A rákkeltő anyagokkal teli élelmiszerek nem valók az európai tányérokra

Az Európai Unió várhatóan szigorúbb szabályokat vezet be az élelmiszerimport terén, különösen azokra a termékekre vonatkozóan, amelyeket az uniós előírásoknak nem megfelelő módon állítanak elő. Az intézkedés célja, hogy megóvja az európai gazdákat a tisztességtelen versenytől, és biztosítsa, hogy az EU piacán csak olyan termékek legyenek elérhetők, amelyek megfelelnek a kontinensen érvényes szigorú egészségügyi és környezetvédelmi normáknak. 

A tervezett korlátozás hasonlít Donald Trump egykori amerikai elnök protekcionista kereskedelempolitikájára, mivel az is a kölcsönösség elvén alapul: az EU úgy véli, ha egyes országok nem engednek be bizonyos uniós termékeket, akkor az EU-nak is joga van hasonló korlátozásokat bevezetni az ő exportjaikkal szemben.

Az Európai Bizottság a következő héten véglegesítheti az új importszabályokat. A szabályozás kiemelten azokat az amerikai mezőgazdasági termékeket érintené, például a szóját, amelyeket az EU-ban betiltott növényvédő szerekkel termesztenek.

Tiltott növényvédőszerek

Az EU több növényvédő szert azért tiltott be, mert azok károsak lehetnek a környezetre, az állatokra vagy az emberi egészségre – még akkor is, ha egyes egészségügyi hatóságok alacsony dózisban biztonságosnak tartják ezeket.

Oliver Várhelyi, az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa szerint az EU-nak meg kellene tiltania az olyan élelmiszerek behozatalát, amelyek rákkeltő, mutagén vagy hormonrendszert károsító anyagokat tartalmaznak. Ide tartoznak azok a növényvédő szerek, amelyek felboríthatják a szervezet hormonháztartását, és komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

Ezek közé tartozik például a paraquat, egy rendkívül mérgező gyomirtó szer, amelyet az EU-ban már betiltottak, de az Egyesült Államokban továbbra is használnak. Az új szabályozás célja az, hogy megakadályozza az ilyen anyagokkal kezelt élelmiszerek bejutását az európai piacra, és ezzel védje a fogyasztók egészségét.

Korábban betiltott anyagok

Az EU-ban korábban szabályokat hoztak az akrilamid ellen is, amely egy olyan vegyi anyag, amely bizonyítottan kialakul az élelmiszerek hőkezelése során, különösen olyan hagyományos eljárásoknál, mint a sütés, pirítás és pörkölés. Ez a vegyület az aszparagin nevű aminosav és szénhidrátok reakciójának eredményeként keletkezik magas hőmérsékleten. Az akrilamid főként burgonyatermékekben, gabonafélékben, kávéban és kávépótlókban fordul elő, jelenléte pedig a barnára sült, sötétebb árnyalatú élelmiszereken is felismerhető.

Az élelmiszerekben található akrilamidot először 2002-ben mutatták ki, és azóta is folyamatos kutatások zajlanak annak érdekében, hogy minimalizálják a jelenlétét. 2015-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megerősítette, hogy az akrilamid rákkeltő hatású. 

A jogszabály 2018-as hatályba lépése óta az élelmiszergyártóknak kötelezően alkalmazniuk kell az előírt csökkentési intézkedéseket, amelyek mértéke a vállalkozás méretétől és működési jellegétől függ. 

Az E171 is titltólistára került

Az EU 2022-ben betiltotta a titán-dioxid természetben előforduló anyagot is, amelyet elsősorban színezőanyagként használtak a legkülönbözőbb készítményekben. Az élelmiszeriparban évtizedek óta használták, hogy élénk fehér színt biztosítson többek között pékáruknak, kenőanyagoknak, leveseknek, húsleveseknek, mártásoknak, salátaönteteknek és táplálékkiegészítőknek. 

Európai Bizottság 2020 márciusában felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA), hogy aktualizálja a titán-dioxid élelmiszer-adalékanyagként (E171) való felhasználására vonatkozó 2016-os értékelését.

Míg az EFSA 2016-os vizsgálata nem állapított meg konkrét egészségügyi kockázatokat, felhívta a figyelmet az adathiányokra és bizonytalanságokra, különösen a részecskeméret kapcsán, amely befolyásolhatja az anyag toxikológiai tulajdonságait. A 2021. május 6-án közzétett frissített szakvélemény továbbra sem tartalmazott egyértelmű bizonyítékot az E171 egészségkárosító hatására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét.

Különösen a genotoxicitással kapcsolatos aggályok kerültek előtérbe, ami arra utal, hogy a titán-dioxid DNS- vagy kromoszómakárosodást okozhat. Az uniós szabályozás értelmében, ha egy élelmiszer-adalékanyag biztonságossága nem garantálható, az elegendő alapot szolgáltathat annak betiltására.