Közélet

2019 a kérdőjelek éve

Soha nem volt ilyen nehéz megjósolni, mi várható az új esztendőben a szlovákiai belpolitikában. Nemcsak azért, mert a 2018-as év sokkoló eseményei turbulenssé tették a változásokat, hanem a szereplők nem ritkán irracionális lépései miatt is. Sűrű és fontos év áll előttünk.
Mózes Szabolcs

2019. január 2. 10:35

kiska pellegrini
Politikai ellenfelek. Andrej Kiska csak júniusig lesz államfő, kérdés az is, hogy mit hoz az év Peter Pellegrininek - TASR-felvétel

Az év kiemelt politikai eseménye az államfőválasztás lesz, ám amikor 2019 végére érünk, már szinte mindenki elfelejti, mert megkezdődik a parlamenti választás kampányának finise. Közben pedig Brüsszelbe küldünk képviselőket, ami főként a kisebb pártok számára lesz fontos. 

Sok jelölt, sok kérdőjel 

A szokásosnál is nehezebb megjósolni az elnökválasztás végkimenetét, mivel ebben a pillanatban még az összes komoly induló neve sem ismert. Ilyen sem volt még. Öt éve is többen az utolsó pillanatra álltak a rajtvonalhoz (Milan Kňažko novemberben, Bárdos Gyula és Robert Fico decemberben), ám január elején már teljes volt a kép. Most két kormánypárti jelölt még ismeretlen, és kérdéses, hogy kit támogat két ellenzéki párt. 

Az SNS várhatóan Andrej Dankót indítja, a Smer pedig az utolsó pillanatig próbálja Miroslav Lajčákot meggyőzni – vele valós esélye lenne a győzelemre, nélküle nem. Január végén, február elején visszalépésekkel is számolnunk kell, valamint azzal, hogy a saját jelöltet nem állító jobboldali pártok (OĽaNO, KDH) a legesélyesebb ellenzéki induló mellé állnak. Visszalépések segíthetik Štefan Harabin esélyeit is, aki a szélsőséges szavazók mellett a protestszavazatokra fog hajtani. 

Ha a jobboldali szereplők nem követnek el politikai öngyilkosságot, akkor a demokratikus ellenzék jelöltje bejuthat a második fordulóba, ahol feltételezhetően a Smer jelöltjével találkozik. Ha viszont a három kormánypárt három külön jelöltet indít, közöttük pedig a Smer egy harmatgyenge saját politikust (pl. Richard Raši), bekövetkezhet az év meglepetése: Harabin akár az ő kárukra érkezhet a második körbe. 

A választásnak különös mellékízt ad a két magyar jelölt. Mivel az elnökválasztás alapvetően a személyiségek csatája, ebben pedig döntő tényező a jelölt ismertsége, Bugár Béla jelentős helyzeti előnyben van Menyhárt Józseffel szemben. A Híd elnökének hátránya ugyanakkor megosztó személyisége (mindenki ismeri, de távolról sem mindenki rajong érte), így a most 10% körüli eredményt mutató felmérések csalókák lehetnek. Ahogy élesedik a kampány és fókuszálódik a figyelem a jelöltekre – vagyis egyre ismertebbé válnak –, úgy olvad majd az előny. Menyhárt esetében a 2–3% közötti eredmény már jó hír lesz az MKP számára. 

Az elnökválasztást követő hetek egyik legizgalmasabb kérdése az lesz, mit kezd Harabin a megszerzett bő tízszázalékos eredményével? Radoslav Procházka öt éve pártot alapított, Kňažko főpolgármester akart lenni, nem zárható ki, hogy Harabin a voksoláson szerzett közéleti tőkével belép a pártpolitikába – ami még nehezebb kormányalakítási helyzetet eredményezhet 2020-ban. Ez egyvalakinek kedvezne: Robert Ficónak és a Smernek. Egy Harabin- és egy Kotleba-párt parlamenti jelenléte ugyanis matematikailag nagy eséllyel lehetetlenné tenné egy jobboldali, Smer nélküli kormánykoalíció létrejöttét, így Ficóék megkerülhetetlenek lehetnének. Ha nem jönne létre nagykoalíció, akkor összeállnának Harabinnal. Az elmúlt években a protestszavazatokat többé-kevésbé elfogadható politikusok és pártok szerezték meg (Igor Matovič rendszeresen ezeket gyűjti, 2016-ban Boris Kollárt is bejuttatták a parlamentbe, 2014-ben részben ezekkel nyert Andrej Kiska). 2019 nagy kihívása lesz, hogy ezek a szavazók ne a szélsőséges tábort gyarapítsák. 

