7473 euró nettó jut egy főre

A GfK rendszeresen felméri az európai országok vásárlóerejét, hogy összehasonlítást adjon a kontinens „gazdag” és „szegény” régiói között fennálló egyenlőtlenségekről. A GfK Vásárlóerő adatai azt a rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelentik, amellyel a lakosok és háztartások rendelkeznek. A tegnap közzétett legújabb tanulmány szerint vásárlóerő tekintetében Szlovákia a vizsgált 42 ország közül a 23. Az ország lakossága évente 40,4 milliárd eurónyi elkölthető jövedelemmel rendelkezik, egy személyre nálunk így átlagosan 7473 eurónyi jövedelem jut. A vizsgált 42 ország együttes elkölthető jövedelme ezzel szemben 8,62 billió euró, vagyis az egy személyre jutó európai átlag 12 890 euró.

Az egyes európai országok között jelentős különbségek vannak. A leggazdagabb országnak számító Liechtensteinben az egy személyre számított elkölthető jövedelem csaknem 59 ezer euró. A sorban Svájc (36,3 ezer euró) és Norvégia (31,7 ezer euró) következik. Szlovákiát a szomszédos országok közül csak Ausztria előzte meg, amely az egy személyre jutó 21,3 ezer eurós elkölthető jövedelemmel Európa 6. leggazdagabb állama. Csehország a mostani listán a 24., Lengyelország a 28., Magyarország pedig a 31. Az egy személyre jutó 5 ezer eurós magyar vásárlóerő a szlováknak csupán a kétharmadát teszi ki. A lista alsó felében található Fehéroroszországban, Ukrajnában és Moldovában az egy főre jutó vásárlóerő nem éri el a 2 ezer eurót sem. A legszegényebb Moldovában az átlagosan elkölthető jövedelem 1284 euró, ami az európai átlagnak még a tizedét sem éri el.

Regionális szakadékok

Kirívó különbségek vannak azonban Szlovákián belül is. Pozsony vásárlóereje például 44 százalékkal haladja meg az országos átlagot, míg Eperjes megye az átlagtól 16 százalékkal marad el. A fővárosban 10 738 euró nettó bevétel jut egy főre, és viszonylag gazdag régióknak számítanak még a főváros környéki járások is. Az országos átlagnál nagyobb a vásárlóerő Besztercebányán, Nyitrán, Zsolnán, Trencsénben és még Dunaszerdahelyen is. A sereghajtók között ezúttal is a Késmárki, Rimaszombati, Gölnicbányai és Varannói járást találjuk, ahol a vásárlóerő az országos átlag kevesebb, mint 80 százaléka. Az eperjesi régióban az egy főre jutó bevétel csak 6290 euró, igaz, még ez is jobb, mint a magyarországi átlag.

Magyarország így teljesít

„A magyarok 5009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20 621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede” – érzékeltette a különbségeket Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Szlovákiához viszonyítva is sokkal rosszabbul áll, az egy főre jutó 7473 eurós szlovákiai vásárlóerőnek is csupán a kétharmadát teszi ki. Magyarország – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is megelőzi Montenegrót (4541 euró) és Romániát (3491 euró), ám Horvátország (5208 euró) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már Magyarország elé került. Az ország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38,9 százaléka.

A Magyarországon csupán hat megye vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó országos átlagot, amelyet leginkább Veszprém megye reprezentál, ahol az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 5007 euró. A megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó 6520 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák és a cseh országos 7500 eurós szinttől. (mi, lpj, hvg.hu)