A magyarokon is segíthetne a választási rendszerváltás

A téma a múlt hétvégén került látványosan napirendre, mikor egy politikai vitaműsorban egy asztal mögé ült Matúš Šutaj Eštok, a Hlas belügyminisztere, egyben pártelnöke, valamint az ellenzéki kereszténydemokrata KDH-t vezető Milan Majerský. Mindkét politikus megegyezett abban, hogy a választási rendszer megváltoztatása jó lépés afelé, hogy közelebb vigyék a politikát az emberekhez, ugyanakkor közösen kell megegyezni abban, miként is nézzen ki az új rendszer. A felvetés nem számít forradalminak, korábban több alkalommal is megjelentek hasonló törekvések, ráadásul a Hlas javaslata a jelenlegi kormánykoalíció programjába is bekerült és legutóbb novemberben merült a téma. Šutaj Eštok szerint a változásokat a régiós képviselet egyenlőtlen elosztása indokolja – minden járásnak szüksége van egy helyi képviselőre, aki jobban tudja közvetíteni a régió problémáit a parlamentben is. Majerský a hétvégén alapjában véve egyetértett a felvetéssel, de a járási elosztás helyett egy olyan modellt szorgalmazott, ami nyolc, a megyék határaihoz igazodó választókörzetet alakítana ki Szlovákiában.

A KDH elnöke egy széleskörű szakmai párbeszéd lefolytatásához kötötte pártjának támogatását, melybe a politikai pártokat, régiós önkormányzatokat, a települések és megyék érdekvédelmi társulásait egyaránt bevonják.

A kereszténydemokraták álláspontját szintén nem lehet forradalminak nevezni. A KDH már tavaly novemberben is jelezte, hogy szerencsésebbnek tartaná a parlamenti választási rendszer teljes átalakítását, de az ellenzéki partnereinek elutasító hozzáállása, illetve az új témák feltűnése miatt – mint a Különleges Ügyészség megszüntetésére irányuló törekvések – a kérdés a háttérbe szorult, egészen mostanáig. A Hlas ígérete szerint az ügy a koalíciós tanács elé is kerülhet a közeljövőben.

Változékony rendszer

A választási rendszerek feladata, hogy a politikai pártok támogatottságát figyelembe véve a választások után korrekt módon elosszák a parlamenti székeket, megteremtve a politikai képviseletet. A világ országaiban alkalmazott választási rendszerek nagyban különbözhetnek egymástól és mindegyik másféle módon igazságos. Egyes rendszerek kialakításánál a stabilitást, más esetekben a minél szélesebb és arányosabb képviseletet veszik figyelembe elsődleges szempontként. 

A szlovákiai választási rendszer több alkalommal is radikális reformon esett át, a jelenleg is alkalmazott rendszer alapjait 1998-ban fektette le Vladimír Mečiar, hónapokkal a bukásához vezető parlamenti választások előtt. Míg a rendszerváltás utáni Szlovákiában még két parlamenti kamarára, illetve az alsóház négy külön kerületi listára lehetett szavazni, az 1998-as reform bevezette az országos listák és karikák intézményét. Ettől az évtől kezdve Pozsonytól Kassáig ugyanazok a politikusok tűnnek fel a listákon, ami a közmegegyezés szerint a leginkább az egyszemélyes, országosan népszerű politikusokkal rendelkező, Pozsonyban aktívabb pártoknak kedvez, a kisebb létszámú, kevésbé látható régiók képviselőit azonban a háttérbe szorítja, mivel csak az elegendő karikát szerző jelöltek kerülnek be a feljutó helyekre. Az aránytalanság hatására a képviselők nagyjából harmada rendelkezik pozsonyi lakhellyel.

Az országos lista egyben azt jelenti, hogy a bejutáshoz szükséges öt százalékos kvótát is országosan kell megszerezni. Ez különösen nagy hátránynak bizonyult a nemzetiségi képviselet és a régiósan erős pártok számára. A pártszakadás után létrejött Magyar Közösség Pártja és jogutódjai, köztük a Magyar Szövetség már tizennégy éve képtelen bekerülni a parlamentbe, holott a déli régiókban továbbra is a legnépszerűbb pártnak számít. Kisebb mértékben, de érzékenyen érinti a probléma a KDH-t is, mivel a párt támogatottsága kiugróan erős az északi-északkeleti régiókban, országosan azonban viszonylag alacsony a kereszténydemokrata szavazók száma.

