Koszovó kikiáltotta függetlenségét

Kitűzik az albán zászlót a szerb többségű Kosovska MitrovicábanSITA/AP-felvételFatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaci miniszterelnök és Jakup Krasniqi házelnök ezután aláírta a „független és demokratikus állam” megalakulásáról szóló nyilatkozatot. Belgrád elítélte a dokumentumot, Moszkva pedig máris az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kezdeményezte. Ján Kubiš külügyminiszter szerint Pozsony tudomásul veszi a lépést, de nem tervezi a diplomáciai kapcsolatok felvételét Pristinával. Viszont részt kíván venni a stabilitás garantálásában, ezért már öt szlovák rendőrt felkészített az EULEX misszióban való részvételre.

A pristinai parlamenti határozat szerint a cél a Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítő által javasolt, korlátozott önálló államiság megteremtése az Európai Unió felügyelete alatt. A koszovói parlament 109 képviselője fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, a voksoláson nem vett részt a szerb kisebbség 11 tagja. A dokumentumtervezetet Thaci ismertette. A képviselők állva hallgatták és ütemes tapssal fogadták szavait. „Mi, népünk demokratikusan választott vezetői ezen a nyilatkozaton keresztül független és szuverén államnak nyilvánítjuk Koszovót” – idézte a dokumentumot Thaci. Ígéretet tett arra, hogy az új állam demokratikus lesz, és messzemenő védelmet nyújt a szerb kisebbségnek, de szerbül hozzátette: „Belgrád soha többé nem fogja Koszovót irányítani.” Beszédében üdvözölte az EU-missziót, amely segíti Koszovó demokratikus fejlődését és tervei megvalósítását. Leszögezte, hogy az új állam együtt fog működni az ENSZ-szel és az EU-val. Közölte, Koszovó teljes EU-tagságra törekszik, és a NATO-hoz címezve szavait maradásra szólította fel a 17 ezer fős nemzetközi KFOR-erőt.

Pristina központi utcáit már szombaton este több ezer ember árasztotta el, a város közlekedését szinte teljesen megbénították a gépkocsik ezrei. A vörös alapon fekete kétfejű sast ábrázoló albán mellett több helyen amerikai zászlókat is lengettek. Tegnap, a függetlenség kikiáltása után az addiginál is nagyobb ünneplés kezdődött: az ujjongó koszovói albánok levegőbe leadott lövésekkel, zászlókat lengetve és autódudákkal tülkölve fogadták a világ legújabb államának megszületését.

Belgrád röviddel a pristinai függetlenségi nyilatkozat elhangzása után elítélte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök „talmi államnak” nevezte Koszovót, amelyet – mint mondta – az Egyesült Államok erőpolitikája hozott létre. „Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét” – szögezte le Bo?risz Tadics szerb elnök egy közleményben. „Szerbia minden békés, diplomáciai és jogi eszközt igénybe vett és igénybe fog venni annak érdekében, hogy elérje a koszovói intézmények ezen aktusának semmissé nyilvánítását” – fogalmazott. Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kérte Koszovó ügyében. Az orosz külügyminisztérium közleményben utasította el a koszovói függetlenség kinyilvánítását, s a világszervezet vezető testületének sürgős összehívását kérte. Oroszország a moszkvai külügyi nyilatkozat szerint „teljes támogatásáról biztosítja Szerbia igazságos törekvéseit az ország területi integritásának helyreállítására”. További részletek a 4. oldalon. (m, ú)

Természetesen Albánia volt az első

Tirana. Elsőként Albánia üdvözölte Koszovó függetlenségének kikiáltását. Sali Berisha miniszterelnök kijelentette: hazája Koszovó „újjászületésének” napjaként tekint ezentúl február 17-re. (m, ú)