A szlovák-magyar problémák egyike sem oldódott meg az elmúlt évben

"A politikai párbeszéd folytatódott, a légkör kissé megnyugodott, a kétoldalú együttműködés folytatódik, de a vitatott kérdések egyike sem nyert megoldást. Csak a véleménycsere sajtónyilvánossága szorult korlátok közé" - jelentette ki Gašparovič csütörtökön Pozsonyban, a szlovák külügyminisztérium évértékelő konferenciáján. Emlékeztetett: ez a konferencia tavaly felszólította a magyarországi választásokon győztes Fideszt, hogy Pozsony és Budapest előfeltétel nélkül kezdjen jószomszédi párbeszédet a fennálló problémák megoldásáról, de a felhívásnak egyelőre nincs eredménye.

A szlovák államfő úgy látja: az új magyar alkotmány szelleme és néhány cikkelye azt jelzik, mintha Magyarország csak a saját nemzetpolitikájával foglalkozna, s nem érdeklik a szomszédok kifogásai és aggályai a magyarországi jog területeikre való kiterjesztése miatt. Ez a magyar politikát más fejlődési irányba viszi, mint ahogy azt egy éve kívánta Szlovákia.

Gašparovič szerint Szlovákia több más külföldi partnerével is együtt felteszi a kérdést: miért igyekszik Magyarország olyan határozottsággal érvényesíteni a régióban a nemzeti  kisebbségek kollektív jogairól szóló elképzelését, amikor az nincs összhangban az európai jogrendszer szellemével és betűjével?

"Európa már régen kimondta, hogy a polgárnak kell szabadnak lennie. S ha szabad a polgár, nem kell beszélnünk a kollektív jogokról. Miért ez a patetikus visszatérés a történelembe, amelyet az emberiség két legnagyobb háborúja már megváltoztatott? Miért ez az igyekezet a magyar belpolitika kivitelére a szomszédos országok területére?" - sorolta a kérdéseket Szlovákia első embere.

Leszögezte: törvényes kérdésekről van szó, mert bár a szlovák államiság relatíve fiatal, a szlovák nemzetnek több száz éves történelmi emlékezete és tapasztalata van. "Ez arra tanítja őt (a szlovák nemzetet), hogy a dolgokat ne a történelmi és politikai összefüggésektől elszigetelve lássa" - jegyezte meg Gašparovič.

Iveta Radičová miniszterelnök a konferencián kifejtette: a szlovák-magyar szomszédsági kapcsolatoknak van néhány aspektusa, amely nyugtalanítja Pozsonyt. A gazdasági-kereskedelmi együttműködés kedvezően folytatódik, de a demokrácia értelmezésében negatívumokat észlel.       

"Nyugtalansággal figyeljük a magyar kormány lépéseit, legyen szó a kettős állampolgárságról vagy az alkotmányról" - szögezte le Radičová. Megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint a gyengeség jele lenne, ha Szlovákia az új magyar alkotmányra saját alkotmányának módosításával válaszolna, ahogy azt az ellenzéki Smer követeli. "Nem szabad riadt nyúlként reagálnunk" - fejtette ki Radičová. Rámutatott: tavaly így reagált a Robert Fico vezette kormány a kettős állampolgárságról szóló magyar törvényre, ami megbosszulta magát.

Ficóék akkor úgy módosították az alkotmányt, hogy minden szlovák állampolgár, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti az eredetit. Bár a törvénymódosítás válasz volt a budapesti lépésre és a szlovákiai magyarok ellen irányult, eddig több tucatnyi olyan szlovák állampolgár volt kénytelen megválni eredeti állampolgárságától, aki nem magyar, hanem más állampolgárságot szerzett.