Miben látja az együttműködési szerződés jelentőségét?

Azt gondolom, mindenképpen nagy előrelépés, hogy írásos szerződés jött létre a két megye közt. Korábban is voltak olyan együttműködési pontok, amelyek a katasztrófavédelem területén és – főként a magyarlakta, csallóközi településeken – kulturális programokban jelentek meg. A két önkormányzat közti hivatalos kapcsolatfelvétel szerintem megnyitja a lehetőséget, hogy közösen tudjunk fellépni európai uniós pályázatokon, s ez mindkét megye érdekét szolgálja. Bennünket például nagyon érdekelnének azok a tapasztalatok, amelyeket Nagyszombat megye az egészségügyi reform terén szerzett, hiszen nálunk is hasonló folyamat indult el. A győri kórház fenntartójaként szeretnénk elkerülni azokat a zsákutcákat, rossz irányokat, amelyek a szlovákiai tapasztalatok alapján esetleg már megmutatkoztak. Komoly együttműködés kínálkozik a gépjárműgyártás régiós fejlesztése terén is. Nálunk a Komárom-Esztergom megyei, esztergomi Suzuki, a Vas megyei Szentgotthárdon az Opel, Győrben az Audi és a teherautókat gyártó Rába működik, szlovák oldalon pedig két új nagy autógyári beruházás van. Ez azt jelenti, komoly járműgyártói kapacitás jelenik meg ebben a régióban, amely európai viszonylatban – s meg merem kockáztatni, tán világviszonylatban is – számottevő. Felmerült a kérdés, hogy például a felsőoktatási intézmények a kutatásfejlesztés terén miként tudnak együttműködni. Komoly lehetőség kínálkozik a képzés területén, hiszen az autógyáraknak jó szakmunkásokra van szükségük, és egymás tapasztalatait felhasználhatják. A kultúra, a sport összeköti a két nemzetet. Mi is ismerjük a szlovák népzenét, néptáncot, a szlovák zeneszerzőket, ők a mieinket. Ha közös fesztiválokat szervezünk, az egymás megismeréséhez, jobb kapcsolatok kialakításához vezet. Örömmel látnánk szlovák művészeket a Győri Nyári Fesztiválon vagy a soproni kulturális fesztiválon, és ha meghívást kapunk, mi is örömmel látogatunk el hasonló jellegű rendezvényekre.

Győr-Moson-Sopron megyének már van hasonló jellegű együttműködési szerződése Pozsony megyével is. Ez most, ha minden igaz, megújul.

Még az előző megbízatási időszakban kötöttük a megállapodást. Elsősorban turisztikai vonatkozásban működött a dolog, hiszen rendszeresen részt veszünk a pozsonyi idegenforgalmi szakkiállításon, Győr-Moson-Sopron megyének önálló standja van. Részesei vagyunk a bécsi kezdeményezésű Centropa eurorégiós együttműködésnek is. S az, amiben talán tudtunk eredményeket elérni a pozsonyiakkal közösen: az úgynevezett észak-déli folyosó, amely a Baltikumtól az Adriai tengerig húzódik majd. Ezeknek bizonyos szakaszai már megvannak, de a szlovák és a magyar rész nem készült el. A pozsonyi vezetéssel együtt azért lobbiztunk, hogy lehetőség szerint a mi megyéinken keresztül vezessen keresztül ez a fontos európai főútvonal.

A Mosonmagyaróvárt a szlovák–magyar határral összekötő M15-ös azonban nem került be a magyarországi fő fejlesztési tervek közé…

Ez a mi nagy bánatunk is, hiszen tulajdonképpen a fél autópálya mellett azok a szükséges terület-kisajátítások vagy műtárgyak, amelyek az autópályához szükségesek, már megvannak. Tulajdonképpen az kellene, hogy a magyar kormány megcsinálja ennek a szakasznak a másik felét is. Győr-Moson-Sopron megyében szomorúan vettük tudomásul, hogy a következő hétéves fejlesztési tervben még nincs benne az M15-ös autópálya kiépítése, továbbra is csak egy fél sztráda, azaz autóút marad ez a szakasz.

És a későbbiekben Ön szerint mi várható?

Mi szorgalmaztuk ezt a beruházást. Az előző és a jelenlegi pozsonyi vezetéssel is fontos célkitűzés volt ez. Pozsony megye is szorgalmazta a magyar kormánynál, hogy az autópálya-fejlesztési tervben szerepeljen az M15-ös. Nem hosszú, nagyjából tíz kilométernyi szakasz ez. Országgyűlési képviselőként a parlamentben is javasoltam, hogy kerüljön a hétéves fejlesztési tervbe, sajnos, nem tették meg.

A mindennapi kapcsolattartásnak egyik fontos erjesztője, ösztönzője lehet az, hogy megfelelő az információáramlás. Nemcsak a két megye, megyei hivatal közti kapcsolattartásra gondolok, hanem a két régióban élők közti kommunikációra is. Terveznek-e valamilyen projektet e téren is, vagyis hogy két nyelven tájékoztassák a lakosságot?

Természetesen, hiszen idegenforgalmi kiadványaink szlovák nyelven is megjelennek. Tény, legtöbb kiadványunk német vagy angol nyelvű, de amikor azt szeretnénk, hogy szlovákiai oldalról jöjjenek – például pannonhalmai vagy soproni borturizmus –, akkor szlovák nyelvű ismertetőket is készítünk.

Túl a turizmuson…

Nyitottak vagyunk. Tényleg az van, hogy a megállapodás annyit ér, amennyit a két önkormányzat tartalommal tölt meg belőle. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy ne csak egy írott szerződés maradjon, hanem tényleges együttműködés is kialakuljon.