Milyen rendszer?

A választási rendszer átalakítása kapcsán fontos megjegyezni, hogy egyelőre nem is tudjuk, pontosan milyen rendszerré szeretnék átalakítani a jelenlegi szabályokat, az elképzelések akár nagyon távol is állhatnak egymástól. Šutaj Eštok kijelentéseiből leginkább arra következtethetnénk, hogy a Hlas minden járásban külön választást szervezne egy mandátum megszerzésére és a győztesek kerülnének a parlamentbe, esetleg kombinálva a pártokra országosan leadott szavazatokkal bejutó pártlistás jelöltekkel.

A KDH ezzel szemben egyértelműen a nyolcmegyés választási rendszer bevezetését tartja kívánatosnak, tehát minden megyében külön listákat kellene indítaniuk a pártoknak, a névsort a helyi vezetőkből raknák össze. A megyei listák bevezetése után sem teljesen világos, hogy pontosan kik kerülhetnének a parlamentbe: azon pártok, akik megyei szinten lépik át az öt százalékos választási küszöböt, vagy az országosan is öt százalékon felül teljesítő formációk is? A változások után tovább nőne a parlament sokszínűsége, ami még kevésbé stabil kormányokhoz vezetne.

Az biztosnak tűnik, hogy a választási rendszer megváltoztatásához alkotmányos többségre lenne szükség, miközben a koalíción belül sincs egyetértés arról, hogy egyáltalán szükség van-e a rendszer megváltoztatására. A legkisebb kormánypárt, az SNS következetesen ellenzi a választókerületek bevezetését, a legtöbb modell szerint a nemzeti párt sokkal gyengébben teljesítene a választásokon, ha a régiókra lenne utalva. A Smer nem tartja központi problémának a kérdést, de az előrejelzések szerint a párt az erős megyei és vidéki jelenléte miatt annak ellenére is profitálna a választókerületekből, hogy Robert Ficón túl kevés önálló politikust épített fel a régiókban. Az ellenzéki pártok közül az SaS következetesen ellenzi a felvetést és a Progresszív Szlovákia is a változás ellen foglalt állást, mindkét párt elegendő eszköznek tartja a karikázást a régiós képviselet kiegyensúlyozására. Érdekesség, hogy a nyolc megyére vonatkozó választási reformról szóló párbeszéd az OľaNO (jelenlegi Szlovákia) mozgalom erőteljes nyomására már a 2020-as koalíciós szerződésbe is bekerült, de a koalíció belső konfliktusai miatt az ügyben semmilyen érdemleges előrelépés nem történt. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) négy éve népszavazást szeretett volna kezdeményezni a nyolc választókörzetre osztott választási rendszerről.

A jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján amennyiben a Smer, a Hlas és a KDH megegyezést kötne a választási rendszer átalakításáról, még mindig nem lenne hozzá elegendő képviselőjük – 81 a szükséges 90 helyett. Igor Matovič pártja nagy valószínűséggel annak ellenére sem támogatná a változásokat, hogy a választási rendszer hatékony átalakítása az előző évtizedben az egyik központi célkitűzésüknek számított.

Magyar kiutak

A Magyar Szövetség hétfőn hivatalos közleményben üdvözölte a választási rendszer átalakítására irányuló szándékot, ami a párt szempontjából logikus lépés. Az öt százalékos országos választási küszöb ellehetetlenítette, hogy az MKP, később pedig a Magyar Szövetség parlamentbe jusson az országos választásokon, a déli régiók érezhető támogatása ellenére. Amennyiben a választók nyolc megyében külön pártlistára szavaznának, az valószínűleg viszonylag kevés számú, de stabil parlamenti helyet jelentene a magyar etnikai érdekképviseletnek.

A Szövetség a közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi rendszer nem veszi figyelembe a regionalizmus elvét, Szlovákia déli és keleti országrészeire nézve hatványozottan hátrányos. A párt emlékeztet rá, hogy választási eredménye a 2023-as parlamenti választások során 4 déli megyében (Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya, Kassa) haladta meg az 5 százalékos eredményt és ezekből Nagyszombat és Nyitra megyében 10 százalék felett teljesített, ezek a választók pedig nem rendelkeznek parlamenti képviselettel. A Magyar Szövetség szerint a témában mindenképpen szükség van a szakértői vitára, amelyben a párt képviselői részt kívánnak venni.