2017 első fél éve a hazai közéletben: búcsú Mečiar amnesztiáitól

A hazai filmgyártás egyik legnézettebb alkotása lett az idén bemutatott Únos (Emberrablás) című film, melyet a mečiari időszakban történt politikai bűncselekmények inspiráltak, s mely hatásosan hívta fel a figyelmet a mečiari amnesztiákra, a korszak gyászos örökségére. Részben az egyre növekvő társadalmi nyomás is közrejátszott abban, hogy áprilisban a parlament végül két évtized után eltörölte az amnesztiákat, és őrölni kezdhettek az igazságszolgáltatás malomkerekei.

A társadalmi nyomás azonban hatástalannak bizonyult más ügyek kapcsán. Hiába gyűlt össze a diákok által szervezett korrupcióellenes tüntetéseken több ezer ember országszerte egyebek mellett a Gorilla-botrány kivizsgálását követelve, ezekben a súlyos ügyekben azóta sem történt előrelépés.

A koalíció az év első felében többé-kevésbé zökkenőmentesen működött, az első hajszálrepedések azonban már megjelentek az együttműködés falán. A történések főként a meglehetősen aktív SNS-vezér, Andrej Danko házelnök körül zajlottak, aki előbb Jozef Holjenčík, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) akkori vezetője miatt vállalt konfliktust Robert Fico kormányfővel, később pedig sikerült keresztülvinnie, hogy a koalíció az SNS által preferált jelöltet, Jaroslav Rezníket válassza meg az RTVS élére a parlamentben – annak ellenére, hogy a Híd először még elfogadhatatlannak tartotta a jelöltet. Bugár Béláék a politikai kudarc után nem sokkal sikert könyvelhettek el, sikerült elfogadtatniuk a parlamentben a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt.

Szlovákiai magyar politikai berkekben nem sikerült az áttörés: bár úgy tűnt, a magyar–magyar párbeszéd lendületét az MKP és a Híd szakmai síkról politikai síkra próbálja terelni, ez végül nem valósult meg. Két tárgyalás után a pártok ismét egyezség nélkül álltak fel az asztaltól, és végül külön vágtak neki a megyei választási kampánynak – a pártok pedig ezután fokozatosan távolodni kezdtek egymástól. 

Ez volt 2017 a szlovákiai belpolitikában

Január 1. Ettől a naptól kezdve lehet 0,5 ezrelék alkoholszinttel kerékpározni az ország lakott területein és a kerékpárutakon. 

Január 4. A cseh RegioJet társaság bejelenti, hogy a Szlovák Vasutak agresszív politikája és az InterCity-járatok újraindítása miatt a hónap végétől kivonul a Pozsony–Kassa vonalról. 

Január 19. Andrej Danko házelnök, az SNS elnöke elismerte, hogy Peter Gajdoš (SNS-jelölt) védelmi miniszter ezredesi rangra léptette elő. A kinevezés körüli botrány a pártelnök és az SNS eddigi legnagyobb népszerűségcsökkenéséhez vezetett, főleg azután, hogy Danko, saját hírnevének védelme érdekében egy sajtótájékoztatón demonstratívan megcsókolta a váll-lapjait. 

Január 25. A Közegészségügyi Hivatal arra figyelmezteti a lakosokat Kassán és környékén, hogy a sűrű szmog miatt csak minimális időt töltsenek kint. 

Január 31. Az ĽSNS tagjait kitasították a parlament ülésterméből, amiért pártjuk logójával ellátott trikókat viseltek. 

Február 2. A magas energiaárak körüli botrány miatt lemondott az Árszabályozási Hivatal elnöke, Jozef Holjenčík. 

Február 8. Mária Patakyovát, a Comenius Egyetem rektorhelyettesét, a kormánykoalíció jelöltjét választotta meg a parlament új ombudsmannak. 

Február 16. Nem szavazta meg a parlament a Robert Fico kormányfő ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzék az árszabályozási botrány miatt nyújtott be. 

