A kapitány 8 percig próbálta betörni az ajtót

ÖSSZEFOGLALÓ

Carsten Spohr, a Germanwings tulajdonosának, a Lufthansának a vezérigazgatója azt mondta, nagyon gondosan választják ki a pilótáikat, a szakmai felkészültség mellett a pszichológiai állapotot is kiemelten figyelik. Mint mondta, a Lufthansa mindig büszke volt arra, hogy különösen nagy hangsúlyt fektettek a pszichológiai alkalmasságra. „Figyeljük a pilóták magatartását, viselkedését normál körülmények közt és stresszhelyzetekben is, a családjukat vagy magánéletüket viszont nem vizsgáljuk” – mondta.

A másodpilóta minden előírt vizsgálaton átesett, korábban nem volt semmilyen probléma a munkájával. A légitársaságnál dolgozóknak jelentési kötelezettségük van: ha bármelyik kollégájuk viselkedését furcsának találják, azt jelezniük kell a felettesüknél. Ebben az esetben senkinek nem tűnt fel semmi. Thomas de Maiziere német belügyminiszter is azt mondta, Lubitz nem volt ismert a rendőrség vagy a titkosszolgálatok előtt, és egyik biztonsági ellenőrzésen sem bukott meg a Lufthansánál.

A pilóta rövid ideig egyedül maradhat

A nemzetközi normák megengedik, hogy a pilóták valamelyike rövid időre elhagyja a pilótafülkét, ha például vécére kell mennie. A kapitány a vizsgálat eddigi eredményei szerint a protokollnak megfelelően járt el, megvárta, amíg a gép elérte a 38 ezer láb magasságot. El is hangzik a mondat, hogy átadja a gépet a másodpilótának. Spohr szerint nem igaz az a sajtóban megjelent hír, mely szerint egy légiutas-kísérőnek be kell mennie a pilótafülkébe, míg az egyik pilóta vissza nem tér. Európában egyetlen nagyobb légitársaságnál sem érvényes ilyen szabály.

Spohr azt mondta, továbbra is bíznak az eddigi kiválasztási és kiképzési módszereikben, habár azt átgondolják, mit lehetne javítani rajta.

A szakmai kritériumok azonosak minden légitársaságnál, hiszen azokat a légügyi hatóság határozza meg. Attól, hogy egy légitársaság fapados, még nem alkalmazhat nyelvi vagy szakmai szempontból képzetlen pilótát, ugyanazok az elvárások, mint a nagy légitársaságoknál. A pszichológiai vizsgálatok rendszerességéről is annyi biztos, hogy az első társaságnál elvégzik, és utána társaságtól függően akkor, ha egy másikhoz megy dolgozni a pilóta. Ugyanígy kevésbé valószínű, hogy a pilóta magánéletének olyan titkosszolgálati mélységben nézzenek utána, amelyekből esetleg terrorista kapcsolatokra lehetne következtetni.

Belülről zárva tarthatta az ajtót

A másodpilóta bezárhatta úgy az ajtót, hogy kintről már senki se tudjon bemenni, ha ő nem akarja. A pilótafülke ajtaja külső behatolás ellen erős védelmet nyújt ugyan, kifelé nyílik, betörni eszköz nélkül lényegében lehetetlen, kóddal azonban kívülről is nyitható.

A kódot a két pilóta mellett a légikísérők is ismerik. Természetesen gondolni kell arra, hogy egy terrorista rákényszeríti a kód beütésére a személyzetet, ám a fülkében lévő pilóta egy gombbal ilyenkor is blokkolni tudja az ajtó kinyitását. A blokkoló egy rugós gomb, amelyet folyamatosan zárt pozícióban kell tartani, elengedéskor visszaugrik szabad pozícióba. Véletlenül bekapcsolni, tehetetlenül rádőlni, – például, ha a pilóta elveszítette az eszméletét – nem lehet. A fekete doboz által rögzített hangfelvételen hallható dörömbölés is arra utal, hogy a kint lévő pilóta nem tudott a kóddal sem bejutni. Az ajtót nyolc percen át próbálta betörni. Ez a tény mindent felülír, hiszen azt jelenti, hogy ha a bent maradt pilóta rosszul lett volna, akkor a kinti pilóta be tudott volna menni. A gép süllyedése is szándékosságra utalt. Az sem lehetséges, hogy a pilóta rosszulléte miatt, testével akaratlanul nyomta meg a süllyedést elindító kart.

Az is kizárt, hogy áramellátási zavar miatt mondott volna csődöt a kódolt zár. Ez ugyanis külön hálózatra van kapcsolva, a gépen lévő teljes áramszünet esetén is működik.

Az utasok nem éreztek semmit

A percenként ezerméteres magasságcsökkenés ugyan határozott süllyedés, de korántsem annyira intenzív, hogy ez feltűnhetett volna az utasoknak. Legfeljebb a fülükben érezhették a szokásos nyomásváltozást. Térerő híján egyébként sem lehet nagyon használni a mobilokat, ezt a magasság mellett a nagy sebesség is akadályozza. Az utasok a hangfelvétel szerint csak az utolsó pillanatban, néhány perccel a végzetes becsapódás előtt kezdtek kiabálni, addig a nyomozók szerint úgy tűnik, nem is sejtették, milyen veszélyben vannak. Felmerülhetett volna, hogy a nyomáscsökkenés miatt csökkent az oxigénszint a pilótafülkében és az utastérben is. A felvételen azonban ekkor hallhatónak kellene lennie egy vészhangnak. Erre utaló jel nincs. (dp, index.hu, mti)