A 2002. év legsúlyosabb természeti katasztrófái

A víz volt az úr PrágábanTASR-felvételA legtöbb halálos áldozata a márciusi afganisztáni földrengésnek volt, becslések szerint 4800 ember halt meg. Az egész világot sokkolta az olasz kisváros, San Giuliano di Puglia október végi tragédiája, ahol a földrengés következtében leszakadt a födém egy iskolában, 25 gyermek halálát okozva.

JANUÁR

Január 17–21. – A közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságban működésbe lépett a Nyiragongo vulkán, aminek következtében legalább 45 ember meghalt és mintegy félmillióan menekültek el otthonaikból a szomszédos Ruandába. Január 21-én a Richter-skála szerint 4,5 és afölötti erősségű földrengések rázták meg Goma körzetét, a Nyiragongo vulkán térségét és Gisenyi városát.

MÁRCIUS

Március 3. – A Richter-skála szerinti 7,2 erősségű földrengés pusztított az észak-afganisztáni Szamangán tartományban, az epicentrumban, Dahli-e-Zeu nevű faluban legalább 100 ember életét vesztette. A katasztrófa tucatnyi áldozatot követelt Kabulban és néhány más észak-afganisztáni településen is, néhány száz ház összeomlott. A földmozgást Pakisztánban, Indiában, Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban is érezni lehetett.

Március 25. – Afganisztánt a Richter-skála szerinti 6-os, majd később egy 5-ös erősségű rengés rázta meg, melynek epicentrumát az ország északi térségében fekvő Hindukus hegységben lokalizálták. A földmozgás leginkább a Baglán tartományban lévő Nahrin és Burka körzetében pusztított. Hivatalos források mintegy 2000 halottról és 4000 sebesültről számoltak be, de becslések szerint 4800 ember vesztette életét. Tízezer otthon romba dőlt.

MÁJUS

Május 22. – Az India déli részén fekvő Ándhra Prades államban május 22-i adatok szerint összesen 1030 ember halálát okozta a több napig tartó 50 Celsius-fok közeli rendkívüli forróság.

JÚNIUS

A Kínában pusztító júniusi viharok és áradások következtében 793 ember életét vesztette és 110 ezer ember vált hajléktalanná egy július 13-i jelentés szerint. A természeti csapások Csianghszi (Jiangxi), Fucsien (Fujian), Hupej (Hubei), Kujcsou (Guizhou), Senhszi (Shaanxi), Szecsuán (Sichuan) tartományokban és Kuanghszi-Csuang (Guangxi-Zhuang) autonóm területen okozták a legnagyobb károkat, melyeknek mértéke 3,6 milliárd dollárnak megfelelő összegre tehető.

Június-július – A Dél-Oroszországot hetekig sújtó áradások következtében július 6-i összesítések szerint 104 ember vesztette életét, 343 település került víz alá, 7519 ház dőlt össze és csaknem 48 ezer rongálódott meg. Összesen 102 ezer embert telepítettek ki.

JÚLIUS

Július 22. – Irán északi és nyugati részét a Richter-skálán mért 6,3 fokozatú földrengés rázta meg, amely hivatalos adatok szerint 230 halálos áldozattal járt Kazvin tartományban és Hamedán térségében. A sérültek száma ezerre tehető, több ezren váltak hajléktalanná.

Július 25. – Mintegy négyszáz helyen pusztított tűzvész Oroszország erdeiben, a Távol-Keleten 103 tűzfészek alakult ki, több mint 95 ezer hektár tajga égett le. A Moszkva környékén pusztító 120 tűzfészek összesen 249 hektárnyi erdőt és tőzegtelepet borított lángokba. Augusztus 1-jére fojtogató füstfelhő lepte el a Moszkvát és környékét, és több napra megbénította a főváros közlekedését.

AUGUSZTUS

Augusztus 14–23. – Az utóbbi száz év legnagyobb áradása vonult le több közép-európai ország folyóin a rendkívüli esős időjárás miatt. Németországban az árhullám Szászország, Szász-Anhalt és Bajorország tartományokat sújtotta a legjobban, 20 halálos áldozatot követelt, több ezer ember telepítettek ki. Az Elba 17-én 9,39 méteres vízmagasságon tetőzött Drezdánál. Csehországban, Prágában a Moldva vízszintjének hatalmas növekedése miatt ki kellett telepíteni több negyedből a lakókat, a főváros egy részét és a metrót elöntötte a víz. A halálos áldozatok száma országszerte 17 volt, víz alá kerültek a Moldva és az Elba menti nagy vegyi üzemek, s mintegy 220 ezer embert telepítettek ki lakóhelyéről. Az árvíz Csehországban mintegy 85 milliárd korona (2,2 milliárd euró) kárt okozott, míg Németországnak – nem végleges adatok szerint – közel 9,2 milliárd euró kárt. Szlovákiában Dévény és Pozsony között áradt a Duna, de a főváros nem került veszélybe. Pozsonynál a Duna 15-én tetőzött 986 centiméterrel, amely 16 centiméterrel haladta meg az 1899-ben mért eddigi legmagasabb vízállást. Ausztriában is több milliárd euróra becsülték az árvíz okozta károkat. A dunai árvíz Magyarországot is érintette. Budapesten augusztus 19-én 848, Mohácsnál 22-én 925 centiméterrel tetőzött a folyó, a kárérték összege mintegy 6,8 milliárd forint.

