A Kolping Művek párkányi tervei

A párkányi régiót érintő projektjük a Mária Valéria híd megnyitásakor kezdett körvonalazódni, ekkor alakították meg újra az esztergomi és a párkányi csoportot is, s ekkor döntöttek az együttműködésről, melyhez a Phare program adott lehetőséget. Szerepet vállalt a pozsonyi magyar nagykövetség is, amely közös gazdasági projektek, tervezetek beindítását is javasolta a Kolpingnak. Felmérték a régió adottságait, lehetőségeit, de egyben a hátrányait is, például azt, hogy a híd felépítése ellenére a két ország közti teherforgalom továbbra is megoldatlan marad. Adódott a lehetőség: a Phare előcsatlakozási alap határon átnyúló együttműködést támogató csomagjából támogatást lehetett kapni. Ugyan pályázatuk nem volt azonnal sikeres, immár két éve dolgoznak azon, hogy a teherkomp-kikötőt létrehozzák, és a szükséges telket megvegyék. Az előkészítés, mivel két ország közti együttműködésről van szó, jó minőségű munkát követelt meg és – az adminisztráció miatt –hosszú ideig tartott, de a részfeladatok megoldására ezen már aláírták a megállapodást a Kolping Művek, a Jövő 2000 Alapítvány és Ebed község önkormányzatának képviselői. „A Kolping feladata a szervezés, közvetítés, koordinálás” – mondta Pavol Zaťko, a szervezet praesese, vagyis szlovákiai országos elöljárója. Ők tanították be azokat a munkásokat is, akik a Duna-partot rendezik, gondozzák a növényzetet és elvégzik a tereprendezési munkákat a leendő teherkomp-kikötőnél, közvetlenül a Kappa gyár szomszédságában. Ezen a területen nem csak kompkikötő lesz, de egy speciális víztisztító állomás és csónakkikötő is épül, valamint egy turisztikai pihenőövezetet is kialakítanak. Optimistán becslések szerint mindez két-három éven belül valósulhat meg. A Kolping a várossal is megegyezett a Duna bal partjának kitisztításában, ezt egyeztették a terület tulajdonosával, a vízgazdálkodási és a folyamhajózási vállalattal is. Az érsekújvári környezetvédelmi osztály is pozitívan véleményezte a tervet, mely a fák egy részsének kivágását is tartalmazza, igaz, egyelőre az engedélyt még nem adták meg a munkák elkezdésére. A terv nem számol valamennyi fa kivágásával, csak a bozótos, gazos, elhanyagolt részeket tisztítják meg. A Kolping már kidolgoztatta az elő- és környezettanulmányokat, ezekre és az építkezési engedély kiállításához szükséges egyéb dokumentációra fél éven belül meg kellene kapni a pályázati támogatást, ezt követően pedig az építkezési engedélyt is. „A projektbe a városnak nem kell önerővel beszállnia” – tájékoztatta lapunkat a Kolping vezetője. A leendő kompkikötő területe már a Kolping tulajdonában van, megvásárlása mintegy 10 millió koronába került, a környezet- és hatástanulmányok, a megvalósíthatósági tanulmány pedig – eddig – legalább félmillióba. A munkát két három hét múlva kezdik és két-három hónapon belül elvégzik, egészen a Garam torkolatáig megtisztítják a Duna-partot. A Bazilikával szemközti, a párkányi oldalon fekvő területet szintén megtisztítják, az értékesebb fákat, bokrokat viszont nem távolítják el ezen a részen sem. A partot is feltöltik, megerősítik. A Duna-partról eltávolítják az összes szemetet, hulladékot és megszüntetik a mocsaras-lápos, szúnyogkeltető helyeket. „Hangsúlyozom, tömeges fakivágásra nem kerül sor, csak a part és az építkezési terület megtisztítására kerül sor” – mondta lapunknak Zaťko. A hulladék- és szemételhordáshoz a város is ígért segítséget. „Mi sem a városnak, sem az egyháznak, sem pedig a vállalkozói rétegnek nem jelentünk konkurenciát, de nyitott, a keresztény értékrendet modern európai gondolkodással ötvöző polgári kezdeményezések egyfajta bázisa vagyunk. Konkrét értékeket akarunk létrehozni, amelyekből hosszú távon a lakosság is profitál majd, mivel egy élhetőbb, szebb, környezetbarát, minőségileg teljesen más közeget élvezhet” – fejtette ki Pavol Zaťko. Sajnos a hazai társadalom még nem szokott hozzá ahhoz, hogy egy polgári kezdeményezés például kompkikötőt építsen, ezen a gondolkodáson változtatni kell. „Tevékenységünk egyébként teljes mértékben megfelel az egyház szociális tanításának, miszerint a hívőknek aktívan és tettekkel kell kivenni részüket a plurális társadalom kialakításában” – tette még hozzá a Kolping szlovákiai országos elöljárója. Kleštinec Lajos, a KLEVITRANS szállítási cég vezérigazgatója és egyben a Kolping Család tagja mindehhez hozzáfűzte: „A volt kompkikötőtől az Öreg utca végéig fel kell tölteni a Duna partot, egészen a volt vámház szintjéig. Ezzel mintegy 70 méter széles és 7-800 méter hosszú terület alakul ki, amely rekreációs és sportcélokra éppúgy alkalmas lesz, mint hétvégi összejövetelek rendezésére, piknikezésre. A töltésen egy szép sétány húzódna. Mindezzel megnő Párkány idegenforgalmi jelentősége, közvetett módon a víz melletti telkek értéke is emelkedik a töltés város felőli oldalán pedig attraktív, hétvégi házak építésére kerülhetsor .”