Február 17. A szakmai közeledés után politikai síkon is tett egy lépést egymás felé a Híd és az MKP, mikor tárgyalóasztalhoz ültek. Megegyezés azonban nem született a megyei választásokon való együttműködésről, csupán egy provizórikus meg nem támadási szerződést kötöttek. 

Február 20. Jozef Mihál kilép az SaS-ből. 

Február 28. 64 éves korábban Londonban elhunyt Vladimír Fruni, a BMW Invest és a Horizont Slovakia pénzügyi szolgáltatók voltigazgatója. 

Március 1. Számos bírálat ellenére sem vonta meg Ján Richter szociális ügyi miniszter a gyermekek molesztálásába keveredett Čistý den reszocializációs központ működési engedélyét. 

Március 15. A kormány elfogadta a mečiari amnesztiák eltörléséről szóló javaslatot. 

Március 25. Vonat gázolta halálra a HZDS volt parlamenti képviselőjét, František Gauliedert. Felmerült, gyilkosság áldozata lehetett, az ügyben indított nyomozás során viszont beigazolódott, hogy öngyilkos lett. 

Március 28. Elfogadta a parlament a munka törvénykönyvének módosítását, melynek értelmében júniustól minden ünnepnapon zárva lesznek az országban az üzletek. 

Március 29. Hosszú évek után végre elkezdődött a vasúti kétnyelvűség Szlovákiában, a Tőketerebesi járásban fekvő Újhely (Slovenské Nové Mesto) vasútállomására helyezték ki az első magyar feliratú táblákat. 

Április 5. A parlament is elfogadta a mečiari amnesztiák eltörléséről szóló javaslatot, döntő szava az Alkotmánybíróságnak lesz, amelynek meg kell vizsgálnia, hogy összhangban van-e az amnesztiák eltörlése az alktománnyal. 

Április 6. Andrej Kiska államfő először utazott Poprádra autóval azután, hogy a kormány képviselői folyamatosan bírálták, amiért magánútjaira a kormánygépet használja. Út közben defektet kapott, így egy pótautóval kellett az utat folytatnia. 

Április 18. Évekre visszamenőleg nem gyűlt össze egy tüntetésen annyi ember és közéleti személyiség, mint a korrupcióellenes megmozdulásokon, amelyet két 18 éves diák, Karolína Farská és David Straka szervezett. Az első tüntetésen körülbelül ötezer, a másodikon már hétezer ember volt, s a tüntetéseket később több szlovákiai városban is megszervezték, ugyancsak jelentős részvétellel. A diákok Robert Fico miniszterelnök, Robert Kaliňák belügyminiszter, Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány távozását, a hírhedt Gorilla-akta kivizsgálását követelték. A szervezők az év során többször kértek személyes találkozót Ficótól, ő viszont mindmáig nem volt hajlandó találkozni velük. 

Április 26. Végképp zátonyra futott a megyei választásokról való tárgyalássorozat a Híd és az MKP közt. A két párt ismét távolodni kezdett egymástól. 

Május 9. A parlament elfogadta a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt, amely gyakorlatilag a kisebbségi szervezetek által választott képviselőkre bízza a kulturális támogatások elosztását, egyfajta autonómiát biztosítva számukra a kulturális támogatások területén. Az alap 8 millió euróból gazdálkodhat, ebből 4,07 millió euró a magyaroké, szinte a duplájára emelkedik az eddigi keretösszeg. 

Május 17. A kormány jóváhagyja a hadsereg modernizációs projektjét, melynek keretében 1,2 milliárd euróért 2029-ig összesen 485 páncélozott gépjárművet vásárolnak. 

Május 25. Jaromír Čižnár főügyész javaslatot tett a Legfelsőbb Bíróságon Marian Kotleba ĽSNS pártjának feloszlatására, amiért a párt szélsőséges, fasiszta tendenciákat mutat és tevékenysége a Szlovák Köztársaság alkotmányába, nemztetközi szerződésekbe és egyéb jogszabályokba ütközik. 

