Stredl Terézia pszichológus, a galántai Pedagógiai és Pszichológiai Intézet munkatársa:
Míg az anyanyelv az elsődleges, az úgynevezett érzelmi nyelv szerepét tölti be, az idegen nyelv főleg csak a közlésre szolgál. Valóban gazdag aktív és passzív szókincsre csak anyanyelvünkön tehetünk szert. A tizenévesek mai generációjának aktív szókincse egyre szegényebbé válik: nem beszélik, hanem csak értik a nyelvet. Ezt ellensúlyozza az anyanyelvű oktatás. A felvidéki magyar kisebbség számára a szlovák idegen nyelvnek számít. Oktatását a hétévesnél idősebb gyerekek körében kellene csak elkezdeni. Ha ennél korábban, tehát már 5-6 éves korban ráerőltetjük a magyar gyerekekre a többségi nemzet nyelvét, zavarokat okozhatunk fejlődésükben. Előfordulhat, hogy sem a magyart, sem a szlovákot nem sajátítják el tökéletesen.
Kiválthat-e félelmet a gyerekekben, ha már életük korai szakaszában idegen nyelvű közegben találják magukat?
Hogyne, nyelvi nehézségeik folytán elszigetelődnek társaiktól, ezzel együtt elveszíthetik a természetes biztonságérzetüket is. Azok, akiket szlovák iskolába írattak be, szorongásossá válhatnak. Az idegen nyelv használata – főleg ilyen fiatal korban – lassítja a gondolkodást, ezáltal a tanulási folyamatot is. (ervé)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.