A PERRENDTARTÁS LEGFONTOSABB ÉS LEGÉRDEKESEBB RÉSZEI

A reform egyik célja a visszaélési és időhúzási lehetőségek kiküszöbölése. Ezt például kevésbé formalizált eljárás bevezetésével lehet elérni. A tárgyalások az amerikai filmekből ismert ügyész-védő összecsapásokra hasonlíthatnak. A bíróságnak ezentúl nem lesz kötelessége az objektív igazságot kiderítenie: a főtárgyaláson nem a bírónak kell a bizonyítási eljárást lefolytatnia, hanem az ő felügyelete alatt a bizonyítékokat az érintett felek ismertetik, elsősorban az ügyész és a védőügyvéd ütköztetik nézeteiket, a bíró csak a bűnösség megállapítására és az ítélethozatalra fog összpontosítani. Külföldön ez régóta így működik. Vagyis az ügyészség a jelenleginél nagyobb felelősséget vállal majd. Nő a rendőrség felelőssége is a büntető eljárás kezdeti szakaszában. Az előkészítés ugyanis kizárólag a rendőrök feladata lesz: az ügyész felügyelete alatt önállóan és saját kezdeményezésből is felderítik a bűncselekményeket, bizonyítékokat gyűjtenek.

Peren kívüli megegyezés

Ez az intézmény tehermentesítheti a bíróságokat, hiszen ha sikerül megállapodni, az ügyet a bíróság nem is tárgyalja. Az új perrendtartás ugyanis lehetővé teszi, hogy az ügyész megegyezzen a vádlottal: az illető elismeri bűnösségét, és elfogadja azt a büntetést, melyben a védőügyvéd és a vád képviselője megállapodott, és mely valószínűleg enyhébb, mint amilyet a bíróság kiszabna. Ez a nyilvánvaló, egyszerű ügyeknél lehet hatékony. A bíróságok tehermentesítését célozza a büntető eljárás feltételes megszakítása is.

Vádalku

Daniel Lipšic tárcavezető a vádalkut fontos korrupcióellenes fegyvernek tartja. Lényege: bírói beleegyezéssel büntetlenséget vagy enyhébb büntetést lehet biztosítani annak, aki bár maga is gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, segít leleplezni valamilyen súlyos bűntény elkövetőit vagy egy bűnszövetkezetet úgy, hogy vallomása perdöntő lesz.

Vizsgálóbíró

Új intézmény. Ez a bíró vizsgálja ki, nem sérültek-e a gyanúsított emberi jogai, indokolt és jogszerű volt-e a vizsgálati fogság, lehallgatás, házkutatás, motozás.

Gyorsított eljárás

Új elem, mely szerint, ha a vétség – olyan bűncselekmény, melyért legfeljebb 5 évi szabadságvesztés jár – elkövetőjét tetten érik, vagy szökés közben kapják el, 48 órán belül át kell adni a bíróságnak. Gyorsított eljárás keretében a vizsgálóbíró lényegében azonnal ítéletet hirdethet, azaz büntetőparancsot adhat ki. Ellenkező esetben 15 napon belül ki kell tűznie a tárgyalás időpontját.

Vizsgálati fogság

Ezt az intézményt akkor kell alkalmazni, ha fennáll a veszély, hogy a gyanúsított elszökik, megsemmisíti a bizonyítékokat, befolyásolja a tanúkat, folytatja a bűntettek elkövetését. A vizsgálati fogság jelenleg öt év, a miniszter legfeljebb 4-re akarta csökkenteni. Kompromisszum született: vétséggel gyanúsított személyt egy, bűncselekmény elkövetőjét 3, rendkívül súlyos bűncselekménnyel vádoltakat 4 évre helyezhetnek előzetes letartóztatásba.

