A gazdák szerint az állam nem segít rajtuk

„Az látszik, hogy a mezőgazdaság problémái nem egyszerűek, de mi azért vagyunk itt, hogy megoldjuk azokat” – jelentette ki a megbeszélés után Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter. A gazdák 19 követelésére csak annyit mondott, hogy elemezni fogják. A gazdák csalódottak voltak a találkozó után. „Úgy látjuk, hogy a minisztérium szerint mindenért mi tehetünk, az állam nem tud segíteni nekünk, jobban kellene ismernünk a törvényeket, és jogászokat kellene alkalmaznunk, amit abszurdnak tartunk” – jelentette ki František Oravec, az egyik gazda. Molnár Zsolt dunaszerdahelyi gazda szerint a találkozó csak arra volt jó, hogy megtudták, az állam nem akarja megoldani a problémáikat. Tegnap a gazdák szűkítették a 19 pontos követelési listát, kiemelték a számukra 5 legfontosabbat. (lpj, mm)

Csicsai: a támogatás bomba üzlet

Csicsai Gáborral (Híd), a földművelésügyi tárca államtitkárával beszélgettünk a kelet-szlovákiai gazdák problémáiról, az agrártámo- gatások elosztása kapcsán felmerült törvényszegésekről.

A gazdák a napokban találkoztak Gabriela Matečná földművelésügyi miniszterrel, a megbeszélés azonban tényleges eredmény nélkül ért véget. Ön is kudarcnak tartja a találkozót?

Először azt kell tisztáznunk, hogy az aktuálisan felvetett gondok melyik része tartozik a földművelésügyi minisztériumra, és melyik része polgári peres vagy büntetőjogi kérdés. A kettő között éles határt kell húzni. Amit a kassai találkozóról tudok, az alapján azt tudom mondani, hogy a problémák döntő többségét a gazdák közti, már rég meglévő rossz viszonyra lehet visszavezetni. A minisztériumnak ezekben az ügyekben nincs hatásköre. A földek tulajdonjoga és a bérleti lehetőségek okozzák a legnagyobb problémát.

A gazdák szerint törvénysértések történtek...

Sajnos minden régióban vannak olyan spekuláns csoportok vagy erős, esetleg magukat erősnek gondoló gazdák, akik felrúgják vagy ignorálják a létező törvényeket, ez a jelenség talán a kelet-szlovákiai régióban még erősebben van jelen. A másik oldalon sajnos általában kisgazdák, idősebb emberek állnak, akik nem ismerik megfelelően a törvényeket, nem tudják, hogy hová fordulhatnak jogorvoslatért. Az, hogy valaki elveszi egy másik ember földjét, learatja más termését, megveri a másik gazdát, az kifejezetten a belügyminisztérium, a büntetőjog területére tartozik, az ilyen embereket szigorúan büntetni kell. Ezt a földművelésügyi minisztérium nem tudja megoldani. A törvényekben pontosan le van írva, hogy ki, milyen földet hogyan használhat. A tegnap ismertetett esetek szinte mindegyikében történt törvénysértés, de nem a földművelésügyi minisztérium illetékességében, nem a támogatás kiosztása, megtagadása kérdésében, hanem a büntetőjog vagy a polgári törvénykönyv szempontjából.

Tehát a nagyvállalatok, a pénzügyi befektetők, akik jobban ismerik a törvényeket, visszaélnek a hatalmukkal, a pénzükkel?

Igen, a befektetők pénzben erősek, meg tudják venni a földet, könnyen rá tudnak ígérni egyes területekre, vagy pedig vannak olyan helyi spekulánsok, akik helyben erősnek érzik magukat, és figyelmen kívül hagyják a jogszerű állapotokat, jogtalanul művelnek területeket, igénylik az azokra járó támogatást. A probléma az, hogy ki tudják mutatni, deklarálni tudják az igényüket. Ha egy földterületre ketten kérnek támogatást, csak az egyiknek lehet igaza, ki kell szűrni, hogy kinek a „papírjai” a megfelelőek. A probléma ott kezdődik, hogy a „papírokban” általában a spekulánsok az erősek, azt használják ki, hogy a kisgazdák sokszor nem tudják, hogyan kell igazolni az igényüket, nem tudják, hogyan védekezzenek.

Elhangzott olyan vád is, hogy a Szlovák Földalap is a nagyvállalkozókat, vagy ahogyan a kassai nyilatkozatban nevezik, az „olasz vagy szlovák maffiát” segíti, inkább ők vannak előnyben.

A Szlovák Földalapról szóló törvény több mint 20 éves, jelenleg folyik a módosítása. A még érvényes változat azt mondja ki, hogy akinek érvényes szerződése van az alappal, és rendesen fizeti a bérleti díjat, akkor az alapnak nincs joga arra, hogy felmondja a szerződést. Ezzel úgy lehet visszaélni, ha például egy tönkrement nagy mezőgazdasági vállalatot egy pénzügyi befektető vesz meg, legyen az belföldi vagy külföldi, akkor automatikusan kapja a megvett cég jogait is. Ha tehát a megvásárolt cég fizette a bérleti díjat, akkor a bérleti jogot a vevő kapja. A módosítás értelmében a Földalap felmondhatja majd ezeket a bérleti szerződéseket, és azokat részesítheti előnyben, akik állattenyésztéssel vagy speciális növénytermesztéssel foglalkoznak. Ha tudják igazolni, hogy mekkora területet tudnának még megművelni, akkor erre a területre elsőbbséget élveznek majd a Földalapnál.

Ez garanciát jelent majd a kisgazdáknak, akik tényleg művelni akarják a földet, nem csak a terület alapú támogatásokat akarják igényelni?

A törvénymódosítás pontosan szabályozza majd, hogy ki milyen feltétellel juthat földhöz, és az is benne lesz, hogy mikor részesülhetnek előnyben. A miniszterrel folytatott találkozón részt vevő gazdák többsége azonban szintén csak a területét akarta növelni, anélkül, hogy speciális termelést vállalt volna. Azt ugyanis látni kell, hogy a föld jelenleg – ha nem folytatnak rajta állattenyésztést vagy speciális növénytermesztést – magasan kifizetődő befektetés. Mindegy, hogy hogyan sikerült az adott év, a földalapú támogatás nyereségkulcsa 30 százalék körül mozog. Napjainkban a 30 százalékos nyereség bomba üzletnek számít, ezért hadakozik ma mindenki a bérelt földért.