Taláros kérdések 

A következő hetek vezető eseménye lesz az alkotmánybíró-választás, mivel a testület tagjai többségének mandátuma február közepén lejár. A Smer taktikázása miatt várhatóan sikertelen lesz a parlamenti titkos szavazás, ami miatt néhány hónapra megbénul az Alkotmánybíróság. 

Ficóék érdeke ugyanis kivárni, hogy ki költözik tavasszal a Grassalkovichpalotába. Ha a Smer jelöltje, vagy egy, a párthoz közel álló jelölt, akkor megnyílhat az út Robert Fico alkotmánybírósági elnöki ambíciói előtt – már amennyiben a Smeren belüli belharcok miatt ez még aktuális. A parlament által megszavazott jelöltek közül az államfő válogat, s ami még fontosabb: az Alkotmánybíróság elnökét is az államfő nevezi meg. 

Irány Brüsszel! 

Az államfőválasztás után, az utólagos alkotmánybíró-választás közben kerül sor május végén az európai parlamenti választásra. Öt éve negatív uniós csúcsot döntött a szlovákiai részvétel (13,05%!), idén ez várhatóan nem ismétlődik meg. Az így is viszonylag alacsony részvétel miatt az elkötelezett választói bázissal bíró pártok és a kisebb formációk erőn felül teljesíthetnek, ami esély lehet a parlamenten kívüli MKP számára, a szlovák térfélről pedig a szárnyait bontogató Progresszív

zlovákiának. Az elnökválasztás után itt is egymással szemben indul a Híd és az MKP. Előbbi a listán első helyen várhatóan Nagy Józsefet, a másodikon Cséfalvay Katalint indítja, míg az MKP feltételezhetően Berényi Józsefet, a második helyen pedig Csáky Pált küldi harcba. Öt éve a Híd éppen hogy bejutott (5,8%), akkor a kiélezett Simon Zsolt–Nagy József belső küzdelem is segíthette a mobilizációt. Idén erős belső kampány nem várható, a Híd Cséfalvayval a EU-párti szlovák liberális szavazatokra fog pályázni, kérdéses, hogy a kormányzati szerep fényében milyen sikerrel. Ha nem tudnak megfelelő számú szlovák választót „becsatornázni”, a párt brüsszeli léte veszélybe kerülhet. 

A belső pozícióharc ezúttal az MKP-t segítheti, mivel a saját elkötelezett választói bázissal rendelkező Csáky is mindent meg fog tenni európai képviselői helye megtartásáért, a két volt MKP-s pártelnök ráadásul részben más típusú választói tábort szólít meg. Az EP-választáson ismét a vártnál rosszabbul szerepel a Smer és több kisebb párt is sikeres lesz, 1-1 képviselőt küldve Brüszszelbe és Strasbourgba. 

Az EP-választás eredményeit övező hangulat is hatással lesz az ősszel megkezdődő parlamenti választási előkampányra, a potenciális koalíciókötésekre. Még akkor is, ha az alacsony részvételi arányok miatt az eredmények nem tükrözik az országos támogatottsági indexeket. 