A tanúk szabadságának korlátozása

Indokolt esetekben a tanúk személyi szabadságát is legtöbb 72 órára lehet korlátozni. ĺgy megakadályozható, hogy egy fontos tanú elkerülje a bíróságon való tanúskodást, eszköze legyen a védelem obstrukciójának, amivel a pert próbálják elhúzni. Eleinte többen ódzkodtak az elképzeléstől, mondván: ezzel vissza lehetne élni, s félő, sérülnek a tisztességes polgárok jogait. A norma szerint azonban ez csak azokra vonatkozik, akik igazolatlanul rendszeresen nem jelennének meg, szándékosan kerülnék a vallomástételt.

Agent provocateur

Ezt az intézményt akkor lehet bevetni, ha létezik olyan megalapozott gyanú, hogy az elkövető akkor is korrupciós bűncselekményt hajtana végre, ha a beépített ügynök nem is provokálná őt, illetve ha a feltételezett bűncselekmény elkövetését más módon nem lehet a gyanúsítottra bizonyítani. Egyesek szerint ezzel vissza lehet élni, ezért többen javasolták: az ügynök ne provokálhasson ki bűncselekményt, ne gerjeszthessen új ügyet. A perrendtartás szerint ez súlyos bűncselekménnyel gyanúsított személyek esetében, például korrupciós ügyekben továbbra is lehetséges.

Háromlépcsős igazságszolgáltatás

Klasszikus igazságszolgáltatási rendszer jön létre: az összes ügy első fokon a körzeti bíróságokon kezdődik. A fellebbezéseket a kerületi testületekhez kell benyújtani, s a Legfelsőbb Bíróság csak rendkívüli jogorvoslati lehetőség lesz. Megszűnik a jelenlegi „pingpongozás”: a fellebbviteli testület nem utalhatja vissza az ügyet alsóbb szintre; vagy meg kell erősítenie az ítéletet, vagy újat hirdet. Ezenkívül létezik speciális bíróság, mely súlyos és politikailag kényes, például korrupciós ügyekkel foglalkozik, s az új perrendtartás szűkítette jogköreit: csak olyan gazdasági bűncselekmények tartoznak ide, ahol az okozott kár meghaladja a 200 millió koronát.

Hivatalból kirendelt ügyvéd

Mégsem vezetik be az úgynevezett közügyvéd intézményét, mellyel az ex offo, azaz a hivatalból kirendelt ügyvédeket akarták felváltani. Emberjogi szempontból több kétely merült fel. Ex offo csak a védőügyvédi hivatást szabad foglalkozásként űző személy lehet, a közügyvéd viszont állami alkalmazott lett volna. A rendőrség, az ügyész, a bíró egyaránt állami alkalmazottak, és bár egymástól függetlenek, mégiscsak az államot képviselik. Többen megkérdőjelezték annak helyességét, hogy a védőügyvéd is végső soron az állam megbízásából védje a polgárt, mert például a peren kívüli megegyezés során nem lenne egészséges ez a viszony. A parlament végül úgy döntött, nem lesz közügyvéd. Az ex offo jogászokat az állam fizeti, illetve ha a vádlottat elítélik, a büntetés részét képezheti, hogy kötelezik ügyvédje tiszteletdíjának a térítésére, s ha a börtönben végzett munkából lenne bevétele, akkor ebből fizethetne.

A vádlott beszámíthatósága

Minden vádlottról kikérik két törvényszéki pszichiáter szakvéleményét, s ha észlelnek beszámíthatatlanságra utaló jeleket, véleményt kell mondaniuk arról, az illető veszélyt jelent-e környezetére. A bíró ez alapján elrendelhet kényszerkezelést.

Lehallgatások

Ha a bírósági engedéllyel végzett megfigyelés során nem derül ki a büntető eljárás szempontjából lényeges dolog, a hang- és képfelvételeket meg kell semmisíteni, a megfigyelés tényéről pedig az illetőt három éven belül kell tájékoztatni. Ez nem érvényes, ha rendkívül súlyos bűncselekményről vagy szervezett bandáról, terrorszervezetről van szó. (sza)