A polgári kutya nevelése

A mű címe A polgári kutya nevelése (Ako naučiť poslušnosti meštianského psa), a rendező pedig szintén Silvester Lavrík, aki a frankfurti repülőtér könyvesboltjában találkozott először A gyertyák csonkig égnek című Márai-kötet angol fordításával, miután nem érte el a gépét. Saját bevallása szerint annyira belemerült az olvasásba, hogy majdnem lekéste a következő járatot is. Miután szerencsésen hazaért, keresni kezdte a szlovák fordításokat, ám meg kellett állapítania, hogy kevés színvonalas Márai-fordítás létezik.

„Márai akkor került a figyelem központjába, amikor Kassa megpályázta az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az ottani szervezők körülbelül három évvel ezelőtt kerestek meg azzal a kéréssel, hogy valamilyen módon vegyek részt a projektben, és mivel színházi ember vagyok, szinte magától adódott az ötlet, hogy színpadi formában dolgozzam fel ennek az európai jelentőségű írónak és gondolkodónak az életét, pályafutását. Megkockáztatom, hogy ha Kassa nem nyerte volna meg ezt a pályázatot, Márai szlovák berkekben való felfedezése további éveket váratott volna magára” – mondta lapunknak Silvester Lavrík, aki egyrészt Márai filmbe illően eseménydús életét igyekezett feldolgozni, másrészt utalni szeretett volna legfontosabb műveire.

A feladatra olyan színészeket kerestek, akik magyarul és szlovákul is beszélnek. A főszerepet Petrik Szilárd, a kassai Thália Színház művésze játssza, a fiatal Anna szerepében Alena Ďuránová látható. Az ő alakjának megformálásában is valódi alkotó jelentett inspirációt, mégpedig egy blogger, Anna Vlčková–Strachan, aki Márai Sándorral „blogol”, úgyhogy a mű társszerzője lett. További szereplők Gál Tamás, Kiss Szilvia, Vlado Zboroň, Ludvig Bagin és Tarr Csilla. A darab dramaturgja és fordítója Garajszki Margit.

„Mivel Márai a kor több fontos személyiségével, így Thomas Mann-nal, Stefan Zweig-gel is élénk levelezést folytatott, ezekből a levelekből, a bennük megfogalmazott gondolatokból indultam ki, ezek képezik a színdarab vázát, mert ezeken keresztül ragadható meg leginkább a kor, amelyben élt. Belőlük derül ki, hogyan változott meg világlátása és a társadalomról alkotott képe a második világháború szörnyűségeinek hatására” – árulta el az író-rendező.

A vasárnap esti bemutató helyszíne a kassai Thália Színház Márai Stúdiószínpada, de a tervek szerint január folyamán a pozsonyi közönség is láthatja a kétnyelvű darabot.