A kisebbségi jelentés fényezi a semmit

A kisebbségi kormánybiztosnak a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló jelentése csak igazolja, hogy a kisebbségi kormánybiztosi hivatal, mely Igor Federič (a kormányhivatal vezetője) felügyelete és bábáskodása alatt formálisan működik, teljesen képtelen feladatainak ellátására, vélekedik Bukovszky László, a Híd kisebbségpolitikai szakértője. Az anyag szerkezetében ugyan másolja A. Nagy László tavaly lemondott kormánybiztos hivatalának múlt évi anyagát, tartalmilag azonban merőben különbözik tőle, emlékeztet lapunk kérdésére Bukovszky. „A száraz, csúsztatásoktól sem mentes tényfelsorolás csak fényezi a Smer semmittevését a kisebbségpolitika terén” – állítja a kormánybiztos hivatalának volt főosztályvezetője.  Hiányzik az aktualitás Az ajánlások mellett az aktuális, kisebbségeket érintő folyamatokat is kifelejtették a jelentésből, mutat rá Berényi József, az MKP elnöke. A népszámlálási adatok jelentős fogyást jeleznek a magyaroknál, emlékeztet. „Ezt a kérdést a jelentés megkerüli, gondolom nem véletlenül, mert ha ezt megtennék, még inkább rámutatnának, hogy nem foglalkoznak azzal, hogyan lehetne a folyamatot megállítani és megfordítani” – fejtette ki a politikus. A kormányhivatal egyértelműen kevesebb energiát fektetett a jelentés elkészítésébe, mint tavaly, véli Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője. A szöveg szerinte nagyon általános, és óvakodik attól, hogy a nevén nevezze a dolgokat. „Hogy ez mennyire volt szándékos lépés, és mennyire tudható be a professzionalizmus hiányának, más kérdés, mind a kettőt el tudom képzelni ebben a pillanatban” – jegyezte meg kérdésünkre. A civil ernyőszervezet szerint az anyag a kívánalmaknak nem felel meg, ezért mindenképp szeretnék hivatalos formában is véleményezni, mielőtt a kormány elé kerül. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy készüljön egy árnyékjelenés is, amely a hazai kisebbségek helyzetét és problémáit alaposabban bemutatja.  Megtévesztheti a külföldi laikust  Az MKP tavaly óta saját monitorozó jelentéseket készít a kisebbségekről, amelyet rendszeresen elküld az EBESZ-nek és az Európa Tanácsnak, emlékeztetett kérdésünkre Berényi. A mostani jelentés széles tárházát mutatja be az intézményeknek, így a külföldi vagy a laikus szemlélő számára még elégségesnek is tűnhet, véli az MKP elnöke. „De ha a magyarok fogyását nézzük, akkor nyilvánvaló, hogy ezek az intézmények és törvények nem elégségesek a fogyás megfékezésére” – nyilatkozta. Az elmúlt évben tovább szűkültek a kisebbségi jogok, a kormány nem tartotta be a status quot, sem a kisebbségek közügyekben való részvételében, sem a kisebbségi nyelvhasználat gyakorlati alkalmazásában, sem a kulturális támogatások területén és a közoktatási törvény módosításával a kisebbségi oktatásban sem, ez viszont a jelentésből nem derül ki, figyelmeztet Bukovszky László. „A kormányhivatal és a többi központi államigazgatási szerv passzív, alibista hozzáállása a kérdéshez teljes mértékben aláássa az elmúlt időszakban elért eredményeket” – mutat rá. Mivel a jelentés a kisebbségi politika egyetlen egy területén sem fogalmaz meg ajánlásokat a mai helyzet javítására, ezért az elfogadhatatlan a Híd számára. A jelentésben egyébként az áll, hogy mivel tavaly készült először ilyen, és ezért értelemszerűen átfogóbb képet igyekezett adni a kisebbségek helyzetéről, idén a hivatal azokra a mozzanatokra koncentrált, amelyeknél változás történt. Megkérdeztük a kormányhivataltól, milyen magyar kisebbségi szakértőkkel dolgoztak együtt a jelentés megírásánál, de lapzártánkig nem kaptunk választ.