A nagyobb városok polgármesterei után a megyei képviselők is egyre élesebb kritikát fogalmaznak meg az adóalap adómentes részének a növeléséről szóló hidas törvényjavaslattal szemben, amely szerintük csaknem 150 millió euróval rövidítheti meg az önkormányzatokat.
A megyei képviselőknek sincs ínyükre a Híd adótörvénye
A hidas képviselők javaslatának a lényege, hogy az adóalap adómentes része a létminimum 19,2-szereséről jövőre a 21szeresére emelkedne, aminek köszönhetően az alkalmazottak nagyobb bevételre számíthatnának, ezzel párhuzamosan azonban csökkennének az önkormányzatok bevételei, mivel a természetes személyek jövedelemadója őket illeti. Az elmúlt hetekben emiatt már több nagyváros polgármestere is tiltakozott a javaslat ellen, e héten pedig a Besztercebánya megyei önkormányzat független politikusai nyilatkozatban hívták fel a figyelmet a javaslat visszásságaira. A nyilatkozatot Ondrej Lunter, a megyei önkormányzat alelnöke, Tomáš Abel, Breznóbánya polgármestere, Stanislav Horník, Herencsvölgy (Hriňová) polgármestere, valamint Martin Juhaniak és Mikuláš Pál megyei képviselők írták alá.
Az idősek is megéreznék
A megyei képviselők szerint a javaslat miatt az önkormányzatok 2020-ban 149 millió eurót veszítenének. Egyben rámutattak arra, hogy a családok jövedelme csak 0,4%-kal nőne, ami mindössze havi 3,80 euró pluszbevételt jelent. A javaslat tehát csak minimális segítséget jelentene a háztartásoknak, viszont elszegényítené az összes szlovákiai települést és megyét.
„Azon idősek száma, akik arra várnak, hogy helyet kapjanak a szociális otthonokban, három év alatt megháromszorozódott, és tovább nő. Míg 2014-ben 1700-an voltak, 2017-ben már 5500-an” – mutatott rá Pál, aki szerint a Híd javaslata csak tovább rontana ezen a helyzeten. „Több mint 3600 kilométernyi másod- és harmadosztályú út, amelyeket a lakosság nagy része naponta használ, balesetveszélyes vagy nem kielégítő állapotú. A felújításukkal kapcsolatos terveinket meghiúsítja minden ehhez hasonló populista javaslat, amely a parlamenti képviselőktől érkezik” – hangsúlyozta Juhaniak, hozzátéve: a megyéknek több mint 320 millió euróra lenne szükségük az utak helyreállításához. Bastrnák Tibor, a Híd frakcióvezetője pár napja azzal érvelt a javaslatuk mellett, hogy az önkormányzatoknak nincs okuk a panaszra. „Idén 235 millió euróval nagyobb összeget kaptak az államtól, mint tavaly, és az ideihez képest jövőre is – vagyis az általunk javasolt szabályok életbe lépését követően – újabb 90 millió euróval nőnek a bevételeik, vagyis nem értem az általuk keltett hisztériát” – mondta Bastrnák. A megyei képviselők ezzel azonban nem értenek egyet, egyben rámutattak arra is, hogy a válság idején segítettek a kormánynak konszolidálni az államháztartást azáltal, hogy lemondtak a személyi jövedelemadóból származó bevételeik jelentős hányadáról.
Tüntetéssel fenyegetnek
A regionális képviselők készek minden törvényes eszközzel megakadályozni a jogszabály elfogadását. „A törvény megvitatását szeptemberben folytatják, addig még van idő meggyőzni a képviselőket, hogy a javaslat felelőtlen és ostoba. A magam nevében kijelenthetem, hogy az ügyünk iránt elkötelezett önkormányzatok és megyék képviselőivel együtt mindent megteszünk annak érdekében, hogy a törvényt ne fogadják el” – hangsúlyozta Lunter. Abel hozzátette: ha a parlament valóban szavazni fog erről a törvényről, a polgármesterek és a megyeelnökök közösen fognak tüntetni a parlament épülete előtt, és országos kampányt is indítanak a javaslat ellen. Peter Antal, a Híd parlamenti képviselője már korábban jelezte, hogy szerinte az önkormányzatoknak rengeteg egyéb lehetőségük van a bevételeik növelésére, így semmi okuk arra, hogy megfúrják a hidas képviselők javaslatát, amely az alkalmazottaknak biztosítana egy kis többletbevételt. (mi, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.