<p>Robert Fico kormányfő rendíthetetlenül kampányol kormánya második szociális csomagjának intézkedéseivel. Tegnap bombasikerként értékelte a sítáborokra és az úgynevezett erdei iskolákra elkülönített 20 millió eurós csomagot. Bár az iskolák többsége él a támogatással, kevésbé lelkesek. </p>
A panziók járnak jól az ingyenes sítúrával
Pozsony |
Az oktatási tárca adatai alapján 1939 iskola 95 334 diák táboroztatására igényelte a 150 eurós egyszeri támogatást. A minisztérium több mint 14,2 millió eurót oszt szét erre a célra, az összeg végül 95 095 diák sítúráját fedezi. A támogatások folyósítása már elkezdődött, néhány iskola már megkapta a pénzt. Robert Fico (Smer) kormányfő szerint az intézkedésnek köszönhetően egyrészt a diákoknak ingyenes a sítábor, másrészt a hazai üdülőközpontok is fellendülnek, számításai szerint mintegy 800 ezer vendégéjszakát támogat a kormány. „Segíteni szerettük volna a hátrányos helyzetű családokat, melyek nem tudják finanszírozni a sítábort, így a diákok több időt töltenek a szabadban, és a hazai idegenforgalom is fellendül” – magyarázta Robert Fico.
Nem rózsaszín a helyzet
Tény, hogy a támogatásnak köszönhetően több olyan iskola is szervez sítábort, ahol több mint 5-8 éve nem volt erre példa. Viszont akadnak olyan iskolák is, ahol a szülők a támogatás ellenére sem vállalják a tábor további költségeit. A 150 eurós állami támogatást azútiköltségre, a szállás- és az étkezési költségekre, illetve a síbérletre fordíthatják. Több iskolaigazgató elmondása alapján egyébként a hazai sítáborok költségét fedezi a 150 eurós támogatás. További jelentős költség azonban a megfelelő síruha és a sífelszerelés beszerzése, illetve bérlése. Utóbbi már nemcsak az ország leszakadó régióiban, hanem például a déli országrész nagy részén gondot jelent. Az iskolák felszerelései, egy-két kiviteltől eltekintve, használhatatlanok, elavultak. Sokan a helyszínen bérelnek vagy másodkézből vásárolnak sífelszerelést. De csak a tehetős szülők fektetnek pénzt a síelésbe, az ugyanis az utóbbi években luxussá vált a felszerelés drágulása miatt.
„Korábban átlagosan 20 diák járt sítáborba, idén 119 diákra igényeltünk támogatást, remélem, hogy legalább 90 diák valóban eljut a sípályára” – mondta Nagy Katalin, a tornaljai magyar tannyelvű alapiskola igazgatója. Hasonló a helyzet Rimaszombatban is. „Diákjaink egy része szociálisan hátrányos családból érkezik, ezért a támogatás ellenére sem jelentkezett minden hetedikes diák a sítáborba, magasabb évfolyamokból töltjük fel a létszámot” – mondta Orosz István, a rimaszombati alapiskola igazgatója.
Többen a pénzre várnak
A keleti régiókban és elsősorban a kisebb iskolákban évek óta nem téma a sítúra. „Iskolánk lassan 10 éve nem szervez ilyen akciót. A régiót sújtó munkanélküliség és pénztelenség miatt a szülők nem tudják fedezni a költségeket” – magyarázza Prékop Mária, a rozsnyói magyar óvoda és a Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola igazgatója. A támogatásnak köszönhetően idén 49 diákkal számolnak, de addig nem kezdik el a szervezést, amíg a pénz meg nem érkezik a számlára. „A szülők a foglalót sem képesek állni, az pedig, hogy ők állják a költségeket, és utólag visszakapják a pénzt, szóba sem jöhet” – mondta Prékop Mária. Hasonló a helyzet a füleki II. Koháry István Alapiskolában is. „Egy korábbi negatív tapasztalat miatt csak a napokban kezdtük el a tábor szervezését, miután az állami támogatás megérkezett az önkormányzat számlájára” – tudtuk meg Bozó Roland igazgatótól. Az iskolából korábban átlagosan 30–40 diák vett részt a sítúrán, idén, ha nem lesz változás, 70 diákkal mehet.
