A gimnazisták az iskola után külföldre vágynak

A kérdéssorra összesen 223 válasz érkezett, 7 város (Pozsony, Somorja, Galánta, Dunaszerdahely, Komárom – Marianum Egyházi Gimnázium és a Selye János Gimnázium, Ipolyság, Kassa) 8 gimnáziumának diákjaitól. A PMSZ szerint a felmérés nem reprezentatív, mivel a nyolcból hét helyszín nyugat-szlovákiai. A kutatás eddigi eredményeiből kiderül, hogy a diákok 71%-a jelölte továbbtanulás okaként a jobb piaci elhelyezkedést és a magasabb bérezést, 52%-ukat tudásuk kamatoztatása motiválja egy-egy szakterületet illetően.

A diákok 37%-a Pozsonyt, 28%-a Budapestet jelölte meg továbbtanulási célpontként, 7%-a Nyitrára, 4,5-4,5% Győrbe és Brünnbe menne. A diákok 65%-a gondolkodik azon, hogy hazai egyetemen folytatja tanulmányait, 46%-uk kíván magyarországi egyetemre is jelentkezni. Csak hazai intézménybe 35%-uk készül felvételizni, csak magyarországi jelentkezést 17%-nyi válaszadó fontolgat. A nyugati intézmények közül az angolszász és az északi intézmények a legnépszerűbbek. A szlovákiai egyetemisták csaknem 15%-a tanul külföldön, ami a fejlett országokat tömörítő OECD-országok körében a második legmagasabb arány.

A magyar diákok esetében nem meglepő, hogy Magyarország vonzó számukra, hiszen ott anyanyelvükön tanulhatnak, és a földrajzi távolság is könnyen áthidalható. Hasonló jelenség figyelhető meg a szlovák diákok körében is, akik nagy számban vannak jelen a cseh egyetemeken. A PMSZ felméréséből azonban kiderült, hogy Csehország, elsősorban Brünn, népszerű célpont a szlovákiai magyar diákok körében – mondta el lapunknak Mrva Marianna szociológus. A diákok érdeklődésük alapján, valamint az alapján választanának, miben érzik igazán jónak magukat, továbbá fontos a szakterület, az adott egyetem színvonala és hírneve.

A legnépszerűbbnek a pszichológia, az informatika, az orvosi, a tanári szak és a jog bizonyult. „Az eredmények elemzésénél figyelembe kell vennünk a kutatási minta összetételét is, amiből kiderül, hogy a válaszadó diákok közt a lányok vannak túlsúlyban, ők pedig jellemzően nagyobb arányban vannak jelen a bölcsész- és pedagógiai karokon” – tette hozzá Mrva Marianna. Ami a kollégiumot illeti, 49 százalékuknak nem számít, hogy magyar vagy szlovák internátusban kap majd helyet, azonban 36% magyar diákotthonban lakna szívesebben. 

A kutatást 2018 első félévében végezték. Mrva Marianna szociológus szerint a felmérés azon része, amely a diákok jövőjével kapcsolatos, elsősorban a diákok elképzelését, vágyait kutatja, hiszen az egyetem befejezésétől még 5–8 év választja el őket.

Nincs motiváció

„Más, külföldi munkavállalókra irányuló kutatásokból viszont tudjuk, hogy a motivációk között legtöbbször a nagyobb megbecsülés, jobb munkakörülmények, kedvezőbb társadalmi viszonyok szerepelnek. Véleményem szerint az, hogy valaki külföldön tanul, vagy vállal munkát, önmagában nem negatív jelenség, a problémát inkább abban látom, hogy sokakat semmi nem motiválja eléggé arra, hogy a külföldi tapasztalatszerzés után hazajöjjenek, és a hazai közösséget erősítsék” – fejtette ki érdeklődésünkre Mrva Marianna szociológus.

A pénz is döntő szempont

A kutatás eddigi eredményeiből kiderül, hogy a diákok 71%-a jelölte továbbtanulás okaként jobb elhelyezkedést a munkaerőpiacon, a várható magasabb bért, 52%-ukat tudásuk kamatoztatása motiválja egy-egy szakterületet illetően. A diákok érdeklődésük, valamint az alapján választanának szakot, miben érzik igazán jónak magukat, továbbá fontos a szakterület, az adott egyetem színvonala és hírneve.

A PMSZ emlékeztetett, a felmérés nem reprezentatív, nem általánosítható az összes magyar gimnazistára, mivel a nyolcból hét helyszín nyugat-szlovákiai, ugyanakkor a viszonylag nagy kitöltési szám miatt alkalmas következtetések levonására. Mivel a kérdőív online és anonim módon volt kitölthető, feltételezhető, hogy a diákok őszintén válaszoltak.

Mészáros Anikó