkban áll folytatni a segítségnyújtást Ukrajnának – nemcsak Ukrajna területén, humanitárius segély formájában, illetve különböző szakértők kiküldésével a helyzet stabilizálása érdekében, hanem azoknak is szeretnénk segíteni, akik az országunkba érkeznek. Főként az integráció terén, hogy minél jobban be tudjanak illeszkedni a társadalomba és saját lábra tudjanak állni – tekintve, hogy az erre fordítható források nagy részét már kimerítették az egyes országok” – tette hozzá.

Uniós válasz

A belügyi tárca vezetői a Nyugat-Balkán irányából érkező illegális migráció elleni harc kihívásairól szintén egyeztettek. „Az elfogott illegális bevándorlók és embercsempészek száma viszonylag magas minden országban” – mondta azzal kiegészítve, amellett, hogy az eddigi intézkedéseket kielemezték, megegyeztek abban is, hogy a V4-ek folytatni fogják a párbeszédet az Európai Bizottsággal. „Válaszokra van szükségünk” – hangsúlyozta azzal, az uniós intézménynek reagálnia kell a visegrádi négyek problémáira. Megismételte, a résztvevők szerint a leghatékonyabb megoldás a külső határok védelme, de fontos, hogy az unió további országai is bekapcsolódjanak a helyzet megoldásába. „Sok bevándorló, aki illegálisan érkezik, nem akar a V4-ek területén maradni, tovább szeretnének menni a nyugati országokba. Nyitottan és aktívan kell beszélni ezekkel a tagállamokkal” – jegyezte meg.

Együttműködés

Pintér Sándor magyar belügyminiszter emlékeztetett, az ukrán háború próbára tette a jelen lévő országokat. „Magyarországra az elmúlt évben Ukrajnán és Románián keresztül több mint 4 millióan érkeztek. Egymillióan jelezték azt, hogy a háború elől menekülnek, s különböző szinteken menekültjogot, illetve ideiglenes tartózkodási engedélyt kértek” – közölte Pintér, majd hozzátette, közös elképzelést fogadtak el az információcserével kapcsolatban. Hozzátette, az illegális migráció a nyugat-balkáni területről is megerősödött. „270 ezren próbálták délkeleti irányból átlépni a schengeni határt” – folytatta, megköszönve a cseh és szlovák belügyminisztérium által nyújtott rendőri segítséget. Megjegyezte, a Magyarország határának védelmét segítő rendőrtisztek „nemcsak a magyar határt védik, hanem Schengen külső határát, Szlovákia, Csehország, Ausztria és Lengyelország határait is”. A belügyminiszter elmondta azt is, Magyarországon több mint 2 ezer szervezett bűnözéssel vádolt személy van előzetes letartóztatásban, illetve tölti büntetését embercsempészet miatt.

Grodecki, a lengyel belügyminisztérium államtitkára új témaként említette a fehérorosz régióból érkező migrációt. „A biztonságnak és a határvédelemnek prioritásnak kell lenni a V4-ek számára” – jelentette ki, hozzátéve, a közös állásfoglalást uniós szinten is képviselni kell. Radek Kaňa, a cseh belügyminiszter helyettese szintén nem zárta ki, hogy a jövőben ismét határellenőrzésre kerül sor a cseh–szlovák határokon. Hangsúlyozta, Csehország közel félmillió, háború elől menekülő személynek nyújtott ideiglenes védelmet. Kaňa szintén kitért a Nyugat-Balkánt érintő menekültválságra, a Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval, Albániával, illetve Észak-Macedóniával folytatott tárgyalásokra, melyekben Csehország vezető szerepet töltött be.