Jó biznisz a panzióknak
Matus Mónika, a szenci magyar tannyelvű alapiskola igazgatója szerint a szülők biztosan örülnek az állam hozzájárulásának, de 40 tanulóval számoltak a támogatás nélkül is. „Évek óta ugyanabba az üdülőközpontba járunk sítáborozni, egy évre előre lefoglaljuk a szobákat. Három hete törölték a rendelésünket azzal az indokkal, hogy jobb ajánlatot kaptak” – számolt be a meglepő hírről Matus Mónika. Több iskolaigazgató megjegyezte, hogy az állami támogatás hírére a síközpontok is reagáltak. Egyrészt törölték a korábbi kedvezményeket, melyekkel a visszatérő vendégeket és a nagyobb csoportokat jutalmazták. Másrészt tavaly idehaza, helytől függően átlagosan egy diáknak 120–130 euróba került a sítábor, idén a központok árajánlatai már 150 euróra rúgnak, vagyis a nekik szánt támogatás egészét meg akarják kaparintani.
Nem rózsaszín a helyzet
Tény, hogy a támogatásnak köszönhetően több olyan iskola is szervez sítábort, ahol több mint 5-8 éve nem volt erre példa. Viszont akadnak olyan iskolák is, ahol a szülők a támogatás ellenére sem vállalják a tábor további költségeit. A 150 eurós állami támogatást azútiköltségre, a szállás- és az étkezési költségekre, illetve a síbérletre fordíthatják. Több iskolaigazgató elmondása alapján egyébként a hazai sítáborok költségét fedezi a 150 eurós támogatás. További jelentős költség azonban a megfelelő síruha és a sífelszerelés beszerzése, illetve bérlése. Utóbbi már nemcsak az ország leszakadó régióiban, hanem például a déli országrész nagy részén gondot jelent. Az iskolák felszerelései, egy-két kiviteltől eltekintve, használhatatlanok, elavultak. Sokan a helyszínen bérelnek vagy másodkézből vásárolnak sífelszerelést. De csak a tehetős szülők fektetnek pénzt a síelésbe, az ugyanis az utóbbi években luxussá vált a felszerelés drágulása miatt.
„Korábban átlagosan 20 diák járt sítáborba, idén 119 diákra igényeltünk támogatást, remélem, hogy legalább 90 diák valóban eljut a sípályára” – mondta Nagy Katalin, a tornaljai magyar tannyelvű alapiskola igazgatója. Hasonló a helyzet Rimaszombatban is. „Diákjaink egy része szociálisan hátrányos családból érkezik, ezért a támogatás ellenére sem jelentkezett minden hetedikes diák a sítáborba, magasabb évfolyamokból töltjük fel a létszámot” – mondta Orosz István, a rimaszombati alapiskola igazgatója.
Többen a pénzre várnak
A keleti régiókban és elsősorban a kisebb iskolákban évek óta nem téma a sítúra. „Iskolánk lassan 10 éve nem szervez ilyen akciót. A régiót sújtó munkanélküliség és pénztelenség miatt a szülők nem tudják fedezni a költségeket” – magyarázza Prékop Mária, a rozsnyói magyar óvoda és a Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola igazgatója. A támogatásnak köszönhetően idén 49 diákkal számolnak, de addig nem kezdik el a szervezést, amíg a pénz meg nem érkezik a számlára. „A szülők a foglalót sem képesek állni, az pedig, hogy ők állják a költségeket, és utólag visszakapják a pénzt, szóba sem jöhet” – mondta Prékop Mária. Hasonló a helyzet a füleki II. Koháry István Alapiskolában is. „Egy korábbi negatív tapasztalat miatt csak a napokban kezdtük el a tábor szervezését, miután az állami támogatás megérkezett az önkormányzat számlájára” – tudtuk meg Bozó Roland igazgatótól. Az iskolából korábban átlagosan 30–40 diák vett részt a sítúrán, idén, ha nem lesz változás, 70 diákkal mehet.
Jó biznisz a panzióknak
Matus Mónika, a szenci magyar tannyelvű alapiskola igazgatója szerint a szülők biztosan örülnek az állam hozzájárulásának, de 40 tanulóval számoltak a támogatás nélkül is. „Évek óta ugyanabba az üdülőközpontba járunk sítáborozni, egy évre előre lefoglaljuk a szobákat. Három hete törölték a rendelésünket azzal az indokkal, hogy jobb ajánlatot kaptak” – számolt be a meglepő hírről Matus Mónika. Több iskolaigazgató megjegyezte, hogy az állami támogatás hírére a síközpontok is reagáltak. Egyrészt törölték a korábbi kedvezményeket, melyekkel a visszatérő vendégeket és a nagyobb csoportokat jutalmazták. Másrészt tavaly idehaza, helytől függően átlagosan egy diáknak 120–130 euróba került a sítábor, idén a központok árajánlatai már 150 euróra rúgnak, vagyis a nekik szánt támogatás egészét meg akarják kaparintani.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.