Míg Szlovákiában szülés után a nők nagyjából 4-5 napot vannak kórházban, Angliában legfeljebb 24 órát
7 nap a kórházi kezelés átlaga
A szlovákiai kórházakban átlagban 7,4 nap a kezelés hossza – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának friss felméréséből. Ezzel közel vagyunk az európai átlaghoz, de Tomáš Szalay, az Egészségpolitikai Intézet (HPI) ügyvezető igazgatója szerint így is van mit javítani.
Az Eurostat adatai szerint egy kórházi kezelés átlagban 7 napos az EU-tagállamokban. Szlovákia tehát mindössze 0,4 nappal haladja meg az átlagot, vagyis nagyjából fél nappal tölt egy-egy beteg többet a kórházban, mint például Spanyolországban vagy Nagy-Britanniában. Az EU-n belül Csehországban a legrosszabb a helyzet, ahol csaknem 10 napos a kórházi kezelés átlagos hossza, de Ausztriában is hosszabb, 8 napig tart. Magyarországról nem szerepelnek friss adatok az összegzésben, a 2015-ös felmérés alapján a kórházi ellátás hossza ott is mintegy 10 nap volt. A tagállamok közül Hollandia áll a legjobban, itt 4 és fél napig tartják bent a pácienseket.
A kezelések hosszával Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter is elégedetlen, elmondása szerint az idén induló kórházreform egyik célja, hogy az európai átlag alá csökkentse az ellátás idejét. „A világban régóta bevett dolog a kezelések lerövidítése. Ezzel a kórházi ágyak kihasználtsága is javulna nálunk” – jelentette ki az egészségügyi miniszter. Azonban nem sieti el a dolgot a minisztérium, a terv szerint 2030-ra rövidülne 6 napra a kórházi ellátás.
Tomáš Szalay szerint a felmérés adatait óvatosan kell kezelni, hiszen eltérések lehetnek egyes országok számítási módszereiben. „A statisztikai hivatal ugyan meghatározza, hogy az országok milyen szempontok alapján készítsék el a felmérést, ennek ellenére így is sokszor módszertani különbségeket fedezünk fel a kapott adatok között. Például néhány országban nem számolták be a tartósan betegek kezelését. Itt elsősorban azokról van szó, akik akár 200–300 napot is kórházban töltenek. Így viszonylag nehéz összehasonlítani a kórházi kezelések hosszát. Ezért óvatosan kell levonni a következtetéseket az adatokból, csak bizonyos támpontokat adnak a minisztériumnak” – jelentette ki a HPI ügyvezető igazgatója.
Néha a beteg csak azért van kórházban, hogy fizessen a biztosító
Az Európai Unió statisztikai hivatalának felmérése szerint átlagban 7,4 napig tart egy kórházi ellátás Szlovákiában. A szomszéd államok közül Csehország, Magyarország és Ausztria is rosszabbul teljesített a felmérésben.
Egy átlagos kórházi kezelés hossza európai viszonylatban 7 nap, a szlovák kórházak ezt mindössze fél nappal lépik túl. Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter azonban legalább 2 nappal csökkentené a kórházi kezelések idejét. Reményei szerint az idén induló kórházreformnak köszönhetően ez 2030-ra meg is valósul.
Tomáš Szalay, az Egészségpolitikai Intézet (HPI) ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az Eurostats adatai nem teljesen pontosak, ennek ellenére megfelelő kiindulópontként szolgálhatnak a kórházak kiértékelésénél. „Ha nem is teljesen pontosak a mérések, az mindenképpen igaz, hogy a kórházi ellátás hossza folyamatosan csökken, és jelenleg nagyjából 7 nap lehet az átlag” – jelentette ki a szakember.
Összhang kellene
Szalay szerint a páciensek kevesebb időt is tölthetnének a kórházakban, ehhez azonban több fontos változtatásra lesz szükség.
„Elsősorban az utókezelések rendszerét kellene megváltoztatni, ugyanis egyáltalán nincs összhang a járóbeteg-ellátás és a fekvőbetegellátás között. Hogy egy példát is mondjak: a szakmában már régóta kérdéses a szülés utáni ellátás. Szlovákiában szülés után a nők nagyjából 4-5 napot vannak kórházban. Ehhez képest Angliában legfeljebb 24 órát. Az orvosok ellenőrzik, hogy az életfunkciók rendben vannak-e, aztán mehetnek haza. Nálunk azonban a nők 4 napig feleslegesen fekszenek a kórházban, hiszen a gyermekek állapotát akár a körzeti orvosok is ellenőrizhetnék, ha házhoz mennének. Ebből is látszik, hogy a kórházakat sokkal ügyesebben is ki lehetne használni, azonban egyelőre senki sem akar lépni” – mondta lapunknak a HPI ügyvezető igazgatója.
A biztosító is befolyásol
Szalay úgy véli, hogy az egészségbiztosítók fizetési módszerei is nagyban befolyásolják a fekvőbetegellátás hatékonyságát. „A biztosító sok esetben csak akkor fizeti ki a teljes ellátást, ha a beteg eltölt egy bizonyos számú napot a kórházban. Tegyük fel, hogy egy kezelés normális esetben 4-5 napig tart. A beteg azonban 2 nap alatt rendbe jön. Ha az orvos hazaküldi, akkor lehet, hogy a kezelésnek csak a felét téríti meg a biztosító. Vagyis sokszor az orvosok is azt szorgalmazzák, hogy a beteg minél tovább bent maradjon. Példaként itt is felhozhatnám a szülést: Szlovákiában a biztosító nem a szülés költségeit téríti meg, hanem a szülés után befejezett kórházi ellátást. Tehát ha az orvos nem tartaná bent négy napig a beteget, akkor nem kapna a biztosítótól semmit. Ebből is látszik, hogy a biztosító elhibázott fizetési módszere arra készteti az orvost, hogy feleslegesen nyújtsa az ellátást. A fejlett nyugati országokban ez egyáltalán nem így van. Ha ezt nálunk is sikerülne megváltoztatni, a kórházi kezelések hossza 7 napról lecsökkenhetne akár 4-5 napra is” – magyarázta a szakértő.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.