Válságban a taláros testület

A kilenc személyt a parlament által megválasztott 18 alkotmánybíró-jelölt közül kell kijelölnie, ám a törvényhozás eddig csak tizenhetet választott meg. A Tisztelt Ház legközelebbi ülése január 30-án kezdődik. Ezen nagy valószínűség szerint bizalmat kap Tibor Šafárik, a kormánykoalíció jelöltje. Ha ez megtörténik, Pavol Paška házelnök végre az államfő elé terjesztheti a tizennyolc nevet.

Nemrégiben hivatalosan is búcsút vett a sajtó képviselőitől Eduard Bárány, az alkotmánybíróság alelnöke, megköszönve az eddigi jó együttműködést, és „hátramaradó” kollégáinak további sikereket kívánva.

Rövid értékelőjében Bárány kifejtette, reményei szerint a mától életbe lépő alkotmánybírósági krízishelyzet – négy bíró és egyetlen szenátus – csak rövid ideig fog tartani, és már a következő hónapban újra teljes lesz a taláros testület. A bíróságot addig a legidősebb ott maradó alkotmánybíró, Horváth György fogja vezetni, ám mivel a plénum az új kollégák kinevezéséig nem ülhet össze, az ügyek többségének megtárgyalá-sa még várat magára.

Az elmúlt két időszakot összehasonlítva Eduard Bárány kifejtette, hogy az első időszakban a bírósági ügyek leginkább az alkotmányosságra, illetve annak megsértésére fókuszáltak, ám a második időszakban, 2000-től, az alkotmánybíróság már „saját sikerének áldozata volt”, egyre több lakossági panasz is érkezett, gyakran olyanok is, melyekben az alkotmánybíróság nem tud segítséget nyújtani, sőt jogi tanácsot sem adhat. A számára legérdekesebb eset egy kézzel írt, harminc oldalas beadvány volt, mely így kezdődött: „A családunkon esett sérelmek az első világháborúban kezdődtek...” Érdemi döntés csak akkor születhet, ha mind a 13 bíró többsége – hét személy – ugyanazt a véleményt támogatja. Már három éve távozott két bíró, tavaly októbertől pedig elnöke sincs a testületnek, így sok esetben nem voltak képesek érdemi döntést hozni. Ezért halasztódik például a művi terhesség-megszakítással kapcsolatos beadvány megvitatása, és félő, hogy elhúzódik az önkormányzati választásokkal kapcsolatos panaszok elbírálása is. A tavaly decemberi voksolás után rekordmennyiségű beadvány érkezett a bíróságra, sok esetben a választási eredmény semmissé nyilvánítását kérik, s nem kizárt, egy-egy ügy akár évekig is elhúzódhat. Ezenkívül az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik felfüggeszteni a bírák mentelmi jogát és beleegyezni a büntetőeljárás lefolytatásába, vagyis ha mától érkezne ilyen kérés, addig nem születhetne döntés, amíg az államfő nem „tölti fel” a testületet. (sza, kozs, ú)

Több a jól megírt panasz

Kassa. Eduard Bárány, leköszönő alkotmánybíró szerint a kilencvenes évek végén íródott beadványokhoz képest jelenleg több a jó minőségű, szakmailag jó szinten megírt panasz, és a következő időszakban a taláros testület tárgyalandó ügyei közt a hazai jogrend és az európai jogi normák kölcsönös viszonya és összhangjának hiánya kapcsán felmerült esetek is megjelennek. (kozs)