Szó sincs kibelezésről

Megegyeztek, hogy megegyeznek. Kovács László és Edurad Kukan a státustörvényről tárgyalt Pozsonyban Pavol Majer felvételeA megbeszéléseket mindkét fél konstruktívnak és előremutatónak nevezte, ám konkrét eredményekről nem tudtak beszámolni. Kovács László nem hozta magával a törvény tervezetét, csupán szóban ismertette Budapest elképzeléseit arról, hogyan változna a jogszabály, s próbálta megértetni Magyarország filozófiáját, motivációját. A magyar kormány olyan jogszabályt akar, amely megfelel az Európai Uniónak, a határon túli magyaroknak és a szomszédos országoknak is. A kedvezmények nem szűkülnek, sőt, Kovács szerint bővülni fognak, s nem csorbul a törvény eredeti célja sem, segítenie kell a határon túli magyarokat, hogy ott boldoguljanak magyarként, ahol élnek. – Ez összhangban van az európai normákkal, és Szlovákiának is ez az érdeke, fogalmazott Kovács László, s hozzátette: a módosított szöveget egyeztették az Európai Unióval, illetékesei elismerték, az nem tartalmaz diszkriminációt nemzetiségi alapon, így a jogszabály 2004 után is érvényben maradhat. A módosításból kikerülnek olyan megfogalmazások, amelyek félreértésekre adhatnak okot, vagy sérthetik az uniót és a szomszédos országokat. A tervezetet Magyarország rövidesen eljuttatja Pozsonynak, értesüléseink szerint előtte azonban még megtárgyalja a Magyar Állandó Értekezlet.

Eduard Kukan nem is kommentálta Kovács szavait arra hivatkozva, hogy csak a konkrét szöveg ismeretében tudna nyilatkozni. Mindkét miniszter hangsúlyozta, hogy nem egyezményt kell aláírnia a két országnak a kedvezménytörvényről, hiszen ez Magyarország jogszabálya, amely érinti a szomszédos országokat. Pozsony csak kommentálni tudja és fogja a törvényt, Budapestnek már az elegendő, ha Szlovákiának a szöveg „tudomásul vehető”.

A megbeszélésen szó esett a szlovák–magyar kisebbségi vegyes bizottságról is, amely a közeljövőben tárgyal. Kukan átadta Kovácsnak a bizottság szlovák tagjainak névsorát, ezt rövidesen megteszi a magyar külügyminiszter is. Mivel Szlovákia e bizottság kereteiben látja megoldhatónak a kisebbségek kölcsönös támogatását, megpróbálta ezt elérni, de a tegnapi tárgyalások után nem derült ki, milyen sikerrel. Ám Kovács László szavai szerint a két ország között kötött alapszerződés csupán arról szól, hogyan támogassák a saját területükön élő kisebbségeket, arról nem, hogy a másik ország területén élő nemzetrész támogatásának milyen módjai vannak.