A forradalom sorsdöntő első hete

A november 17-i tüntetésre, amely elindította a forradalmat, pénteken került sor Prágában. A diákmenetet a szocialista ifjúsági mozgalom (SZM) szervezte meg, mint az 1939-es eseményekre való megemlékezést (a nácik akkor záratták be a cseh egyetemeket, több tüntető diákot pedig lelőttek). Már az engedélyezett akció sem úgy telt, ahogy azt a hatalom elképzelte – a diákok itt-ott rendszerellenes jelszavakat skandáltak. A hivatalos program után a tömeg nem oszlott fel, hanem tovább ment, ezúttal már egyértelműen a diktatúra lebontását követelve. A speciális belügyi egységek este 8 óra után brutálisan szétverték a tüntetést.

Mozgalmas hétvége

Annak ellenére, hogy a hivatalos sajtó hallgatott a történtekről, az emberek nagy részéhez – nem hivatalos csatornákon és a nyugati médián keresztül – eljutott a szétvert tüntetés híre. Ennek hatására pedig felgyorsultak az események.

Már a hétvégén az egyetemeken és a színházakban sztrájkbizottságok kezdtek alakulni. A diákok gyűléseket szerveztek a főiskolákon, s az előző napi rendőrattak kivizsgálását követelték.

Már a tüntetés utáni napokban megjelentek a legradikálisabb rendszerellenes követelések: a CSKP vezető szerepének eltörlése, a pártvezetés azonnali lemondása. Ezt követelték a diákok, valamint a megalakuló ellenzéki tömörülések is.

Pozsony Prága előtt

A bársonyos forradalom során – annak ellenére, hogy a külföld számára a Prágában zajló események voltak a legfontosabbak – a szlovákiai történések nem maradtak el a csehországiak mögött, sőt, nem egy esetben Pozsony Prága előtt járt. November 16-án csütörtökön lezajlott a szlovák fővárosban egy békés diáktüntetés, ezt még nem verték szét a rendőrök. Vasárnap, november 18-án Pozsonyban megalakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN), órákkal később jött csak létre a cseh fővárosban a Polgári Fórum (OF). Először a VPN vezetői mondták ki nyíltan: szabad választásokat, demokráciát akarnak.

A szlovákiai magyar ellenzéki aktivisták pedig szlovák és cseh kollégáikat is megelőzték. November 18-án, egy nappal a VPN és az OF megalapítása előtt alakult meg Tóth Károly, a Fórum Intézet megalapítójának lakásán – illegális mozgalomként – a Független Magyar Kezdeményezés (FMK).

Bénult kommunisták

A hétvége után úgy tűnt, már nem lehet megállítani az eseményeket. Az ellenzék november 27-ére általános sztrájkot hirdetett, hétfőtől (november 20.) pedig minden nap tüntetések zajlottak. Először csak Prágában, majd a többi városban is. Egy héttel a november 17-i megmozdulás után félmillióan tüntettek Prágában, százezren Pozsonyban – ilyen tömeg azóta sem gyűlt össze egyik városban sem.

A kommunista pártapparátus az első napokban bénultan figyelte az eseményeket. Ladislav Adamec csehszlovák kormányfő vasárnap titokban találkozott néhány ellenzékivel a lakásán, ám ezen kívül napokig semmi sem történt.

November 23-án, csütörtökön Miloš Jakeš pártfőtitkár nyilvánosság elé lépett és elítélte a „szocialista rendszer felforgatását”. A keményvonalas Jakeš rosszul mérte fel a helyzetet, párttársai ugyanis az előre menekülés mellett döntöttek. A CSKP Központi Bizottságának másnapi rendkívüli ülésén leváltották Jakešt és több dogmatikus kommunistát, egyben elutasították a tüntetések véres leverését.

Egy héttel a szétkergetett diákmenetelés után tehát százezrek tiltakoztak az utcákon, az egyetemisták sztrájkoltak, ellenzéki tömegmozgalmak alakultak, a CSKP pedig zavarodottan állt az események előtt – de elvetette az erőszak alkalmazását. Utólag nézve az eseményeket – és figyelembe véve a környező országokban zajló rendszerváltásokat is –, innen már nem volt visszaút.