A polgármesterek sokat tehetnek a romák integrálásáért

LAJOS P. JÁNOS

Pozsony. Ott lehet sikeresen integrálni a romákat, megvalósítani a többség és kisebbség békés együttélését, ahol ezt maga a közösség és annak vezetője, a polgármester is akarja. Ez a következtetés vonható le a Mayors Making the Most of EU Funds for Roma Inclusion (MERI), vagyis a Polgármesterek EU-forrásokkal a romák integrációjáért uniós programban díjazott települések példájából. A Szlovákiában a Roma Intézet által koordinált, 2008-ban indult programba több mint hatvan település kapcsolódott be. Az önkormányzatok ingyenes pályázati tanácsadást kaptak a Roma Intézettől az uniós források biztosítása érdekében, de a megvalósítás már az önkormányzatok, illetve a polgármesterek dolga volt. A nemzetközi versenybe összesen 104 település kapcsolódott be, Szlovákiából nyolc község vett részt, közülük 4 bekerült a 17 legsikeresebb, díjazott település közé. Ipolynyitra és Szepesgörgő a roma probléma komplex megközelítése, Raslavice és Čičava pedig a lakhatás terén elért eredményekért kapta a díjat. „Örülünk, hogy éppen akkor, amikor a romakérdés komoly visszhangot vált ki a társadalomban olyan embereket tudunk bemutatni, akik képesek voltak javítani a helyzeten” – mondta Klára Orgovánová, a Roma Intézet igazgatója. A megoldási folyamatba önként, kényszerítés nélkül kapcsolódtak be a községek lakói, romák és nem romák. „A helyzet ezeken a településeken sem ideális, de itt megtörténtek az első lépések” – értékeli a településeket Jarmila Lajčáková, a Roma Intézet munkatársa.

Munkahely és iskola

Ipolynyitra mintegy 350 lakosú kisközség, 8 kilométerre Fülektől, a Losonci járásban fekszik, lakosainak többsége, mintegy 300 ember roma nemzetiségű, a többi magyar. A faluban mindenki magyarul beszél, de a romák közül sokan szlovák nemzetiségűnek vallották magukat. Berky Tivadar polgármester a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy sikerült visszaszorítani a munkanélküliséget. „A romák közel 70 százaléka már nem segélyből él” – mondta lapunknak a polgármester, aki második ciklusát tölti a tisztségben. Az embereknek kezdetben a falu fejlesztésénél, az elnyert építési projektek megvalósításánál adtak munkát, ma azonban már saját lábukon állnak. „Felújítottuk a temetőt, a községházat, a kultúrházat, az iskolát, a szociális lakásokat, és minden projektben csak falubeliek dolgoztak” – sorolja Berky. Polgármesterré választása után két-három évig tartott, amíg a magyar lakossággal is el tudta fogadtatni magát és 2006-ban megválasztott önkormányzatot. „Ma már jó az együttműködés, az iskolában és a község alkalmazottai között is vegyesen vannak romák és nem romák” – tájékoztatott Berky. A faluban egyosztályos iskola működik, amelynek épületét felújították. Berki szerint az évek folyamán elért másik komoly eredmény, hogy az iskolát most már 28, többségében roma kisdiák látogatja, míg amikor átvette összesen 8 tanulója volt, közülük is a többség már túlkoros. „Már nincs bukás, és a felső tagozaton, más iskolában tanuló gyerekek is megállják a helyüket” – dicsekszik a polgármester. Az iskola tanítási nyelve szlovák, de a tanítónő beszél magyarul és ért roma nyelven is. Ugyancsak fontos eredmény szerinte, hogy sikerült rendezni a roma telep jogi helyzetét, legalizálták az épületeket és az alattuk lévő telkeket.

Telket vettek a romák

Hasonló helyzet a többi sikeres településen is. A Varannói járásban lévő Čičaván is a munkával kezdték. „A roma telep rendbehozatalát elnyerő pályázónál elértük, hogy a nyertes cég a telepen élő romákat alkalmazza” – tájékoztatott Ladislav Kalafa, a település polgármestere. A Bártfai járásban lévő Raslavice is a romák lakhatásának javításáért nyerte a díjat. „Kimértük a telkeket a roma telepen, és eladtuk azokat a romáknak azzal a feltétellel, hogy építsenek rajta házat” – mondta Anton Lamanec polgármester. A projekt sikeres volt, a két és fél évvel ezelőtt kiosztott telkeken állnak a házak.