Hatalmas erejű monszunesők pusztítottak Dél-Ázsia területén; az áradások és földcsuszamlások 800-nál több ember halálát okozták. India Bihar államában 279, Asszám, Mizoram, Manipur és Arunácsal Prades államban 68 ember halálát okozta az árvíz. Nepálban földcsuszamlások miatt 422 ember halt meg. Asszám államban 5 millió ember, Bangladesben 7 millió ember vált földönfutóvá.

Augusztus 31–szeptember 1. – Az elmúlt negyven év legnagyobb erejű, Rusza névre keresztelt tájfunja söpört végig Dél-Koreán. A két napon keresztül tomboló, viharos erejű szélvihar okozta áradások és földcsuszamlások következtében szeptember 3-i adatok szerint 113 ember vesztette életét és 71 eltűnt; az anyagi károk meghaladják a 700 millió dollárt.

SZEPTEMBER

A hónap elején bőséges csapadékkal járó heves vihar söpört végig Svájcon, Ausztrián, Csehországon és Lengyelországon. Svájcban egy halálos áldozatot is követelt, két személy eltűnt. Az esőzés az ausztriai Tirolban, illetve Salzburg tartományban sárlavinákat és áradásokat okozott. Csehországban az esőzés miatt ismét megáradtak a patakok České Budějovice környékén és hasonló helyzet állt elő Lengyelországban, az alsó-sziléziai Walbr-zych városban és környékén is, ahol a medrükből kilépett folyók szintén megbénították a helyi közlekedést.

Szeptember 9–10. – Viharos esőzések és rendkívüli árvizek pusztítottak Franciaországban, a Rhone völgyében. Az ítéletidőben 21 ember vesztette életet, nyolc személy eltűnt; közel 450 millió euró kár keletkezett. A csapadékzóna Nagy-Britannia irányába haladt tovább, ahol a déli partvidékét és az ország középső részét elérve áradásokat és szélviharokat idézett elő, s négy ember életét vesztette. Az orkán erejű szél súlyos fennakadásokat okozott a vasúti és közúti közlekedésben.

Szeptember 28. – Vietnam középső, illetve déli részén, a Mekong folyó deltavidékén pusztító áradások és a nyomukban fellépő földcsuszamlások következtében július közepe óta 237 ember vesztette életét és mintegy 100 ezer főt telepítettek ki lakóhelyéről.

OKTÓBER

Október 2. – Az ENSZ közzétett becslései szerint közel 15 millió embert fenyeget súlyos éhínség Afrika déli részén.

Október 26. – Élénk földmozgás kíséretében október 26-án működésbe lépett a Szicília keleti részén fekvő Etna. A legerősebb, a Mercalli-skála szerinti 4,2-es földrengést október 27-én észlelték. Mintegy ezer ember menekült el otthonából. Október 30-án az olasz kormány rendkívüli állapotot hirdetett ki a térségben, mivel a tűzhányó működése továbbra sem lanyhult; a kitörés két frontján (2800 méter magasságban, Nicolosi, illetve 2300 méter magasságban, Lingualossa irányában) továbbra is gyors ütemben tört felszínre a láva. A vulkánkitörés novemberben is folytatódott.

Október 26–27. – ĺtéletidő sújtotta Európát és Mexikót. A Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában tomboló orkán erejű szélvihar 33 ember életét követelte, épületeket döntött romba, fákat csavart ki tövestül, fennakadásokat okozott a közúti közlekedésben, a légi- és tengeri forgalomban. Mexikó nyugati partjainál ugyanakkor a Kenne nevű orkán pusztított.

Október 31.–november 1. – A Richter-skála szerinti 5,4-es erősségű földrengés rázta meg Molise dél-olasz tartomány székhelyét, Campobassót és környékét. A szomszédos tartományokban is érzékelhető rengés következtében San Giuliano di Pugliába leszakadt a födém egy iskolában, ahol mintegy ötven gyermek tartózkodott. Az Etna körzetéhez hasonlóan az olasz kormány ebben térségében is meghirdette a rendkívüli állapotot. A katasztrófának 29 halálos áldozata volt, közülük 25 gyermek. Összesen 5538 ember vált hajléktalanná.

NOVEMBER

November 27–29. – Esőzések miatti áradások és földcsuszamlások pusztítottak Olaszország északi részén: Lombardia, Veneto, Friuli-Venezia Giulia, Piemont, Liguria és Emilia Romagna tartományokban. November 28-i becslések szerint mintegy félmilliárd eurós kár keletkezett a négy észak-olaszországi tartomány (Piemont, Liguria, Lombardia és Friuli-Venezia Giulia) gazdaságában. A megduzzadt Pó folyó november 29-én tetőzött az észak-olaszországi Mantovánál, ahol vízszintje elérte a 8 méter 60 centimétert. Monzában egy ember eltűnt, Brescia környékén egy ember életét vesztette.