Három és fél milliárd jut lakástámogatásra

Az aktuális kamatlábat minden évben a jegybank kamatlábaihoz igazítják. Kása Zoltán szerint azonban a szerződésben meghatározott aktuális kamatláb a szerződés teljes futamidejére, vagyis 30 évre érvényes. Tavaly a magánszemélyektől beérkezett kérvények nagy részét kielégítették. A beérkezett több mint ötezer kérvényből összesen 4011-et, a többi kérvényt azonban vissza kellett adniuk, mivel azokra már nem jutott pénz. Akik így jártak, azoknak idén újra be kell nyújtaniuk igényüket a járási hivatalnál. A kérvényezőknek így most ismét számot kell adniuk bevételeikről, és a kérvényhez szükséges öszszes többi dokumentumot is be kell nyújtaniuk. Tavalyhoz képest módosultak a garancia-feltételek. Az ÁLA a korábbi rossz tapasztalatok miatt leállította a biztosítókon keresztül kötött garanciavállalást. Az alap most is tárgyal a biztosítókkal, és ha a hónap végéig nem sikerül megegyezniük, akkor Kása szerint végleg lemondanak erről a lehetőségről.

Tavaly az alap fennállása óta az eddigi legsikeresebb esztendőt zárta: a legtöbb kérvényt tudták kielégíteni. Az egyik legsikeresebb támogatási forma a bérlakás-építési program volt, a községek a lakásépítéshez szükséges összeg felét minisztériumi dotáció formájában, a másik felét pedig az Állami Lakásfejlesztési Alaptól kapott kedvező kölcsönnel fedezhették. A rendkívüli érdeklődés miatt azonban változtatni kellett a feltételeken, hiszen az erre fenntartott pénz gyorsan elfogyott. Emiatt az ÁLA-kölcsönt banki kölcsönnel váltották fel, amire az ÁLA kamattámogatást nyújtott. A bérlakásépítésben azonban idén már csak a tavaly kötött szerződéseket próbálják meg kielégíteni, és ezekre Kása szerint már nem fogadnak el további kérvényeket. Idén az alap 3,58 milliárd koronás költségvetéssel dolgozik, amiből 2,55 milliárd korona származik az állami költségvetésből, míg a fennmaradó összeget saját forrásokból fedezik. Tavaly azonban az alap rendkívüli kölcsönt vett fel a kiadásaira, amit fokozatosan vissza kell fizetnie. Idén az alap egyes programjaira mintegy 3 milliárd korona jut. Hogy ebből mekkora összeget szánnak az egyes programokra, azt még nem döntötték el.

Kása Zoltán a parlamenti választások előtt egy garanciaalap létrehozását helyezte kilátásba a jelzáloghitelek támogatására. A Hollandiában bevált modell szerint a bankok és a garanciaalap megegyeznének, hogy az ügyfél felveszi a hitelt a bankban, és az alap garantálja a kölcsönt addig, amíg a lakás az ügyfél nevére kerül. A jelzáloghitel csak akkor kezd működni, ha a tulajdon már az ügyfél kezében van, ekkor terhelik le az ingatlant, és ez idő alatt az alap garantálja a banknak a felvett hitelt. Előnye, hogy a fiataloknak nem kell ingatlannal rendelkezniük, és nem kell az a bonyolult ügyvitel sem, ami a mostani rendszerre jellemző. Kása szerint azonban a választás óta erről a lehetőségről egyelőre nem tárgyaltak.