Koalíciós balhék 

Fél évvel a 2020-as választások előtt lejár a koalíciós szerződés hatálya, így még nagyobb belső feszültséget várhatunk a kormánypártok között, mint eddig. Kemény menet lehet az alkotmánybíró-választás is. Mivel titkos szavazásról van szó, a Smer csendes egyezségekkel felrúghatja a koalíción belül kötött hivatalos megegyezéseket. Ősszel pedig a költségvetés elfogadása lehet kemény dió, mivel novemberben, pár hónappal a választások előtt már egyik kormánypártot sem fogja érdekelni a koalíciós szerződés. Ennek az államháztartás ihatja meg a levét, a „megoldás” ugyanis a kampányolhasson mindenki jó sok közpénzből elv alapján a hiány elszállása lehet. Főként, hogy már nem Peter Kažimír fogja felügyelni a büdzsé összeállítását, hanem egy politikailag kevésbé fajsúlyos és ambiciózus pénzügyminiszter. Közben időzített bombaként fognak ketyegni a 2018-as lezáratlan ügyek. Marian Kočner szája bármikor eljárhat, ráborítva néhány csontvázat (vagy egyenesen egy csontváztartó szekrényt) a megfelelő koalíciós politikusokra, a Kuciak-ügy további fejleményei robbanásveszélyesek lehetnek, a vietnámi emberrablás ügyében is jöhetnek még meglepetések. S a koalíció napi ügymenetét látva biztosan lesz olyan új korrupciós ügy is, amely a belső feszültségek eszkalálódásához vezethet. Az idő előtti szakítás viszont nem érdeke senkinek, ahhoz túl közel van a parlamenti választás időpontja. 

A Smeren belül külön kis dráma fog lejátszódni 2019-ben. A mindig erősen centralizált és korábban gránitszilárdságú pártot belső konfliktusok emésztik, politikai pletykák szerint Peter Pellegrini kormányfő és Robert Fico pártelnök viszonya már most is fagypont közeli. Az idő előrehaladtával a feszültség csak fokozódni fog. Idén dönteniük kell arról, melyikük lesz a listavezető 2020-ban, és kik kerülnek a befutó helyekre. Persze, ha nyáron Fico az Alkotmánybíróságra költözik, az teljesen más helyzetet eredményez... 

Andrej Kiska elnöki mandátuma júniusban lejár, de borítékolhatóan – a tavaly bejelentettekkel ellentétben – nem alakít pártot, legfeljebb nevét adja egy már létező „projekthez”. A választások előtti 12 hónapban viszont várható még pártalakítás, például Tomáš Drucker volt egészségügyi és belügyminisztertől. 

Együtt? Külön? 

Az államfőválasztás és az EPválasztási eredmények függvényében várhatóan felerősödnek a 2020-ra közös magyar listaállítást követelő hangok – ezúttal a Híd és az MKP alacsony pártpreferenciái miatt lehetnek a korábbinál is erősebbek. 

Az MKP továbbra is stabilan 5% alatt van, a Híd pedig a bejutási küszöb környékére esett vissza, s egyelőre nem látszik olyan fordulat, ami felhajtóerőként hatna rájuk, sőt várhatóan sok tényező ellenük fog dolgozni. 2019-ben semmilyen Hídprioritás elfogadása nem várható – kisebbségi téren pláne nem –, kormánypártként a koalíciós társak botrányai is lehúzó erőként fognak hatni, a szlovák vezető személyiségek sorra távoztak, újak pedig nem érkeznek (2016-ban a Híd-választók legalább fele szlovák volt), bónuszként pedig az utóbbi években a közvélemény-kutatások rendre magasabb értéket hoztak ki a pártnak, mint a választások. A kártyákat még a Magyar Fórum néven alakuló, Simon Zsolt-féle formáció keverheti meg, ám a pártalapítás bejelentése után gyanúsan nagy a csend körülötte, ami azt is jelentheti, hogy a kezdeményezésnek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. 

Ha a szlovákiai magyar politizálás racionális mederben fog zajlani, akkor a kényszer egy listára boronálhatja a pártokat – ugyanis egyre nagyobb az esélye, hogy külön-külön elvéreznek. Ám az utóbbi hónapok irracionális cselekvéssorozatait látva lehet, hogy a személyes vagy más jellegű ellentétek a túlélési ösztönt is felülírják, s külön listákkal vágnak neki a 2020-as évnek. Erről már 2019 nyarán-őszén dönteni kell. 

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Ne szégyelljük, ha a tanköteles gyermekünk nem iskolaérett!

Ne szégyelljük, ha a tanköteles gyermekünk nem iskolaérett!

Isten arca

Isten arca

Matovič Sulík

Sulík már keddtől oldana a korlátozásokon, Matovič szerint még korántsem nyertük meg a háborút

Kassa

Idén nincs magyar húsvéti mise Kassán

Igor Matovič

Húsvét után fogadhatják el a kormányprogramot

sd

Nem került börtönbe Horváth Lehel

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Új Szó logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.