Május 31. Az Alkotmánybíróság döntésével végleg törölte a mečiari amnesztiákat. Kétség nem fér hozzá, hogy az év egyik legfontosabb belpolitikai eseménye a Vladimír Mečiar által kihirdetett amnesztiák és az ifj. Michal Kováčra vonatkozó kegyelmi rendelet eltörlése volt. A döntéshez nagyban hozzájárult a közvélemény nyomása, hiszen a parlamenti szavazás előtti időszakban mutatták be az Emberrablás című játékfi lmet, amely Kováč elrablását és Róbert Remiáš volt rendőr meggyilkolását dolgozta fel. A film látogatottsági rekordokat döntött meg. Több jogász már az amnesztiák eltörlése után figyelmeztetett, hogy nagyrészt szimbolikus döntésről volt szó, s minimális az esélye annak, hogy elítélik azon bűncselekmények elkövetőit, amelyekre a kegyelmi rendeletek vonatkoztak. Az illetékesek közül senki sem tudja megmondani, mikor kezdődhet el a bírósági tárgyalás ifj. Kováč elhurcolásának ügyében, az ügy aktáinak áttanulmányozását a bíróság és az ügyben gyanúsított Ivan Lexa volt titkosszolgálati igazgató ügyvédje sem fejezte be. Az elmúlt hónapokban a rendőrség is lezárta az amnesztiák kihirdetése kapcsán indított vizsgálatot, mondván: az eset már elévült. Ezt a döntést végül a Főügyészség felülbírálta, s közölte, a vizsgálatot folytatni kell, mert az amnesztiákra nem vonatkozik az elévülés. Az, hogy megvádolják-e valaha hivatali jogkörrel való visszaélés miatt Mečiart, viszont senki sem tudja megítélni. 

Június 5. A második korrupcióellenes felvonuláson körülbelül hétezer ember vett részt a fővárosban. 

Június 11. A biometrikus útlevelekkel rendelkező ukrán állampolgárok ettől a naptól vízum nélkül utazhatnak a schengeni övezetbe. 

Június 14. Andrej Kiska államfő felolvassa a parlamentben országértékelő jelentését, amelynek legsúlyosabb része a felső körökbe nyúló politikai korrupció és Robert Kaliňák bírálata volt. 2017-ben kiéleződött Andrej Kiska államfő vitája a kormánnyal. A koalíció először azzal vádolta, hogy visszaél tisztségével, amikor kormánygéppel utazik rendszeresen haza Poprádra, majd azért támadták, mert nem volt hajlandó kinevezni a parlament által megválasztott jelöltek közül hármat. Az államfő nemegyszer bírálta a koalíció által elfogadott jogszabályokat, ám leggyakrabban a silány korrupcióellenes harc miatt szólalt fel. Országértékelő beszédében emlékeztetett, hogy az elmúlt egy évben is a legfelsőbb politikai körökig érő korrupció volt az első számú téma az országban, de nem történt semmi ezen a téren, ami megnyugtatná az embereket, s közvetve Robert Kaliňák belügyminisztert is felszólította, távoznia kellene posztjáról. 

Június 20. Kezdetét veszi a Volkswagen pozsonyi gyárában az ország történetének legnagyobb és legtovább tartó sztrájkja. A szakszervezetek hat nappal később fejezik be a tiltakozást, miután az autógyárral összesen 14,12 százalékos béremelésben sikerül megegyezniük. 

Június 20. Nagy meglepetést okozott, hogy a közszolgálati RTVS új főnökét, az SNS és a Smer jelölte Jaroslav Rezníket a koalíció az ĽSNS szavazatainak is köszönhetően választotta meg. Bár a szavazás titkos volt, a parlamenti matematika szerint evidens, hogy a Híd több képviselője is megszavazta, holott a szavazás első fordulója előtt még elfogadhatatlan volt a párt számára, Bugár Béla pártelnök később garanciákhoz kötötte Rezník támogatását. 

Finta Márk, Demecs Péter