2001 a világűrben – civil a pályán

Január

A Mars körül keringő Global Surveyor űrszonda sikeresen elvégezte missziójának elsődleges feladatait, azaz a bolygó légkörének és felületének tanulmányozását és feltérképezését. Az űrszonda a közel kétéves küldetés során több adatot gyűjtött össze, mint a Marsot korábban vizsgáló összes űrszonda együttesen.

A Hawaii Egyetem diákjai tizenegy új holdat fedeztek fel a Jupiter körül, ezzel megduplázódott a bolygó körül keringő ismert holdak száma.

Február

A világon elsőként a NASA földi irányítói megfeszített munkájának köszönhetően a NEAR Shoemaker űrszonda leszállt egy aszteroida felszínére. A 433 Eros kisbolygó a leszállás ideje alatt körülbelül 316 millió kilométer távolságra volt a Földtől.

A legújabb kutatások szerint Földünk nem csupán 65 millió évvel ezelőtt ütközött össze egy kisbolygóval vagy üstökössel, hanem jóval korábban is érte bolygónkat hasonló katasztrófa, mintegy 250 millió esztendeje. A tudósok számításai szerint a feltételezett égitest 6,5-13 kilométer méretű lehetett.

Március

Március 23-án reggel végleg búcsút vehettünk az orosz Mir űrállomástól, amely több mint 15 éven keresztül látta vendégül a világ űrhajósait. A Mir a Csendes-óceánba csapódott, darabjai egy hatezerszer ötszáz kilométeres területen szóródtak szét.

Április

A történelem első űrturistája, a hatvanéves amerikai multimilliomos Dennis Tito április 30-án érkezett meg a Nemzetközi Űrállomásra az orosz Szojuz TM-32-es űrhajón. A multimilliomos húszmillió dollárt fizetett azért, hogy néhány napot eltölthessen a világűrben.

Egy nemzetközi csillagászcsoport újabb tizenegy Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel, ezzel az ismert exbolygók száma 63-ra emelkedett. Az égitestek tömege meghaladja a Jupiter tömegét.

Május

Egy nemzetközi kutatócsoport kétezer fényévnyire a Földtől hatalmas vízgömbben fejlődő csillagot fedezett fel. A csillagot körülvevő vízgömb mérete nagyobb, mint az egész naprendszeré, és óránként 32 ezer kilométeres sebességgel növekszik. A vízpárát maga a csillag bocsátja ki. Az a legmeglepőbb, hogy a pára tökéletes gömb alakú.

Június

A NASA X-43A hiperszonikus repülőgépének távirányítású prototípusa a június 2-i tesztelés közben irányíthatatlanná vált, ezért meg kellett semmisíteni.

Július

30-án indult el a floridai Cape Canaveralről a Genesis űrszonda, amelynek az a feladata, hogy mintát gyűjtsön a Naprendszer keletkezésének idejét kimutató anyagból, s a rakományt három év múltán juttassa el a Földre. A Genesis az első űreszköz, amely a Holdnál távolabbi térből hoz anyagmintát.

A nizzai obszervatóriumban egy nemzetközi kutatócsoport újabb tizenkét Szaturnusz körül keringő holdat fedezett fel, ezzel harmincra emelkedett az óriásbolygó ismert holdjainak száma.

Augusztus

A kaliforniai Berkeley egyetem csillagászai először találtak Naprendszerünkhöz hasonló rendszert, melynek központi csillaga a Nagymedve csillagkép 47. csillaga. A 47 Ursae Majoris összetevői és nagysága is hasonló Napunkhoz, tőlünk 51 fényévnyire van, és két planéta kering körülötte a mi Naprendszerünk bolygóinak pályájához mérhető távolságban. Szabályos körpályájuk arra utal, árnyékukban kisebb bolygók is lehetnek.

Szeptember

A Deep Space 1 nevű embernélküli, kísérleti űrhajó tesztútja során kétezer kilométerre megközelítette a Borrelly-üstököst és lefotózta. Ez azért érdekes, mert a szonda navigációs rendszere közel két éve tönkrement, és a NASA mérnökeinek az utolsó pillanatban sikerült a szondát átprogramozniuk. Eközben az űrjármű már több millió kilométerre volt a Földtől.

A Mars déli fantomkráterében feltűnő, az évszaktól függően színüket változtató sötét foltok az élet valószínű jelei – következtet erre a Mars Global Surveyor űrszonda felvételeinek elemzése alapján három magyar tudós: Horváth András csillagász és két evolúcióbiológus professzor, Gánti Tibor és Szathmáry Eörs.

Október

A Földtől 150 millió kilométerre lévő Mars körül pályára állt a 2001 Mars Odyssey amerikai űrszonda. A két évvel ezelőtti két Mars-szonda elvesztése után újraindulhatott a Vörös Bolygó felderítése.

A világegyetem egyik legrégibb galaxisát találta meg egy csillagászcsoport. A galaxis tőlünk 13,4 milliárd fényévre van, azaz még a világegyetem formálódásának időszakában keletkezett.

November

Csillagászok először vizsgálhatták egy idegen naprendszerben található bolygó atmoszféráját, és ezzel megtették az első lépést egy olyan távoli bolygó felfedezéséhez, amely az emberiség új lakhelye lehet. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a bolygó a körülbelül 150 fényévnyi távolságra található Pegazus csillagkép egyik tagja, tehát nem lenne egyszerű az átköltözés.

December

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és partnerei elvi hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a második űrturista, a dél-afrikai Mark Shuttleworth is meglátogathassa a Nemzetközi Űrállomást. Várhatóan áprilisban utazhat és tölthet el tíz napot a 28 éves dél-afrikai milliomos az űrállomáson.

Jelentős mennyiségű hidrogén létét mutatta ki a Mars körül keringő Mars Odyssey amerikai űrszonda. Egyre valószínűbb, hogy a Vörös Bolygó egykori felszíni vízkészletének jelentős része jelenleg is megtalálható az égitest.