A főnök megszakíthatja beosztottjai nyaralását

A gyakorlatban a szabadság időpontjának meghatározása általában úgy működik, hogy az alkalmazott javasol valamilyen időpontot, és felettese közös megállapodás alapján ezt jóváhagyja. A tervezés bonyolultabb lehet olyan vállalatoknál, ahol folyamatos termelést kell biztosítani, s a gépeket az alkalmazottak szabadsága miatt sem lehet leállítani. Azt kell mérlegelni, a szabadságot igénylő személy milyen feladatokat lát el, azok teljesítése tűr-e halasztást, esetleg az illető helyettesíthető-e. Az alkalmazott gyengébb pozícióban van a munkaadónál, a munkajogi előírásokra hivatkozva csak azzal érvelhet, hogy a szabadságra jogos igénye van, melyre a cégnek tekintettel kell lennie. Slavěna Vorobelová, a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség szóvivője érdeklődésünkre elmondta: törvényből kifolyólag a 33 éven aluliaknak 20, az idősebbeknek 25 szabadnap jár, de előfordulhat, hogy a munkaadó egyfajta jutalomként vagy a kollektív szerződésből kifolyólag plusz szabadnapokat ad. A köztisztviselők plusz 5 napot kapnak az államtól. A leghosszabb összefüggő – 8 hetes – szabadságot a pedagógusok élvezhetik. Két hét folyamatos pihenésA jogszabály szerint minden alkalmazottnak évente egyszer legalább két hétig tartó, megszakítás nélküli pihenést kell biztosítani. Akik nem egész évre szóló munkaszerződést kötöttek, a törvényben garantált 20, illetve a 25 szabadnap időarányos részére jogosultak. A szerződés aláírása után legalább 60 napot le kell dolgozni, az esetleges szabadságigényt a főnök az első két hónapban indoklás nélkül elutasíthatja, de jóvá is hagyhatja. Ha a meghatározott időre kötött szerződés lejárta előtt objektív okokból, vagy mert képtelen kompromisszumra jutni felettesével, az alkalmazott képtelen kimeríteni szabadságát, a cég köteles kifizetni, ezen nem spórolhatnak. A szabadság felfüggesztése drágaAnyagilag az sem éri meg a munkaadónak, ha váratlanul visszahívja szabadságáról beosztottját. Indokolt esetben a munkatörvénykönyv erre feljogosítja, ugyanakkor ha ebből beosztottjának kára keletkezik, köteles téríteni. Vagyis a hazautazás és az esetleges stornó költségeit a cég állja. „A munkaadó köteles téríteni azokat a kiadásokat, melyek az alkalmazott önhibáján kívül keletkeztek annak következtében, hogy a munkáltató megváltoztatta a szabadság időpontját, vagy hazahívta a nyaralásról” – szögezte le Vorobelová. A hatályos törvény azt is kimondja, hogy bár a szabadnapokról a főnök határoz, döntését nem hozhatja meg az utolsó pillanatban. Az alkalmazottnak legalább 2 héttel a tervezett pihenés előtt tudnia kell, hogy főnöke jóváhagyta. Ez az időszak csak az alkalmazott beleegyezésével lehet rövidebb. „Ha valaki úgy érzi, megsértették a munkajogi viszonyból fakadó jogait – például a szabadságok merítése kapcsán –, panaszt emelhet az illetékes munkaügyi felügyelőségnél” – mondta lapunknak a szóvivő.