A szlovákiai háztartások nem számíthatnak gyors javulásra

„Túl sok jóval egyelőre nem kecsegtethetünk. Csökkentettük a jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó becslésünket, és ugyan a vártnál alacsonyabb inflációval számolunk, a drágulás üteme azonban még mindig olyan szinten van, ami hosszú távon elfogadhatatlan. Az őszi előrejelzésünk tehát a nyárihoz képest kevésbé derűs képet nyújt arról, mi is vár ránk a közeljövőben” – értékelte az új előrejelzést Peter Kažimír jegybankelnök, aki szerint a jövő év az ideinél is rosszabbra sikeredhet. Az elkövetkező hónapok gazdasági fejleményeivel kapcsolatos kérdéseinkre az alábbiakban a jegybank szakemberei adnak választ.

Milyen változásokat hozott a jegybank őszi előrejelzése a nyáron közzétett prognózishoz képest?

Három lényeges változásról számolhatunk be. A jó hír, hogy az infláció a vártnál valamivel gyorsabban csökken, jövőre így várhatóan már 6% alatt lesz. A rossz: a gazdaság jövőre a vártnál lassabban fog növekedni, ráadásul a reáljövedelmek csökkenése idén még nem áll meg, a fordulatra a jövő évig várni kell.

A szlovákiai családoknak az árak gyors növekedése okozza a legtöbb fejfájást, mire számíthatnak ezzel kapcsolatban az elkövetkező időszakban?

Már túl vagyunk az infláció csúcsán. Augusztusban végre egy számjegyű drágulást láttunk. Némi késéssel így az alacsonyabb gyártási költségek végre átgyűrűznek a fogyasztói árakba is. Néhány élelmiszer ára már csökkent, az élelmiszer-infláció azonban a csökkenő tendencia ellenére továbbra is magas. Ha a várakozásaink beigazolódnak, akkor az élelmiszerárak a jövő év elején még csökkenhetnek is, ezt követően pedig legfeljebb már csak az energiaválság előtti ütemben nőnek majd. A gázárak jövőre nagyjából a harmadával, 2025-ben pedig további 20%-kal emelkedhetnek, és ezzel a piaci szinthez igazodnak.

Mikorra csökken az infláció elfogadható szintre?

Ez nem lesz olyan egyszerű. Az infláció fokozatosan enyhülhet, de az átlagos éves drágulás csak két év múlva kerülhet 5% alá. A magas infláció makacsul tartja magát, és nemcsak Szlovákiában, hanem az egész euróövezetben. Jövőre az inflációt elsősorban a lakossági energiaárak húzzák majd felfelé. Az áremelkedés ütemének a lassulására így csak 2025 második felében számíthatunk.

Milyen irányt vesz az ország gazdasága az elkövetkező időszakban? Lesz még ennél is rosszabb?

A jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó becslésünket lefelé, 3,3-ról 2,7 százalékra módosítottuk, vagyis ebből a szempontból a válasz az utóbbi kérdésre: igen. A vártnál is gyengébb gazdasági teljesítményünk több tényezővel magyarázható. Különösen a kínai fejlemények jelentenek komoly kockázatot. Kína számos problémával küzd, nem sikerült ugyanis beindítani a gazdaságát a világjárvány után, ez pedig a világgazdaságra is negatív hatással lesz, amit közvetve a szlovák gazdaság is megérez. A termékeink iránti gyengébb külföldi kereslet miatt így jelenleg már nem számítunk arra, hogy a szlovák autóiparban olyan mértékben bővül a gyártókapacitás, mint ahogy azt a korábbi előrejelzéseinkben vártuk. Az Európai Központi Bank szigorúbb monetáris politikája miatt ráadásul a beruházások is elmaradnak a várttól.

Az árszint stabilizálása mellett a lakosság számára az is fontos kérdés, hogy lesz-e munkája? A munkapiac eddig ellenálló volt az elmúlt időszak kilengéseivel szemben. Ez továbbra is így lesz?

Igen, a munkaerőpiac továbbra is egészséges és stabil. A szlovákiai cégek nem folyamodtak elbocsátásokhoz, és a munkanélküliségi ráta a világjárvány előtti szintre csökkent. A foglalkoztatásnak az átmeneti stagnálás után lassan növekednie kell. A probléma inkább az, hogy a munkáltatók egyre nehezebben találnak elegendő szakképzett munkaerőt, amit így külföldi munkavállalókkal kénytelenek pótolni.

A bérek ugyan az elmúlt időszakban is nőttek, az infláció mértékét azonban nem érték utol, a fizetéseinkből így egyre kevesebbre telik. Mikorra várható a reáljövedelmek növekedése?

A bérek éves növekedési üteme már gyorsult, ám elmaradt a várakozásainktól, a lakosság vásárlóereje így továbbra sem javult. A jó hír, hogy a reálbérek visszaesése fokozatosan lassul, és az év második felében várhatóan megáll. Számokban kifejezve ez idén a reálbérek 1,2%-os csökkenését jelenti. Jövőre azonban már több pénz maradhat a pénztárcákban, a háztartások reáljövedelme ugyanis 2,3%-kal nőhet.

Sok szó esett az elmúlt napokban az államháztartás konszolidálásáról. Valóban olyan rossz a helyzet, mint azt a gazdasági elemzők sugallják? Tényleg el kell gondolkodnunk az államháztartás konszolidációján?

A „gondolkodás” nem lesz elég. A következő kormánynak a lehető leghamarabb hozzá kell látnia a kemény munkához. Szlovákia már most is a magas kockázatú országok közé tartozik az EU-ban. Az államháztartás konszolidációja elengedhetetlen az államadósság stabilizálásához és a befektetői bizalom fenntartásához. Attól tartunk, hogy az államháztartási hiány Európai Bizottság által előírt minimális szintre történő lefaragása már nem lesz elegendő. A hosszú távú fenntarthatóság útjára kell lépnünk, ami nagyobb konszolidációs erőfeszítéseket igényel.

A jegybank elemzőinek ez utóbbi állítását a Költségvetési Tanács csütörtökön közzétett figyelmeztetése is alátámasztja. Eszerint, ha az elkövetkező években nem születnek konszolidációs intézkedések, a szlovák államadósság a most kezdődő választási ciklus végére, 2027 utolsó hónapjaira a bruttó hazai termék (GDP) 69,8%-ára emelkedik. Csak összehasonlításképpen: idén ez a GDP 56,7%-a körül mozog. A Költségvetési Tanács szerint Szlovákia adóssága akkor is tovább fog nőni, ha az államháztartást évente csak a GDP 0,5%-ának megfelelő mértékben korrigálják. Ez évente mintegy 750 millió eurós lefaragást jelent. Ebben az esetben az államadósság négy év múlva a GDP 65%-ára emelkedne. „Az adósság viszonylagos stabilizálódására az elkövetkező négy évben csak akkor számíthatnánk, ha a konszolidáció évente legalább a GDP 0,75%-át, azaz átlagosan több mint egymilliárd eurót tenne ki. Ebben az esetben az adósság 2026-ban és 2027-ben is a GDP 62,7%-a körül alakulna” – figyelmeztet a Költségvetési Tanács.