Közélet

52 ezer diák esett ki a távoktatásból a koronavírus első hullámának idején

Pozsony | Az oktatási minisztérium elemzői kiderítették, a koronavírus-járvány első hulláma során 52 ezer tanuló nem részesült semmilyen oktatásban, 128 ezer diák pedig internet nélkül volt kénytelen tanulni. A tárca vezetése nem verte nagy dobra az adatokat, inkább a saját elemzői ellen támadt.
Czímer Gábor

2020. szeptember 28. 12:00

Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter szívecskét osztogat a diákoknak. A második hullámban ez kevés lesz. ⋌(TASR)
Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter szívecskét osztogat a diákoknak. A második hullámban ez kevés lesz. (TASR)

A szaktárca alá tartozó Oktatáspolitikai Intézet (IVP) elemzői tavasszal még úgy becsülték, a koronavírus-járvány első hulláma miatt bevezetett korlátozások, így az iskolák bezárása miatt hozzávetőlegesen 32 ezer diák fog teljesen kimaradni a tanításból. Az intézet által a nyáron végzett felmérésből azonban kiderült, 52 ezerre tehető azoknak a tanulóknak a száma, akik az iskolák bezárása óta semmiféle oktatásban nem részesültek. Ez az ország összes tanulójának 7,5 százaléka. Ez azt jelenti, sem az interneten, sem feladatlapokon és a tanárral való telefonbeszélgetésen keresztül sem tudtak bekapcsolódni a járvány miatt bevezetett távoktatásba. A pedagógusok egyszerűen elvesztették a kapcsolatot ezekkel a diákokkal.

Az oktatásból elsősorban a leszakadó régiókban élő és a szociálisan hátrányos helyzetű családokból származó gyerekek maradtak ki. Míg azokban az iskolákban, ahol a diákok szinte teljes mértékben átlagos szociális hátterű családokból származnak, a tanárok a tanulóknak csak 3 százalékát vesztették szem elől, addig a nagyszámú hátrányos helyzetű tanulóval rendelkező intézményekben ez a szám 24 százalék. Ezen jelzőszám területi megoszlása pedig azt mutatja, hogy Kassa megyében a diákok 12,7 százaléka nem vett részt az oktatásban. A negatív sorban Kassát Eperjes megye (11,8 %) és Besztercebánya megye (9,2 %) követi. 

A hiányzó internet
A felmérésből az is kiderült, hogy a tavaszi iskolabezárások idején 128 ezer diák (18,5 %), ebből 106 ezer alapiskolás tanuló nem tudott az interneten tanulni. E gyerekek nagy része valószínűleg kinyomtatott feladatlapok, esetleg a tanárral való telefonos beszélgetés formájában vett részt az oktatásban. Az intézet által közreadott jelentés szerint ebben a csoportban is felülreprezentáltak a szociálisan hátrányos helyzetű családokban élő diákok. Azokban az iskolákban, ahol magas a hátrányos helyzetű gyermekek aránya, a tanárok a diákok 51 százalékával nem tudták interneten tartani a kapcsolatot. Összehasonlításképpen az átlagos intézményekben ez a mutató 10 százalék körül van.

A tavaszi távoktatás idején a speciális alapiskolák tanulóinak 64 százaléka, azaz 11 ezer diák volt internet-hozzáférés nélkül. A legtöbben megint a feljebb említett három régióban, Kassa (27,3%), Eperjes (29,4%) és Besztercebánya (23,1%) megyében voltak kénytelenek nélkülözni a világhálót a távoktatás során. A kutatásból ráadásul kiderült, a tanárok többsége az internetet arra használta, hogy feladatokat küldjön a diákjainak és aztán ellenőrizze, a tanulók elvégezték-e azokat. Kevesebben voltak, akik, videókonferencia formájában online órákat szerveztek. Az utóbbi módszer jóval hatékonyabb.

A tanárnak is segítség kell
A felmérés adatai szerint minden negyedik pedagógus nem fért hozzá megfelelően gyors internetkapcsolathoz és minden ötödik tanár számolt be arról, hogy jelentősen megnövekedtek az internet-előfizetésre fordított kiadásai. Négyötödük szerint pedig egy újabb iskolabezárás esetén leginkább a technológiai eszközök használatára irányuló képzésre lenne szükségük. A kutatás során az igazgatókat is megkérdezték, akik szerint elsősorban a diákoknak kellene megfelelő hozzáférést biztosítani az online oktatáshoz, a tanárok megnövekedett telefon- és internetszámlájának kompenzálására is szükség lenne, illetve elengedhetetlen, hogy minőségi távoktatási segédanyagok álljanak rendelkezésre.

