A bíróság szerint az ĽSNS közvetlenül nem veszélyezteti a demokráciát

A törvényszék tegnap úgy döntött, nem oszlatja fel az ĽSNS-t. Jana Zemková, a bírói tanács elnöke a döntés indoklásában elmondta, egy közigazgatási eljárásban a törvényszék nem köteles bizonyítékokat keresni, csak azokat az érveket veszi figyelembe, amelyeket az ügyészség bemutat. A bíróság szerint a Főügyészség által beadott vádirat nem tartalmazott elég bizonyítékot, amely alapján a pártot betilthatták volna.

A döntés során figyelembe vették az ĽSNS programját, a pártszimpatizánsoknak a személyvonatokban folytatott járőrözését. Nem tartották azonban megfelelő bizonyítéknak a parlamenti képviselőiknek, Milan Mazureknek és Stanislav Mizíknek azon peres ügyeit, amelyekben rasszista kijelentésekkel vádolják őket, mert még nem született jogerős ítélet. „A közigazgatási tanács ezekben az ügyekben nem dönthet, csak állást foglalhat velük kapcsolatban” – mondta Zemková. Ezek alapján a törvényszék úgy látja, a párt közvetlenül nem veszélyezteti a demokráciát, hiszen ahhoz kevés parlamenti képviselővel rendelkezik. Az ĽSNS a programjában szinonimaként használja a cigány és a parazita kifejezéseket. A Főügyészség közölte, csak az ítélet hivatalos kézbesítése után reagál a fejleményekre.

Gál a munkahelyére ment

Marian Kotleba szerint a bíróság döntése igazolja, hogy legitim, demokratikus politikai formációként működnek. Megköszönte a bírói tanácsnak a döntést, és elfogadhatatlannak tartotta, hogy egyes vezető politikusok szerinte be akartak avatkozni a bíróság döntésébe. A parlament elnökének, Andrej Dankónak (SNS) a párt feloszlatására vonatkozó kijelentései mellett kiemelte, hogy Gál Gábor (Híd) az igazságügyi tárca vezetője a tárgyalás előtt megjelent a Legfelsőbb Bíróság épületében. Kotleba szerint ezért a miniszternek le kellene mondania.

A Legfelsőbb Bíróság épületében székel azonban az igazságügyi minisztérium is, vagyis a tárcavezető a munkahelyére érkezett meg. Gál jelezte, tiszteletben tartja a bíróság döntését, de szerinte az ĽSNS fasiszta jegyeket mutat. „A fasizmusnak nincs keresnivalója Szlovákiában” – mondta, majd az épület előtt a szélsőségesek ellen tiltakozókkal is beszélt. Egyben visszautasította, hogy nyomást gyakorolt volna a bíróságra.

Előtte, utána tüntetnek

Néhány közszereplő már tegnap, az ítélethirdetés előtt is tüntetett a Legfelsőbb Bíróság épületének bejáratánál. Az Elfeledett Szlovákia polgári kezdeményezés által szervezett megmozduláson számos közéleti személyiség vett részt, többek között Zuzana Kronerová színésznő, Eva Mosnáková, Ján Benčík polgárjogi aktivista, Milan Kaščák zenész, a Pohoda fesztivál szervezője és Martin M. Šimečka, valamint Marián Leško újságíró, publicista.
A Mi Szlovákiánk, a Nácik Nélküli Pozsony és a Felkelés Folytatódik nevű antifasiszta szervezetek csütörtökön 18:00 órai kezdettel tiltakozó megmozdulást hívtak össze a pozsonyi Sznf térre. A szervezők azt írják, tudatosítják, a tüntetés csak szimbolikus erővel bír, de szerintük meg kell mutatni, hogy a széles nyilvánosság gátat akar vetni az intézményekben előrenyomuló fasisztáknak.

Elfogadjuk, de…

Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök a döntésre reagálva Facebook-bejegyzésében azt írja, tiszteltben tartja a Legfelsőbb Bíróság döntését. Az ĽSNS-t ugyan nem nevesítette, de kijelenti, a holokauszttagadó és a fasizmust támogató pártoknak nincs helye a modern társadalmakban. Hozzátette, a demokratikus pártok feladata, hogy elfogadható alternatívát kínáljanak azok számára is, akik ma a szélsőségesekkel szimpatizálnak.