A logisztikai központot és a kamionterminált az ebedi határban lévő Párkány-tranzit vasútállomás átépítésével szeretnénk kialakítani. Ezt segíti a Jövő 2000 Alapítvánnyal és Ebed önkormányzatával kötött megállapodás. Ehhez ugyanis fel tudnák használni az ott található, még a nyolcvanas években épült üzemcsarnokot, valamint a hat pár, egyenként 800 méter hosszú vágányt. A vágányok előnye, hogy párhuzamosan futnak a jelenlegi fővonallal, tehát minimális tolatási s egyéb költségekkel lehetne megoldani az árutovábbítást, teherszállítást. Az EU közlekedési „fehér könyve” szerint az évtized végéig a kombinált szállításnak kell előtérbe kerülnie, vasút-közút-víz kombinációban. Ez nemcsak olcsóbb, de jóval környezetkímélőbb is, mint a közúti fuvarozás. A terminál és a logisztikai központ javára válna a ipari parkjainak, a Suzukinak és a Kappa vállalatoknak is. „Ha valaki azt hiszi, hogy a Kolpingnak a Duna-part tisztításából óriási haszna lesz, az téved” – veszi vissza a szót Pavol Zaťko. Az előzetes költségvetés szerint – azzal együtt, hogy a város ingyen szállítaná el a kommunális hulladékot – éppen nullszaldósra jönne ki a vállalkozás.

MI IS AZ A KOLPING MŰVEK?

Amikor Marx Károly annakidején megírta a Kommunista Kiáltványt és hirdetni kezdte tanait, Adolf Kolping megalakította a katolikus legényegyleteket. Ezekhez aztán fokozatosan a mesteremberek, iparosok, mesterlegények, tanoncok egyletei kapcsolódtak, valóságos hálózat jött létre. Kolping filozófiája Marxétól főleg abban tért el, hogy az ember belső megújulásában kereste a választ a modern ipari termelés kihívásaira. Jelszava szerint – s a keresztény tanítással egybehangzóan – nem halat kell az emberek kezébe adni, halászni kell őket megtanítani. Már akkor híve volt az átképzésnek, a fokozatos művelődésnek, az egyén érvényesülését pedig a szakmai továbbképzésben látta kibontakoztathatónak. A Kolping Művek integrálta tehát az iparos és a kereskedői középréteget s egyfajta támaszt jelentett a válságok idején is. Kolping szerint az ember értékrendjében a szolidaritásnak, a kollegialitásnak, a szubszidiaritás elvének, a szociális érzéknek kell érvényesülnie. Hitler idején Németországban betiltották az addigra már Európában sikerrel működő közhasznú szervezetet, mégpedig erősen antifasiszta jellege miatt. Ám az egyéb diktatúrák sem szerették, így a kommunista hatalom sem, hiszen egyfajta konkurenciát is jelentett a központosított hatalom számára. A Kolping Művek neve épp a náci korszakban változott Kolping Családra, bíztak benne, hogy Hitler a család fogalomba nem köthet bele. Ma újra használják mindkét elnevezést. A nyolcvankilences rendszerváltás után egész Közép-Európában felújították tevékenységüket, s azóta tevékenyen kiveszik részüket a civil társadalom megteremtésében. Szlovákiában harminc csoportjuk van, központjuk Szepeskáptalanban található. (buch)