Önállóan döntenek az uniós államok Koszovó elismeréséről

Pristina/Belgrád/Brüsszel. Hiábavalónak bizonyultak az EU, a NATO és az ENSZ nyugalomra intő felhívásai közvetlenül a koszovói függetlenség vasárnapi kikiáltása után, mert már az esti órákban történtek erőszakos cselekmények. Feldühödött szerbek kövekkel dobálták meg az USA belgrádi nagykövetségét. „Koszovó Szerbia szíve” – kiabálta a nagykövetséget körülzáró mintegy 2000 tüntető, többségében fiatal férfi, akik összecsaptak a külképviseletet teljes rohamfelszerelésben védő több mint 500 rendőrrel. Koszovóban, Kosovska Mitrovica szerb részében kézigránátokat hajítottak európai uniós és ENSZ-épületekre, a támadások nem okoztak nagyobb károkat. Tegnap is voltak Koszovó függetlensége elleni tüntetések Belgrádban, Koszovó szerbek lakta településein és Bosznia-Hercegovina szerb enklávéjában. A Banja Luka-i szélsőségesek a boszniai Szerb Köztársaság elszakadását követelték.

A legnagyobb politikai talány az volt, ki és milyen gyorsan ismeri el Koszovót. Albánia után ezt elsőként Afganisztán tette meg. George Bush amerikai elnök nem hivatalos formában ismerte el az új államot. „A koszovóiak immár függetlenek” – mondta az NBC-nek. Az afrikai körúton járó Bush kijelentette: ő és kormánya támogatta és támogatja Koszovó függetlenségét, és este Coondoleezza Rice külügyminiszter ezt hivatalosan is megtette. Az EU minden tagországa „maga fogja eldönteni, nemzeti gyakorlatának és jogszabályainak megfelelően”, hogy elismeri-e vagy sem Koszovó függetlenségét – ez áll az uniós külügyminiszterek nyilatkozatának tervezetében. Ez a megfogalmazás érzékelteti, az unió továbbra is megosztott a kérdésben, a 27-ből hat tagállam – főleg Spanyolország és Románia ellenzi az elismerést, Ciprus, Bulgária, Szlovákia és Görögország egyelőre nem ismeri el az új országot. Nicolas Sarkozy francia elnök már tegnap levelet küldött koszovói kollégájának. Mindenki ezt várta a németektől is, Angela Merkel kancellár szavaiból azt lehetett kivenni, hogy erre holnap kerül sor. (m, s, ú)