A költségvetés szinte senkinek sem tetszik

Az előzetes tervek szerint az új kormány már a mai, december 12-ei trencséni kihelyezett ülésén el szeretné fogadni a jövő évi állami költségvetés tervezetét, hogy a parlament minél hamarabb megkezdhesse az erről szóló vitát. A hatályos szabályok alapján azonban a javaslatot a kormánynak a szociális partnerekkel, vagyis a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőivel is meg kell vitatnia. Az utóbbiak és a kormány képviselői alkotta háromoldalú érdekegyeztető tanácsot azonban az utolsó pillanatra, hétfőre hívták össze, a végeredmény így előre borítékolható volt. „Az előterjesztett költségvetési javaslattal csak a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ), a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), valamint az Ipari Szervezetek Szövetsége (APZD) értett egyet, azok is több fenntartással” – ismerte el a hétfői találkozót követően Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter. Szerinte a többi jelen lévő szociális partner nem értett egyet a javaslattal, főként azért, mert nem volt elég idejük a megvitatására. „Azzal azonban minden szociális partner egyetért, hogy jobb még idén elfogadni az állami költségvetést, mint kitenni Szlovákiát egy átmeneti költségvetésnek” – mondta el Tomáš.

Milliárdos hiány

A jövő évi állami költségvetés pénzügyminisztérium által előterjesztett tervezete azzal számol, hogy a Fico-kabinet 2024-ben a bruttó hazai termék (GDP) 5,97%-ára, azaz 7,84 milliárd euróra csökkenti az államháztartási hiányt, vagyis a kiadások ennyivel haladják majd meg a bevételeket. A jövő évi deficit ezek szerint több mint 0,5 százalékponttal csökkenne az idei évre várt 6,52%- os GDP-arányos hiányhoz képest. Az önkormányzatokat is magában foglaló közigazgatás teljes bevételei jövőre várhatóan 53,48 milliárd, a kiadások pedig 61,32 milliárd eurót tesznek ki. Magát az állami költségvetést illetően a pénzügyminisztérium 7,62 milliárd eurós hiányt javasol, 22,70 milliárd eurós állami bevétel és 30,32 milliárd eurós kiadás mellett.

„Ha az új kormány rövidített törvényhozási eljárásban nem változtatna a jogszabályokon, és nem faragná le a költségvetés egyes fejezeteinek a kiadásait, akkor a hiány jövőre elérné a GDP 6,55 százalékát, azaz 8,5 milliárd eurót” – figyelmeztet Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. Szerinte a hiány éves szintű csökkenése elsősorban az elfogadott konszolidációs intézkedéseknek, különösen a bankokra és az olajtársaságokra kivetett ágazati különadóknak, az egészségügyi járulékok emelésének, a 2. nyugdíjpillérbe befizetett összeg csökkentésének, valamint a dohány és alkohol jövedékiadó-emelésének köszönhető.

Újabb adóemelések

A pénzügyminisztérium azzal számol, hogy 2025-től az uniós költségvetési szabályok további, évi 1%-os GDP-arányos hiánycsökkentést írnak elő. „A magas költségvetési hiány miatt jövőre valószínűleg túlzottdeficit- eljárás indul Szlovákia ellen, ami szigorúbb felügyelettel jár” – ismerte el a szaktárca. Hogy elkerüljék a szankciókat, az államháztartási hiánycélt 2025-re a GDP 5%-ában, 2026-ra pedig a GDP 4%-ában határozták meg.

Kamenický szerint a kitűzött célok eléréséhez a kormánynak 2026-ig további, 2,3 milliárd eurót kitevő konszolidációs csomagot kell kidolgoznia. Hogy ez pontosan mit tartalmaz majd, az egyelőre rejtély, a kormánypárti politikusok azonban már jelezték, hogy az adórendszert progresszív irányba mozdítanák el, vagyis a nagyobb bevételekkel rendelkezők magasabb adókulcsokra számíthatnak. „2025-től új jövedelemadó-kulcsok bevezetését fontolgatjuk, ami több mint 78 millió euróval növelheti az állam bevételeit. Ez az intézkedés a 10 ezer legjobban kereső személyt érintheti” – áll a pénzügyminisztérium javaslatában. A Fico-kabinet azonban azt is fontolgatja, hogy a jövő év végétől adót vezet be az édesített üdítőitalokra. Az ezekre kivetett jövedéki adó bevezetése a pénzügyminisztérium szerint 2024 utolsó negyedévében várható, és az előzetes számítások szerint 2025-ben az ebből származó éves bevétel megközelíti a 100 millió eurót.

Hogy a Fico-kabinet nincs irigylésre méltó helyzetben, azt a Fitch Ratings múlt pénteki döntése is alátámasztja. A nemzetközi hitelminősítő stabil kilátással „A-” szintre rontotta Szlovákia államadós-besorolását, a korábbi „A” besorolásról. A Fitch szerint a leminősítés a szlovák államháztartás elmúlt hónapokban bekövetkezett romlását tükrözi. Az ügynökség az adósságállomány jelentős növekedését és a Fico-kabinet szerinte nem eléggé hatékony konszolidációs intézkedéseit is negatívan értékeli. A Kamenický által vezetett pénzügyminisztérium szerint azonban az ország katasztrofális pénzügyi helyzete az előző, főként az Igor Matovič és Eduard Heger vezette kormányok számlájára írható. A szaktárca emlékeztetett arra, hogy míg 2019-ben Szlovákia bruttó GDP-arányos államadóssága 48% körül mozgott, már 2021-re 61 százalék fölé emelkedett, ami 18,072 milliárd eurós növekedést jelent.

Ellenzéki kritika

A pénzügyminisztérium által benyújtott költségvetési tervezetet kemény kritikának vetette alá hétfői sajtótájékoztatóján a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) is. „A jövő évi büdzsé nem nevezhető másnak, mint csőd előtti költségvetésnek, ami a görög útra téríti Szlovákiát. A kormány nem képes és nem is érdekelt abban, hogy valóban javítson az állam gazdálkodásán, a költségvetési deficitet csak néhány számviteli trükkel próbálja meg elfedni” – mondta el Michal Šimečka, a PS elnöke. Štefan Kišš, a PS parlamenti képviselője szerint a jövő évi költségvetés legnagyobb problémája az államadósság. „Ha a kormány csak annyit spórol majd, amennyit feltétlenül kell, akkor a GDP-arányos államadósság 64 százalékra nő. Míg ma 1,2 milliárd eurót fizetünk az adósságszolgálatra, négy év múlva az adósság növekedése és a magas kamatok miatt az adósságszolgálat a duplájára, 2,5 milliárd euróra nő” – figyelmeztet Kišš.

(mi, TASR)