A Híd nevében Debnár Klára, a kormánypárt szóvivője elmondta, nekik is tiszteletben kell tartaniuk a Legfelsőbb Bíróság döntését, de értelmezésük szerint ez nem törvényesíti Kotleba pártjának nézeteit, „amelyeknek egy 21. századi társadalomban nem kellene teret kapniuk” – fejtette ki a szóvivő. Hasonlóképpen nyilatkozott a párt elnöke, Bugár Béla is, aki szerint egy holokauszttagadó politikai szubjektumnak nincs keresnivalója a parlamenti demokráciában. „Kotlebáék egy bűnöző rezsimet és ideológiát népszerűsítenek, ami pedig szemben áll az alkotmányunkkal és a Híd meggyőződésével is” – mondta Bugár.

Andrej Danko házelnök, az SNS vezetője a bíróság döntésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, tiszteletben tartja azt, de nem kívánja bővebben kommentálni. Az ellenzéki SaS vezetőjét, Richard Sulíkot nem lepte meg a törvényszék határozata. Szerinte nem is volt elegendő indok a párt feloszlatására, és hozzátette, Kotleba pártját politikai versenyben kell legyőzni. Lucia Žitňanská korábbi hidas igazságügyi miniszter, jelenlegi független parlamenti képviselő elmondta, az állam nem tudott fellépni azok ellen, akik rendszeresen átlépnek bizonyos határokat. Veronika Remišová (OĽaNO) a főügyész Jaromír Čižnár felelősségét hangsúlyozta, hiszen szerinte az ĽSNS betiltására beadott indítványt szakszerűtlenül fogalmazták meg.

Kotleba megnyugodhat

Grigorij Mesežnikov elemző úgy véli, a Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntése általánosan bátorító hatással lesz majd Kotlebáékra. „Azzal érvelhetnek majd, hogy egy szabályos pártként működnek” – mondta az elemző, és hozzátette, hogy az ĽSNS innentől kezdve egy kényelmes helyzetben van, hiszen a bíróság döntésével érvelhetnek, ha szélsőségességgel vádolják őket. Mesežnikov úgy gondolja, Kotlebáék részéről a jövőben nyíltabb antiszemita és rasszista megnyilvánulások várhatóak. A szélsőséges párt koalíciós potenciáljáról pedig elmondta, a legtöbb párt kizárta, hogy a közös kormányzás érdekében tárgyalásokat kezdenének velük. „Egy dolog, amikor valaki azt mondja, nem akar koalícióra lépni velük, de már mást jelentene, ha azt mondaná, nem is fogja ezt megtenni” – állítja az elemző.

Orbán felé is kacsingat

Kotlebát a tegnapi sajtótájékoztatón arról is kérdezték, hogy a jövőre várható parlamenti választás után kivel lépne koalícióra. Az ĽSNS elnöke erre kitérő választ adott. Arra a kérdésre azonban, hogy az EP-ben belépne-e egy olyan frakcióba, amelyben a Fidesz magyar kormánypárt képviselői is helyet foglalnak, Kotleba azt válaszolta: „Ezt nem tartom kizártnak.” A sajtótájékoztató után Štefan Sojka, a párt dévényi szervezetének elnöke elmondta, már felvették a kapcsolatot egyes budapesti parlamenti képviselőkkel, de nem akarta elárulni, kikkel.

A Legfelsőbb Bíróság érvelése:

- A párt betiltása az egyesülési jog durva korlátozása lenne.
- Egy pártot csak akkor lehet feloszlatni, amikor már nincs más lehetőség, hogy fellépjenek ellene.
- A bíróság nem vette figyelembe, hogy a párt képviselői ellen büntetőeljárás folyik.
- A bíróság szerint az nem bűn, hogy az ĽSNS kiléptetné Szlovákiát az EU-ból és a NATO-ból.
- Nem látták elegendően bizonyítottnak, hogy a párt meg akarja dönteni a fennálló demokratikus berendezkedést.
- A bíróság szerint a megyei és az államfőválasztás azt mutatja, hogy Kotlebáék visszaszorulóban vannak, így a demokrácia megvédi magát a szélsőségektől.
- A bizonyítékok száma sem volt elegendő.