A kutatásuk eredményei alapján az IVP szakemberei azt javasolják, hogy amíg csak lehet, maradjanak nyitva az iskolák. Ha pedig mégis be kell zárni azokat, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a lehető legtöbb gyermeknek legyen hozzáférése az online oktatáshoz, gyors internetkapcsolathoz, megfelelő digitális eszközökhöz. Ha a távoktatás valamiért nem megvalósítható, akkor meg kell találni annak a módját, hogy a folyamatból kimaradó diákokat egyesével, vagy kisebb csoportokban a közösségi központokban, községházákon, kultúrházakban tanítsák. A szakértők szerint a tanároknak képzéseket és korlátlan ingyenes telefonhívásokat kell biztosítani, hogy ezáltal kapcsolatban tudjanak maradni a diákjaikkal.

A politikai botrány
A felmérés miatt ellentét alakult ki az oktatási minisztérium vezetése és a tárcához tartozó szakemberek között. Az IVP analitikusai már az előző iskolaév végén el szerették volna kezdeni az adatgyűjtést, de a tárca vezetése ezt csak a nyári szünetben engedte meg számukra. Ennek ellenére a megszólított iskolák több mint 77 százaléka működött együtt a felmérésben. Ez 2200 igazgatót és több mint 15 600 tanárt jelent.

Az elemzők augusztus végére el is készítették a legfontosabb adatokból álló kimutatást, de a minisztérium vezetése nem engedélyezte, hogy nyilvánosságra hozzák. A tárca végül szeptember 17-én tette közzé a jelentést. Ekkor azonban az IVP egyik szakembere, Juraj Čokyna a saját közösségi oldalán hozott nyilvánosságra egy infografikát, amely a legfontosabb adatokat, így az oktatásból kimaradó tanulók rendkívül magas számát és köztük a szociálisan hátrányos helyzetben lévő diákok magas arányát mutatja. Čokyna azt állítja, a tárca vezetői tendenciózusságra hivatkozva nem engedték, hogy a grafika bekerüljön a jelentésbe. Hozzátette, egyre gyakrabban éreznek a minisztérium vezetése felől érkező politikai nyomást, és arra utalt, hogy a tárca vezetése szándékosan késleltette az iskolakezdés utánra az elemzés adatainak megjelenését.

Erre a Branislav Gröhling (SaS) által vezetett minisztérium egy közleményben reagált, amelyben az „exminiszter, Martina Lubyová (SNS) elemzőinek” nevezik az IVP munkatársait. Erre pedig három parlamenten kívüli párt politikusa, Ravasz Ábel (Híd), Juraj Hipš (Spolu) és Michal Šimečka (Progresszív Szlovákia) nyílt levélben állt ki az IVP elemzői mellett. „Nem találjuk méltónak azt, hogy a konstruktív, dologi vita helyett saját elemzőikre személyes sértésekkel támadnak, mondván hogy ők »Lubyová emberei«” – fogalmaznak.

A magyar iskolák
Ravasz, aki az előző kormány romaügyi kormánybiztosa volt, lapunknak magáról a jelentésről elmondta, az IVP adataiból az is látszik, hogy a roma tanulók 60 százalékának nincs internet-hozzá-férése. Kiemelte, az adatokból az látszik, hogy a távoktatás során a hátrányos helyzetben élő gyerekek nagy részének komoly problémákkal kell szembenéznie. „Az oktatási minisztérium pedig nem tett eleget azért, hogy ez a járvány második hulláma idején már ne így legyen” – tette hozzá.

Ravasz szerint az első hullám idején a tárca intézkedései közül problémás volt, hogy az iskolákra bízták, hogy kinyitnak-e és egyben a szülők dönthettek arról, járatják-e oda a gyermeküket. „Sajnos ez nem működik a hátrányos helyzetű közösségekben, ahol a gyerekeket annak ellenére kell végigvinnünk egy oktatási folyamaton, hogy a szülők nem értik, vagy lebecsülik az oktatás fontosságát” – magyarázta Ravasz. Hozzátette, hogy gyakran a települések is tehernek érzik egy olyan iskola fenntartását, ahol sok a roma tanuló. „Egy ilyen helyzetben az iskoláztatás ilyen dupla önkéntessége katasztrófát okoz” – nyilatkozta. Hozzátette, hogy a magyar iskolák ebben a kérdésben fokozottan érintettek, hiszen jelentős a roma tanulóik száma.

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Monika Jankovská

Jankovská nem ismert be mindent, de Ficoról és másokról is vallott

Zuzana Čaputová

Čaputová: A magyar és a lengyel álláspont sértheti Szlovákia érdekeit

Deáki

A túlélésért küzd a családi panzió

Boris Kollár

Pénteken hazaengedik a kórházból Boris Kollárt

színház

Nehéz feladat a műsor összeállítása

köhögés

Nem betegség, hanem tünet a köhögés

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.